A legtöbb bevándorló Szerbiába érkezik, és onnan próbál illegálisan Európába jutni. A migránsok már nem csak a törvénytelen határátlépéssel próbálkoznak, hanem fegyveres leszámolások, lopások, agresszió és kisstílű bűnözés is jellemzi az útjukat.

Növekvő számok, fokozódó nyomás

Folyamatosan érkeznek az illegális bevándorlók Európa felé a Balkán-félszigeten keresztül, sőt évről évre nő a számuk. A hivatalos adatok szerint 2022-ben a Nyugat-Balkán országaiban több mint 192 ezer migránst regisztráltak. Ez a szám 60 százalékkal meghaladja az előző évi adatokat. A bevándorlók legtöbbjét, csaknem 63 százalékát, Szerbiában jegyzik. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint csak ebben az országban több mint 120 ezer illegális bevándorlót vettek nyilvántartásba, majd Bosznia-Hercegovina következik 27.429-cel, Észak-Macedónia 22.379-cel, Albánia 12.216-tal, Montenegró 8.318-cal és Koszovó 1.041-gyel.

kép: Screenshot

Az éves elosztást figyelembe véve azt láthatjuk, hogy voltak olyan időszakok, amikor egyik esztendőről a másikra megduplázódott a migránsok száma a térségben. Míg 2018-ban 44.646-an érkeztek a Balkánra – a hivatalos feljegyzések szerint –, addig 2019-re ez a szám 80.323-ra nőtt. A koronavírus és a világjárvány némileg visszafogta a növekvést 2020-ban, de így is 100 ezer fölé ment az illegális bevándorlók száma, mely 2021-re 120 ezer fölé emelkedett. A tavalyi év azonban újabb robbanást hozott. A hivatalos adatok alapján ezen az útvonalon 192.266 bevándorlót regisztráltak.

Számuk azonban jóval több is lehet, hiszen nem mindenki megy befogadóközpontba, vannak többen, akik inkább az erdőket és az ellenőrizetlen területeket választják, hogy könnyebben eltűnjenek a hatóság szemei elől.

kép: V4NA

Ha nem lenne a magyar határkerítés jóval többen jutnának az Unió területére

A Frontex, azaz az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség is elismeri, hogy a nyugat-balkáni az egyik fő migrációs útvonal Európába. Az EU-ba érkezett 2015-ös rekordszámú bevándorló után néhány évig folyamatosan csökkent az ezen útvonalat választó illegális migránsok száma, míg 2019-től ismét növekedésnek indult – írják oldalukon. A Frontex szerint az illegális határátlépési próbálkozások többsége azokhoz a migránsokhoz köthető, akik egy ideje már a a nyugat-balkáni régióban vesztegelnek. Ők azok, akik a szigorú magyar határőrizetnek és a kerítésnek köszönhetően nem tudnak továbbhaladni.

A balkáni útvonalra a bevándorlók Görögország és Bulgária felől jutnak be, majd észak felé indulnak, és Szerbia, Montenegró vagy Bosznia érintésével próbálnak a schengeni övezetbe menni. Ebben sokszor embercsempészek segédkeznek nekik, akik több ezer eurót is elkérnek egy-egy bűncselekmény elkövetéséért.

A röszkei csata és egyebek

Az elmúlt években több súlyos bűncselekmény is köthető a migránsokhoz a Balkán-félszigeten. Elég csak visszaemlékezni a röszkei csatára, amikor a Szerbia irányából érkező illegális bevándorlók megtámadták a szolgálatot teljesítő magyar rendőröket. 2015. szeptember 16-án az erőszakos migránsok százai a magyar kerítéshez vonultak. Ott pedig kővel, építési törmelékkel és palackokkal dobálták meg a magyar rendfenntartókat. A magyar rendőrök közül többen megsérültek, voltak, akiket kórházba kellett szállítani.

