"A multikulturalizmus a bűnözés növekedéséhez, a megosztottsághoz és a szolidaritás gyengüléséhez vezetett Svédországban" – írja Jimmie Akesson, a Svéd Demokraták, a második parlamenti erő vezetője.

Még nincs veszve minden, de nagyon mélyen van Svédország

Jimmie Akesson szerint a svédek már nem élvezhetik a kis, békés északi ország hírnevét. A lakosságból hiányzik a közösségi érzés, és veszélyben van Svédország pozitív megítélése, mint a vállalkozói szellem, a kutatás és a fejlesztés által vezérelt innovatív és versenyképes gazdasággal rendelkező ország.

„A világ egyik kulturálisan leghomogénebb társadalmából rövid idő alatt Európa azon országává váltunk, ahol a feszültségek és a polarizáció ma a legnagyobb mértékű”

– jelentette ki a politikus az Expressen című lapban, amelyet a WPolityce lengyel lap szemlézett. A Svéd Demokraták, a második parlamenti erő vezetője szerint alig telik el nap anélkül, hogy ne olvasnánk a médiában egy újabb lövöldözésről, gyilkosságról vagy robbanásról. Az erőszak és a drogok egyre fiatalabbakat érintenek. Az uralkodó politikusok a következményekre nem gondolva a világ minden sarkából a svéd külvárosokba szorították az embereket, ahol a szegregáció és kirekesztés, valamint magas munkanélküliség a jellemző.

Egy hosszú jelentésben a Sydsvenskan hírportál nemrégiben feltárta a Svédországban egyre erősödő jelenséget, amely szerint a nem nyugati országokból származó migránsok adott területre való költözésével párhuzamosan a svéd népesség elköltözik. Ez a tendencia pedig jelenleg a svédországi Malmöben a legnyilvánvalóbb.

A város az utóbbi időben hírhedté vált a bűnözésről, illetve arról, hogy bizonyos területeken a migránsbandák vették át az irányítást, a rendőrség pedig elvesztette a kontrollt a település felett.

A nagyvárosnak folyamatosan nő a népessége, köszönhetően annak, hogy a Svédországba érkezett migránsok jó része itt telepedik le. A svédek száma ezzel párhuzamosan egyre inkább csökken, mert tömegével költöznek ki a környező, kisebb településekre, ahol biztonságosabban élhetnek.

Jó példa a jelenségre a Malmö közelében található Staffanstorp település, ahol néhány évtized leforgása alatt egy teljesen új városrészt kellett felépíteni a nagyvárosokból elköltöző svédek számára.

A családok mellett a fiatalok körében is egyre népszerűbbé válnak ezek a kisvárosok, sok helyen úgynevezett kollégiumvárosok létrehozására is szükség volt, ahol azok a tanulmányaikat végző fiatalok élhetnek, akik nem akarnak a belvárosban maradni.

Skane régió fejlesztési bizottságának elnöke, Anna Jahnke azonban arra figyelmeztetett, hogy amennyiben a hatóságok nem tesznek valamit, a régió városaiban fokozódni fog a szegregáció.

Anna Raman, a Svédországon belüli migrációs áramlásokat nyomon követő Regionális Fejlesztési Egység elemzésekkel foglalkozó vezetője szerint pedig a kis települések nem vállalják a társadalmi felelősséget, amikor egyoldalúan magukhoz vonzzák a gazdag svédeket, és a nagyvárosokban hagyják a hátrányos helyzetű migránsokat. Raman úgy véli, hogy “ezek az önkormányzatok kizárják azt a népességcsoportot, amely a leginkább növekszik Svédországban.

Ahogy a Svéd Demokraták vezetője rámutat, a negatív fejlemény nem véletlenül történt, hanem a svéd társadalom és nemzet elleni „évtizedek óta tartó, tolakodó támadás” eredménye. Akesson szerint a politikusok a multikulturalizmust pártolták és elkerülték, hogy a tömeges migráció negatív oldalairól beszéljenek. Ezzel megsértették a demokratikus elveket, és a választók jóléte ellen cselekedtek. Ahogy fogalmazott:

„A felelősség természetesen a politikusokat terheli, akik a multikulturalizmust dicsőítették, és tagadták annak a társadalomnak a kialakulását, amelytől oly sokáig védve voltunk. Ahelyett, hogy meghallgattak volna, csúnya szavakkal rágalmaztak minket. A késsel a torkukon azonban más pártok is kénytelenek voltak változtatni bevándorlási politikájukon”.

Akesson szerint a negatív tendencia megfordítása éveket vesz igénybe, és határozott lépésekre lesz szükség, többek között a bevándorlók befogadásának éves korlátozására és a letelepedni szándékozókkal szemben támasztott követelmények bevezetésére. „Svédországnak véget kell vetnie a multikulturális kísérletnek (…). A nagyvonalú és szabályozatlan migráció folytatása károsítja a gazdaságot, a jólétet és a kohéziót, és fenntarthatatlan” – jelentette ki a politikus.

Nem akarnak svédül tanulni

Ahogy arról a V4NA korábban beszámolt, egy Svédországban dolgozó pedagógus szerint a legtöbb alacsony iskolai végzettséggel rendelkező bevándorló nem hajlandó megtanulni svédül.

Az 51 éves svéd tanár, Richard Holmgren körülbelül tíz éve dolgozik migránsokat svéd nyelvre oktató tanárként Linköpingben. Az elmúlt két és fél évben az úgynevezett 1C kurzust tanította. Az 1C a tanuló előzetes tudásszintjét jelöli, ebben az esetben az alacsony képzettségi szintet, a C pedig a svéd általános iskola 4-5. osztályának megfelelő szintet.

A napokban Holmgren a Corren című helyi újságban írt egy nagy visszhangot kiváltó véleménycikket a szakmában szerzett tapasztalatairól. Az 1C szint tanáraként eltöltött ideje alatt száz tanulóból mindössze nyolc ment át a vizsgán.

A pedagógus azt állítja, hogy az alacsonyan képzett bevándorlók többsége számára kihívást jelent egyes szavakat és mondatokat leírni svédül, annak ellenére, hogy 14 hónapjuk van a nyelv alapszintű elsajátítására.

Richard Holmgrenn hangsúlyozta, hogy az általa bemutatott számok csupán saját tapasztalatai, amelyeket a bevándorlók tanáraként szerzett, akik közül sokan egyáltalán nem rendelkeznek iskolai végzettséggel, amikor Svédországba érkeznek.

“A számok, amelyekről beszámolok, a saját osztályaimból származnak, amelyeket két és fél éve vezetek. Négy dolgot értékelünk: olvasás, írás, beszéd és hallás” – tette hozzá Holmgrenn.

Az 51 éves tanár szerint a diákok évekig keringenek a rendszerben anélkül, hogy megtanulnák a nyelvet. Úgy véli, hogy a hatalmon lévők homokba dugják a fejüket, és hogy rendszerszintű hiba azt hinni, hogy a Svédországba érkező alacsonyan képzett emberek mindegyike képes lesz oktatásban és munkában részesülni.

“Ahhoz, hogy valaki foglalkoztatható legyen, felső vagy középfokú végzettséggel kell rendelkeznie, és ezért addig kell keringenie a rendszerben, amíg eléri ezt a szintet. Sokan vannak, akik soha nem fogják ezt elérni. Mindenkinek végig kellene járnia ezt a rendszert. Azt mondják, hogy mindenki képes rá, de ez nem igaz. Ezt szeretném bemutatni”

– mondta a pedagógus.