A válság és a belpolitikai döntések a horvátországi állattenyésztés kríziséhez vezettek. Egyre kevesebb sertést és marhát tenyésztenek, az ország behozatalra szorul a húskészítményekből, az árak emiatt egyre inkább nőnek.

Nő a hizlalási költség, emelkedik a hús ára

Egyre nagyobb gondokkal küzd a húsipar Horvátországban, és ezzel együtt a fogyasztók is, akik a végső terhet viselik emiatt. Jelentősen megemelkedett ugyanis a hús, valamint az abból készült termékek ára az országban. Idén például, ha csak a szarvasmarha tenyésztést nézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy megduplázódott ezen állatok hizlalási költsége az Adria-parti államban – mondják a szakértők. Ugyanakkor a sertéshúsimport több mint kétszeresére nőtt a Horvátország uniós csatlakozása előtti időkhöz képest.

A Deutsche Welle cikke szerint az ágazatot az is sújtja, hogy bezárt a kutinai Petrokemija műtrágyagyár. Szakértők ugyanakkor rámutatnak, hogy a válságot nem csak a külföldi hatások okozzák. Miroslav Kovac mezőgazdasági szakember, korábbi tenyésztő szerint is gondot jelent, hogy nagy mértékben hoznak be külföldi hústermékeket az országba. Ezáltal pedig veszélybe kerül a hazai szarvasmarha és sertéshús előállítása.

Egyre inkább függ az ország a külföldi beszállítóktól

Miroslav Kovac hozzátette, hogy Horvátországban a házi sertés- és szarvasmarha állományt a hosszú távú, és nyilvánvalóan rossz politikai döntések tették tönkre. Mint fogalmazott: az intézkedések legtöbbször tűzoltó jellegűek voltak, valós és tiszta, átlátható célok nélkül.

„Egyre nagyobb a függőség, ezzel együtt az ár is. A legnagyobb szerencsétlenség ebben pedig a tenyésztők számának megtizedelése” – mondta a szakember.

Ha az eddigiek szerint folytatja az ország, akkor a teljes ellátási láncban emelkedni fognak az árak – tette hozzá Kovac, aki a probléma megoldása érdekében a nemzetgazdaságok fejlesztésének és megőrzésének fontosságát is hangsúlyozta.

Magyarország és Szlovénia a pozitív példa

A szakértő egyébként már korábban is élesen bírálta a horvát agrárpolitikát az ágazat – szerinte nyilvánvaló – stagnálása miatt. Mint fogalmazott Kovac, az is látható, hogy a szomszédos EU-tag Szlovénia és Magyarország minőségi lépések sorozatát tette meg, termelésüket irigylésre méltó szintre emelve. Természetesen ott is emelkedtek az árak, de a hazai termelés sokkal jobb állapotban van, kevesebb az import és a költségek is kevésbé terhelik a hazai vásárlókat.

30 százalékkal nőttek az előállítási költségek

Horvátországban egyébként októberben 13,2 százalékos volt az infláció az előző év azonos hónapjához képest. Mint arról a V4NA korábban is írt, ez rekordnak számít az Adria-parti országban. Amióta az Állami Statisztikai Intézet méri ezeket az adatokat, ilyen magas számok még soha nem voltak. Leginkább az élelmiszerek és az alkoholmentes italok drágultak a horvátoknál. Ezen termékek ára csaknem 20 százalékkal nőtt.

Összességében megállapítható, hogy a hús ára jelentősen emelkedett Horvátországban. Ennek következtében pedig a kereslet csökkent a boltokban. A horvát családok asztalára pedig így egyre ritkábban kerülhet hús.

A hústermékek előállítói ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy igyekeznek mindent megtenni azért, hogy ne a végső fogyasztókat terheljék a megnövekedett termelési költségek. Ivica Pivac Horvátország egyik legnagyobb húsgyártó csoportjának vezetője kiemelte: csak az idén több mint harminc százalékkal drágult a termelésük, az infláció és az energiaválság pedig a jövőben is kihívást jelent majd.

„A bizonytalan piaci viszonyok megnehezítik az ármozgások előrevetítését, de továbbra is mindent megteszünk annak érdekében, hogy a saját költségeink növekedése a lehető legkevésbé érintse a fogyasztókat” – nyilatkozta Pivac.