Egyre jobban aggódnak a tanárok és a tudósok is a diákok vallási kérdésekkel kapcsolatos radikális viselkedése miatt Belgiumban.

„A vallás újjáéledése, alulról jövő újraiszlamizálódás zajlik. Ez a fiatalok körében még nyilvánvalóbb, mert ők kerülnek kapcsolatba az oktatással, az iskolák pedig egyre inkább a konfliktusok helyszíneivé válnak” – fogalmazott Joël Kotek politológus és történész a La Dernière Heure nyilatkozva. Mint mondta, azt vette észre, hogy „a fiatalok vallásosabbak, mint a nagyszüleik, és ezt az arab világban is láthatjuk. „Ez talán összefügg egyfajta kiábrándultsággal, azzal, hogy az olyan államok, mint Egyiptom, Marokkó és Izrael nehezen építik fel önmagukat” – tette hozzá.

Radouane Attiya vallásprofesszor és iszlámkutató szerint „sok szülő tehetetlen a gyermekei radikalizmusával szemben” – írja a Bladi francia nyelvű hírportál.

„Meg kell nézni a barátságokat, a szociális hálózatokat és a radikális imámokat. A fiatalok tekintélyt keresnek, de ez hozzájárulhat egyfajta megosztottsághoz a társadalomban, és a mély vallásosság visszatéréséhez” – fogalmaz a professzor.

Egy történelemtanárnő úgy látja, hogy a vallás mentőöv a tájékozódási pontok elvesztése, a jövővel kapcsolatos aggodalmak és a „pokolra jutástól való félelem” miatt. Véleménye szerint a fiatalok könnyen megszólítható közönséget jelentenek, és ehhez az iskola megfelelő hely.

„Az iszlamista ideológia az iskolákat veszi célba, mert ott formálódik az elme” – figyelmeztetett Laurence D’Hondt, a hamarosan megjelenő „Allahnak semmi köze az osztályteremhez” című könyv társszerzője is.

A franciaországi Samuel Paty történelem- és földrajztanár meggyilkolása óta, aki Mohamed próféta karikatúráját mutatta az órán, „a tanítás veszélyessé vált. Még ha ismerjük is a diákjainkat, bizonytalanságot érzünk, mert nem tudjuk, hogy elmondanák-e a testvérüknek, nagybátyjuknak vagy unokatestvérüknek”, ha valami olyat hallanának, ami nem tetszik nekik – mondta a tanárnő.

Hozzá hasonlóan sok tanár aggódik a tanulók radikalizálódása miatt Belgiumban. „Erőszakos, amit néha hallunk. A támadások idején néhány diák tapsolt az órán, én pedig a táblán megtaláltam annak a tunéziaiaknak a nevét, aki a két svédet megölő lövöldözésért felelős” – fejtette ki egy másik tanárnő, hozzátette, néhány diák azt is támogatja, ahogyan az tálibok bánnak a nőkkel.

Az egyik apa például rasszistának nevezte a tanárnőt, miután az megjegyzést tett arra, hogy a lánya abayát visel, ami az iskolai szabályok szerint tilos. „Azon kapom magam, hogy el kell magyaráznom, hogyan élünk Belgiumban, ami nem az én feladatom”.