Azzal az ötlettel állt elő a bolgár miniszterelnök, hogy a szolidaritás jegyében mindenki adja oda egyhavi jövedelmét Ukrajnának, hogy a háborúban álló ország fegyvereket vásárolhasson. Szerbia továbbra is kitart a korábbi álláspontja mellett, nem kíván a konfliktusban egyik oldalra sem állni, inkább a saját nemzeti érdekit védi. Milorad Dodik boszniai szerb politikus pedig arról beszélt, hogy egy globális harc szemtanúi vagyunk, ahol Ukrajna csak egy járulékos áldozat a nagyhatalmak játékában.

Bulgária fegyverekre gyűjt Ukrajnának

A bolgár miniszterelnök arra szólította fel az ország lakosságát, hogy mindenki egyhavi fizetését utalja át egy alapítványnak, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy fegyvereket vásároljon Ukrajnának. Kiril Petkov Facebook-posztjában rámutatott, beszélni könnyű, de most valóban segíteni kell, akár azzal is, hogy az emberek pénzt vonnak meg maguktól.

A befizetéssel kapcsolatos tudnivalókat, a bankszámla számot, és egyéb adatokat is tartalmazza a politikus bejegyzése. Petkov hangsúlyozza: a katonai segítségnyújtáshoz politikai és társadalmi egységre is szükség van. A közbeszédben rengeteg vélemény és állítás van az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban, itt az idő, hogy ezt az energiát egy igazi akcióvá fejlesszük – tette hozzá a bolgár miniszterelnök.

Petkov kiemelte: Oroszország nem üzent hadat azoknak az országoknak, amelyek fegyvereket adtak Kijevnek. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azonnal reagált a felhívásra, köszönetét fejezte ki, amiért a bolgár kormányfő kampányt indított Kijev megsegítésére. Ez az akció a bolgár nép valódi szolidaritását fejezi ki Ukrajna mellett – húzta alá Kuleba.

Az akció bejelentése után most a Gazprom teljesen felfüggesztette a gázszállításait Bulgária és Lengyelország irányába. Az indoklás szerint mindezt azért tették, mert elmaradtak a rubelben történő kifizetések. A leállítás oka tehát nem politikai, hanem az, hogy az említett országok nem tartották be az orosz fél által egyoldalúan előírt új fizetési módot, miszerint az április 1-től szállított gázért a fizetéseket rubelben kell teljesíteni.

A Bulgárián át Magyarországra és Szerbiába érkező gázt a bejelentések szerint ez a leállítás nem érinti, de Kiril Petkov bolgár miniszterelnök azt mondta: megvizsgálják a Gazprommal kötött szerződéseiket, azt is, amelyik a tranzitgázra vonatkozik. Szerinte a mostani orosz lépés egyoldalú zsarolásnak tekinthető.

Szerbia csakis a saját érdekei mentén politizál

Szerbia ki akar maradni ebből a konfliktusból, nem akarja egyik felet sem segíteni. Erről beszélt ismét a Financial Timesnak adott interjújában Aleksandar Vučić. Az államfő a londoni lapnak nyilatkozva elmondta: a saját nemzeti érdekei ellen tenne az ország, ha beállna a sorba, és csatlakozna az Oroszország elleni nyugati szankciókhoz, pedig, mint fogalmazott: nagy a nyomás Brüsszelből, hogy az uniós tagjelölt országok, így Szerbia is vezessen be büntetőintézkedéseket Moszkva és Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen.

„Arról beszélnek, hogy oldalt kell választani. Nem fogunk. Nekünk megvan a saját oldalunk, ez pedig Szerbia érdekeinek védelme. Tizenkilenc NATO tagország bombázott minket 1999-ben, és vezetett be ellenünk szankciókat”

– mondta Vučić. A Financial Times írása szerint az akkori katonai beavatkozás célja az volt, hogy megállítsa a véres háborút Jugoszlávia és a koszovói albán szeparatisták között.

Szerbia az Európai Unió tagjelölt országa, de széleskörű gazdasági, kulturális és biztonságpolitikai kapcsolatokat ápol Oroszországgal, amely egyébként gázzal látja el az országot. Moszkva emellett támogatja Belgrádot abban, hogy ne ismerje el a független Koszovót.