2017-ben is követtek el az illegális bevándorlók bűncselekményeket a balkáni útvonalon. Szabadkán, egy fiatal lánytól ellopták a mobiltelefonját, amíg ő a barátját várta az egyik helyi egészségház előtt. Akkori sajtóbeszámolók szerint csupán a szerencsének köszönhető, hogy senki nem sérült meg, mert az egyik algériai származású elkövetőnél kés is volt.

A migrációs válság első éveiben egyébként főként az embercsempészet volt az, ami miatt a rendfenntartó erőknek közbe kellett lépni a Balkánon. Az illegális határátlépés segítése miatt 2019-ben már tele voltak a horvát börtönök az embercsempészekkel – írta akkortájt a sajtó.

kép: Belügyminisztérium

2021-ben azt írta a szerb sajtó, hogy a Nyugat-Balkánon jól lehet keresni az embercsempészettel. A Danas cikke szerint 50 millió euró is mozog évente a piacon. Ez a szám azonban azóta valószínűleg nőtt, hiszen az útvonalat használó bevándorlók száma is magasabb lett. Szerbia azért is kedvelt tranzitországa a menedékkérőknek és migránsoknak, mert négy uniós országgal – Horvátországgal, Magyarországgal, Romániával és Bulgáriával – határos.

kép: V4NA/korábbi felvétel

Az Európai Unió határainak túloldalán lévő településeken élők évek óta szenvednek a migránsok miatt. Tavaly a V4NA-nak arra panaszkodtak, hogy az ott tömegesen vonuló migránsok megdézsmálták a termést, letaposták a veteményeseket, rongálták az épületeket, s elhagyatott házakba költöztek be. Egy királyhalmi lakos azt mesélte hírügynökségünknek, hogy – mint fogalmazott – gyakran nem kakaskukorékolásra, hanem fegyverropogásra ébrednek.

kép: V4NA

A korábban békés faluban csak kevesen engedték a gyerekeiket egyedül iskolába, s a kapukat is zárniuk kellett. Emellett olyan információk is eljutottak hozzánk, hogy a bevándorlók házakba törtek be, felszedték és eltüzelték a padlódeszkákat, sőt olyan is előfordult, hogy lopták az elhagyatott házakból az áramot, vagy bementek az ingatlanokba, s kipakolták a hűtőből az ennivalót.

kép: Szerb Belügyminisztérium

Fegyveres leszámolások következtek

Az egyik legdurvább eset, amire már a szerb hatóságoknak is lépniük kellett, tavaly nyáron történt. Hivatalosan egy személy meghalt és heten súlyosan megsérültek a ma már csak makkhetesi lövöldözésként ismert leszámolásban, melynek során migránsbandák csaptak össze a szerb–magyar határ mellett fekvő Szabadka egy külvárosi részében. Az erdős vidéket már hónapok óta uralták az illegális bevándorlók, akik 2022. július 2-án, hajnalban támadtak egymásra. A lövöldözésre a környékben lakók lettek figyelmesek, akik riasztották a hatóságokat. A rendőrség és csendőrség nagy erőkkel vonult a helyszínre, és az egész környéket lezárták.

kép: V4NA

A szirénázó mentőautóktól egész délelőtt hangos volt a környék. A szabadkai kórház sürgősségi osztályán lőtt sebeket láttak el, egy 16 éves lányt életveszélyes állapotból sikerült visszahozni. Bár a hatóságok nyilatkozata szerint csak egy ember halt meg a leszámolás során, a helyiek körében terjengő információk szerint több tucat áldozatot is követelhetett a sötét erdőben történt vérengzés.

kép: V4NA/korábbi felvétel

Vadászok, természetvédelmi őrök, mentősök meséltek arról, hogy halmokban hevert élettelen testeket, majd felsorakoztatott hullazsákokat láttak – ezt az információt azonban sem a belügyminisztérium, sem a helyi szervek nem erősítették meg. A hivatalosan is elismert áldozat személyazonossága vagy származási helye nem derült ki, annyit tudni, hogy férfi volt, és vélhetően 20 és 30 év közötti.

