Rengeteg név keringett az éterben, mióta kirobbant a botrány, a baloldalon mindenki egymásra kezdett mutogatni, hogy mentse a saját bőrét. Így merült fel a sok név között Alessandra Moretti is, aki behunyta a szemét amikor kellett, és kinyitotta a száját amikor arra volt szükség.

Napról napra egyre szerteágazóbb a brüsszeli korrupciós botrány, amely alapjaiban rengette meg az európai polgárok bizalmát. Bár az ügy a görög nemzetiségű parlamenti alelnök Eva Kaili lebukásával indult útjára, a botrány főkolomposa eddig úgy tűnik, hogy Pier Antonio Panzeri korábbi európai parlamenti képviselő, akit december eleje óta tartanak előzetes letartóztatásban. Nemrég azonban vádalkut kötött a hatóságokkal és megígérte hogy minden résztvevőt megnevez, cserébe az enyhébb büntetésért. Két további gyanúsított képviselő, Marc Tarabella és Andrea Cozzolino európai parlamenti mentelmi jogát hamarosan megvonhatják.

Most egy újabb olasz képviselő neve merülhetett fel, aki korábban már a nyomozók látókörében mozgott. A La Repubblica című lap arról írt, hogy Alessandra Moretti, az olasz balközép európai parlamenti képviselőjének asszisztense a Panzeri hálózat része lehetett, a nyomozók pedig csak azért nem vizsgálják hivatalosan a politikust, mert nincs elegendő bizonyíték arra, hogy tudatában volt az évek óta tartó korrupciónak. Pedig a munkássága gyanúsan egybevág azokéval, akik eddig már lebuktak.

Rengeteg név keringett az éterben, mióta kirobbant a botrány, a baloldalon mindenki egymásra kezdett mutogatni, hogy mentse a saját bőrét. Így merült fel a sok név között Alessandra Moretti neve is, aki élen jár a nőjogokért való küzdelemben. 2020-ban Katarba is ellátogatott, ahol egy konferencián tartott előadást ilyen témában. Ezt követően azonnal úgy érezte, hogy el kell indítania a saját kis akcióját, amely során rendre azt állította minden létező fórumon, hogy Katar milyen sokat fejlődött a női jogok terén. Az eseményről szóló Facebook-bejegyzésében is erről írt.

„Itt Katarban előrelépés történik a nők és a munkavállalók jogainak védelme terén is”

– olvasható a bejegyzésben.

Ezután még több fórumon azt bizonygatta, hogy amit Katarban tapasztalt, az maga a nagybetűs előrelépés. Nem így gondolta a Human Rights Watch civil szervezet, amely egy tanulmányában egy évvel később arról írt, hogy milyen elnyomásban élnek még mindig a nők – nyugati szemmel tekintve. A katari nők helyzetéről talán kevés szó esik a nyugati államokban. A legtöbb jogot csak egy férfi gyám jóváhagyásával gyakorolhatják. Ilyen például a házasságkötés, a külföldön való tanulás, az országból való elutazás, vagy a reproduktív jogokhoz való hozzáférés (pl.: fogamzásgátlás). Például nemet sem mondhatnak a férjüknek, ha az házas életet szeretne éppen élni.

A diszkriminatív rendszer azt is megtagadja a nőktől, hogy gyermekeik elsődleges gyámjaként járjanak el, még akkor is, ha elváltak és törvényes felügyeleti joggal rendelkeznek.

– olvasható a Human Rights Watch 94 oldalas jelentésében, amelyben a szerzők hozzáteszik, hogy

„a férfiak gyámsága megerősíti a férfiak hatalmát és ellenőrzését a nők élete és döntései felett, és elősegítheti vagy táplálhatja az erőszakot, így a nőknek kevés életképes lehetőséget hagynak arra, hogy elkerüljék azt”.

Mindez pedig csak néhány példa abból, amelyet Alessandra Moretti képviselő úgy jellemzett, hogy „nagy előrelépés”. Már itt is felvetődik a kérdés, hogy vajon mi oka volt egy katari látogatás után egy nem létező dolgot bizonygatni, azonban ha megnézzük, hogy mit csinált még a fent említett konferencia után, akkor még nagyobb lesz a gyanú.

A korábban említett Facebook-bejegyzésben ugyanis arról is beszámolt az olasz politikus, hogy ellátogatott a katari labdarúgó-világbajnokságra épülő stadionok egyikéhez, hogy személyesen is meggyőződjön a munkavállalók jogainak védelméről és az életkörülményeikről. Mivel Katar úgy kapta meg a rendezési jogot, hogy a legtöbb stadion, kiszolgáló épület és infrastruktúra nem állt még rendelkezésre, óriási építkezésekbe fogtak. A kivitelezésben nagyban támaszkodtak a külföldről érkező 2 millió vendégmunkásra.

A Guardian szerint körülbelül 6 500 vendégmunkás halálát okozhatták a rossz munkakörülmények. A katari állam ezzel szemben 4-500 főre hivatkozik. A munkások kizsákmányolásának jogi alapját a kafala rendszer teremtette meg, ami aránytalanul nagy jogokat és kontrollt kölcsönöz a katari munkáltatónak, akik „szponzorálják” az odaérkező munkásokat. Például sok esetben elveszik az útlevelüket, illetve ők dönthetnek arról, hogy a munkás elhagyhatja-e az országot, munkahelyet válthat-e, és lehetővé teszi azt is, hogy egy fontos órabérért dolgozzanak.

Amikor megkérdezték tőle, hogy mit szól ezekhez a döbbenetes számokhoz, Moretti úgy válaszolt, hogy ő elsősorban a nők jogaira koncentrál.

„Nem találok összefüggést a nők jogairól szóló kezdeményezésben való részvétel és a munkavállalók tragédiája között”

– kerülte ki a válaszadást az olasz képviselőnő, mintha egyszerre becsukta volna a szemét és a fülét, amikor a több ezer halottra terelődött a szó – igaz, egy fél mondatban utalt arra, hogy helytelen dologról van szó.

Mindezek fényében nem csoda, hogy Moretti neve is felmerült, bár az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy először az asszisztense lett gyanús a hatóságoknak, aki ellen egyelőre szintén nem találtak elég bizonyítékot ahhoz, hogy hivatalosan is nyomozást indítsanak. A kérdés azonban ott lebeghet az emberek szeme előtt: kitől és mit kaphatott Moretti cserébe azért, hogy kinyitotta a száját amikor arra volt szükség, és behunyta a szemét, amikor kellett?

Moretti egyébként korábban többször is leszögezte, hogy soha semmilyen előnyt nem szerzett és semmit nem kapott senkitől cserébe a pozitív megítélésért. A legnagyobb érve azonban egyelőre az, hogy „egyszer már elítélően nyilatkozott Katar kapcsán”. Mindenesetre az ügynek már így is túl sok olasz figurája van, eggyel több már nem is lenne annyira meglepő. A politikus egyébként ott volt december 1-jén, amikor az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága megszavazta, hogy a kuvaiti állampolgárokat a katariakkal együtt mentesítsék az EU-ba való beutazás vízumkötelezettsége alól, mégpedig Eva Kailivel – aki csak beugrós volt, valójában nem tagja a bizottságnak – igennel szavazott. Hogy mit kaphatott Eva Kaili Kuvaittól, arról ebben a cikkben kerestük a választ.