Kép: szerb elnök holnapja

Aleksandar Vučić hozzátette: Szerbia senki ellen nem vezetett be szankciókat, mert úgy gondolja, hogy azok semmin se változtatnának. Nyomást lehet gyakorolni Belgrádra, de akkor is ez az őszinte véleményünk – húzta alá a köztársasági elnök. Az államfő szavaiból továbbra is arra lehet következtetni, hogy minden külföldi elvárás ellenére Szerbia továbbra is kitart korábbi álláspontja mellett, s csak a saját nemzeti érdekei mellett politizál, még akkor is, ha Brüsszelben ez sokaknak nem tetszik.

Az Uniós szankciók a szerb gazdaságot is sújtják

Az első felmérések alapján Szerbia gazdasága legalább 1 százalékkal kevesebbel bővül a tervezettnél. A helyzetet csak nehezíti, hogy az ország a nemzetközi nyomásgyakorlás ellenére sem vezetett be szankciókat az oroszok ellen. Az államvezetés egyértelműen fogalmaz, nem hajlandó büntetőintézkedéseket bevezetni Moszkva ellen, nem akar egyik oldalra sem állni, kimaradna a konfliktusból.

Kép: Szerb Kormány

Srećko Đukić korábbi diplomata szerint a balkáni országnak már így is kárt okoznak az Oroszország ellen bevezetett uniós szankciók. A szakértő úgy véli, hogy emiatt eddig már egy milliárd dollárt veszített az ország, attól függetlenül, hogy saját maga szankciókat vezet be vagy sem. Ezt Brüsszelben is tudják, s tudja a szerb államvezetés is – mondta a volt nagykövet, inkább az a kérdés, hogy a végén mennyi kárt szenved el az ország a büntetőintézkedések bevezetése, vagy az azzal szemben helyezkedő álláspontja miatt.

Mihailo Gajić szerint károkkal kell számolni akkor is, ha szankciókat vezet be Szerbia Oroszország ellen, és akkor is, ha nem. A gáz és a kőolajfüggősége miatt szinte megbénulna az ország, ha az oroszok válaszlépésként leállítanák az energia szállítását, vagy jóval magasabb áron adnák azt. Ugyanakkor hosszú távú következményekkel kell számolni a Nyugat részéről, ha Belgrád sokáig ellenáll, s nem veszi figyelembe a kéréseiket – vélik az elemzők.

Itt többről van szó, Ukrajna csak járulékos veszteség

A Boszniai Szerb Köztársaság jó úton haladt, hogy a koronavírus okozta krízisből kilábalva fejlődési pályára álljon, aztán viszont jött az orosz-ukrán háború, amely gazdasági cunamit indított el világszerte, és a Balkánt is elérte – hangzott el a Jahorina Gazdasági Fórumon. A konferencián a jelenlegi helyzetet tekintették át, s arról tárgyaltak, hogy milyen lépéseket tehetnének a globális válság helyi enyhítésére.

Kép: Facebook

Milorad Dodik, a boszniai államelnökség szerb tagja nyitóbeszédében hangsúlyozta: folyamatos párbeszédre van szükség a mostani változó világban, amikor a Nyugat teljesen átalakul.

„Ma senki sem gondolhatja komolyan, hogy az ukrajnai konfliktus Oroszország és Ukrajna háborúja. Globális konfliktusról van szó, amelyben Ukrajna járulékos veszteség”

– jelentette ki Dodik. A szerb politikus szerint a komoly küzdelem még csak ezután kezdődik a világban. Ez a harc már a nyersanyagokért fog zajlani, az erőforrásokat kiaknázták, a világ lakossága pedig egyre csak nőtt – mutatott rá Milorad Dodik.

A balkáni országokat nem ugyanabban a helyzetben érte az orosz-ukrán konfliktus. Amíg Horvátország, Szlovénia, Románia és Bulgária az Európai Unió tagjai, addig a többiek az EU-n kívül saját maguk alakítják a külpolitikájukat. Szerbia és Montenegró áll legközelebb a csatlakozáshoz, de amíg Podgorica szankciókat jelentetett be Moszkva ellen, addig Belgrád kitart, s nem enged a nyomásnak. Gazdasági elemzők szerint a háborúnak már akkor is hosszú távú következményei lesznek, ha holnap véget érne a konfliktus, habár erre igen kicsi az esély.