A leszámolást követően intenzív nyomozást indítottak a szerbiai hatóságok, és rövid időn belül letartóztattak egy személyt, akiről kiderült: körözött terrorista. Egy 26 éves afgán állampolgárról van szó.

Hatékony hatósági fellépéssel állítható meg a migráció

Az évek óta tartó, és a tavaly nyáron egyre csak csúcsosodó migránshelyzetet a horgosi lövöldözés tetőzte. Az illegális bevándorlók ugyanis ismét fegyvert rántottak, azzal, hogy most nem az erdő mélyén, hanem egy település központjában dördültek el a puskák és pisztolyok. Horgoson november végén, sötétedés után csaptak össze a migránsbandák. A leszámolás estefelé történt, amikor még helyiek is voltak az utcán, így csak a szerencsének köszönhető, hogy egy eltévedt lövedék nem talált el egy arra járó horgosit. Az eseményekről egy helyi férfi vakmerőségének köszönhetően értesült a közvélemény. A kerékpárral közlekedő fiatal ugyanis ahelyett, hogy elmenekült volna, videóra vette a történteket.

A felvételen látható, ahogy migránsok nagyobb csoportja szalad, és több lövés is hallható. Egy másik, térfigyelő kamerával rögzített felvételen pedig jól kivehető, hogy a migránsbandánál automata fegyver van, melyet még csak leplezni sem próbálnak. Az összetűzésben a hivatalos adatok szerint hat személy sérült meg.

A horgosi események után a rendőrség és csendőrség emberei újra kivonultak az utcákra és a környékbeli tanyákra, búvóhelyekre. Soha nem látott méretű razziát tartottak, melynek során 600 illegális bevándorlót fogtak be, és szállítottak el. A belügyminiszter pedig bejelentette: zéró tolerancia lép életbe a fegyvert birtokló migránsokkal szemben. A horgos környéki migránstanyák átkutatása során nagy mennyiségben találtak fegyvereket.

„Főként automata lőfegyverekre bukkantunk, pisztolyokra, töltényekre, emellett bizonyos számú személy ruhaneműi között a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) jelével ellátott sapkákat, sálakat is találtunk.”

– jelentette ki a közmédiának a rendőrség segédigazgatója.

Dragan Vasilјevic azt is megerősítette, hogy a fegyveres összecsapás marokkói és afgán migránsok között tört ki. Hozzátette: az illegális bevándorlók elleni akciót az egész országra kiterjesztették, és mindenki ellen fellépnek, aki valamilyen módon veszélyezteti Szerbia lakosainak biztonságát.

A horgosi lövöldözés úgy tűnik, a szerb hatóságok poharában is az utolsó cseppet jelentette. A leszámolást követően tett ígéreteket azóta igyekeznek tartani. Sokkal több rendőrt látni az utakon, a lakossági bejelentésekre pedig azonnal ugranak, és viszik is az utcán kószáló migránsokat.

A szigorúbb hatósági fellépés ellenére azonban továbbra is látni Szerbiában taxisokat, akik a migránsokon nyerészkednek. Teletömött autóikkal a magyar és a horvát határ felé szállítják a normális ár többszörösét fizető illegális bevándorlókat.

A néhány hónapos csend után február 8-án este újabb lövöldözés történt, ismét Szabadkán, az erdő közelében. Egy afgán és szír személyekből álló migránscsoport csapott össze. Többen megsérültek, két szír bevándorlót a lábán ért találat. A migránsok közül egyet őrizetbe vettek, a többit a helyi befogadóközpontba szállították. Az észak-bácskai körzetvezető az eset kapcsán azt mondta, a korábbiakhoz képest kedvezőbb a migránshelyzet Szabadkán, a környékbeli erdőkben azonban továbbra is előfordulhatnak ellenőrizetlen migránscsoportok.

Bojan Soralov hozzátette, további erősítést kér a Belügyminisztériumtól az érintett terület megtisztításához és ellenőrzéséhez.