Montenegróban február óta több mint ezer céget nyitottak orosz üzletemberek, Szerbiában is hasonló a helyzet. A háború miatt egyre több vállalkozó teszi át a székhelyét a Balkánra.

Millióknak kellett távozni otthonaikból

Az orosz-ukrán háború miatt emberek millió voltak kénytelenek elhagyni szülőföldjüket. Az Egyesült Nemzetek Szervezete becslése szerint Ukrajnából mintegy hat millió embernek, köztük nőknek és gyerekeknek kellett eljönni. A másik oldalról csak nem hivatalos információk vannak. Az Al Jazeera Balkans értesülései szerint milliószám hagyták el Oroszországot is a lakosai a háború kezdete óta. Becslések alapján a szülőföldjükről elköltöző oroszok száma nagyjából 5 millióra tehető.

kép: Pixabay

Közülük sokan a Nyugat-Balkánt választották, mint célirányt. Nem csak szívesen laknának ebben a térségben, hanem többen úgy döntöttek, hogy ott folytatják vállalkozásukat. Ennek egyik példája Montenegró. A legkisebb balkáni országban a hivatalos adatok szerint február 1-e és június 9-e között 1.100 olyan céget nyitottak, amelyeknek oroszok a tulajdonosaik.

„Ezen vállalkozások közül 229 számítógépes programozással foglalkozik, 81 adatfeldolgozó vagy valamilyen applikációs szolgáltatást nyújt. A harmadik helyen pedig a gazdasági konzultációs és tanácsadói irodák vannak. Ezek száma 65. Az információs technológiákkal kapcsolatos tanácsadással foglalkozó vállalatokból pedig 63-at nyitottak”

– olvasható Montenegró Adó- és Vámhivatala statisztikai kimutatásaiban.

kép: Pixabay

Ugyanezen időszak alatt nem csak oroszok, hanem ukrán vállalkozók is érkeztek az Adria partjára. Igaz a számuk mindössze tizedannyi, mint az imént említett oroszokénak. Február óta 104 ukrán állampolgár indított vállalkozást Montenegróban. Közülük a legtöbben a számítógépes programozással foglalkoznak.

Ezen adatok alapján megállapítható, hogy a háború mindkét ország vállalkozóit lépéskényszerbe hozta. Ha a Nyugat-balkáni térséget nézzük, akkor egyértelműen a legtöbben Montenegrót választották, mint új székhelyüket.

Ugródeszka a Nyugat-Balkán

Annak ellenére, hogy hirtelen ilyen mennyiségben nőtt meg a térségbe érkező ukránok és oroszok száma, szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ezen vállalkozások nem maradnak sokáig a Balkánon. Inkább egyfajta ugródeszkaként tekintenek a régióra. A hosszú távú terveik őket Nyugat-Európába, a Közel-Keletre és az Amerikai Egyesült Államokba vezetik.

„Várható volt, hogy az ukrajnai háború kitörésével mindkét nép vállalkozói nagy számban érkeznek majd Montenegróba. Az országot már jól ismerik az ukránok és az oroszok is. Közülük sokuknak van ott ingatlanjuk, sőt vannak akik már évek óta odajárnak nyaralni, valamint a helyi törvények is kedveznek nekik”

– idézi a szerbiai Blic napilap Vasilije Kostić szavait.

kép: Pixabay

A Montenegrói Munkaadók Egyesülete elnöke elmondta: az Európai Unió egy sor kedvezményt adott a háború kitörését követően az odaérkező ukránoknak. Podgorica viszont már előbb lépett, a háborútól függetlenül megkönnyítette a külföldiek vállalkozási lehetőségeit az országban.

„A montenegrói törvények szerint egyenrangú helyzetben vannak a saját állampolgáraink és a külföldiek. Emiatt választották többen ezt az országot, mint olyan helyet, ahol élni szeretnének, s dolgozni. Különösen akkor értékelődnek fel a kedvezmények, ha figyelembe vesszük, hogy háború van, s egyre csak nő a bizonytalanság, amikor szankciókat vezetnek be Oroszországgal szemben”

– fűzte hozzá Kostić.

A szakember arra is figyelmeztetett, hogy annak ellenére, hogy nyilván pozitív hatással vannak az ország gazdaságára az odaérkező cégek, negatívumokat is hordoznak magukkal. A Montenegróba költöző oroszok és ukránok nem csak munkahelyeket teremtenek, hanem növelik az ingatlanok értékét. Többet fizetnek a lakások és üzlethelyiségek bérléséért és vásárlásáért, így a helyiek nehezebben juthatnak ezekhez. A montenegróiak pénztárcája vékonyabb, mint a háborús konfliktus elől érkező üzletembereké.

Szerbiában több mint 700 orosz nyitott céget

A szomszédos Szerbiában is hasonló a helyzet, mint Montenegróban. A legnagyobb lélekszámú nyugat-balkáni országban május 31-ig 399 orosz fizikai és 8 jogi személy regisztrálta cégét, illetve 730 orosz állampolgár nyitott vállalkozást a gazdaság legkülönbözőbb szféráiban.

kép: Pixabay

„Ezen adatok mellett június első hetében további 17 orosz cég és 57 vállalkozó kezdte meg munkáját Szerbiában. Közülük a legtöbben számítógépes programozással, nagykereskedelemmel, tanácsadással, marketinggel és vendéglátóipari szolgáltatásokkal foglalkoznak”

– olvasható a Szerb Cégnyilvántartási Ügynökség jelentésében.

Horvátországban ugyanakkor nem rendelkeznek pontos adatokkal arról, hogy mennyi orosz érkezett hozzájuk üzletelés céljából a háború kezdete óta. Mint a Horvát Gazdasági Kamara fogalmaz, nem különböztetik meg a vállalkozókat állampolgárságuk szerint.