A németek több mint nyolcvan százaléka sokszor nem meri elmondani az őszinte véleményét, és öncenzúrát alkalmaz. Ez nem meglepő az elmúlt évek nyugat-európai eseményeit tekintve, amikor idős embereknél tartottak házkutatást egy-egy közösségi média bejegyzés miatt, vagy amikor a német, jobboldali AfD pártot próbálják minden eszközzel ellehetetleníteni.

Az Institute for New Social Responses (INSA) által hétfőn közzétett felmérés szerint

a megkérdezett németek 84 százaléka úgy véli, hogy polgártársai öncenzúrázzák a véleményüket, „mert félnek a következményektől”. Ezzel szemben mindössze kilenc százalék mondta azt, hogy nincs szükség öncenzúrára.

A közvélemény-kutató szerint ez a vélemény a teljes politikai spektrumban elterjedt, a baloldali-progresszív Zöld Párt támogatóinak 77 százaléka egyetértett azzal, hogy az emberek öncenzúráznak, és míg a jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) szavazók 92 százaléka mondta ugyanezt.

INSA-Umfrage: Weiter bergab mit der Meinungsfreiheit.
Glauben Sie, dass Personen ihre Meinung nicht äußern?
84% (+6%)

Hatte Sie selbst schon ein Erlebnis … ?
54% (+11%)https://t.co/zD8CuRy3UZ pic.twitter.com/Vk2ekFcSNf

— Mathias_M (@matze2001) August 3, 2025

Arra a kérdésre, hogy személyesen elrejtették-e valódi gondolataikat, 54 százalékuk azt mondta, hogy legalább egy olyan élményben volt része, amikor nem érezte úgy, hogy szabadon beszélhet. Ez hat százalékpontos növekedést jelent a nyolc hónappal ezelőtti felméréshez képest.

Az INSA feltűnő eltérést talált a korcsoportok között is: a 30 év alattiak kétharmada mondta azt, hogy nem érzi magát szabadon a meggyőződésének kifejezésében, szemben a 70 év felettiek 38 százalékával – írta meg a Breitbart hírportál.

Bár a politikai spektrumon széles körű egyetértés volt abban, hogy más németek valószínűleg öncenzúrát gyakorolnak, a különböző pártok támogatói között is egyértelmű megosztottság volt abban a tekintetben, hogy szükségük van-e személyes gondolataik elrejtésére.

A felmérés szerint az AfD támogatóinak 76 százaléka számolt be öncenzúráról, őket követte a baloldali BSW párt támogatóinak 69 százaléka, és a Die Linke szavazóinak 65 százaléka.

Az eredményeket kommentálva az INSA azt mondta:

„A szólásszabadság témája ugyanolyan fontos tényezővé válhat, mint a migráció 2015-től és a koronavírus 2020-tól. A politikának, a médiának és a társadalom egészének komolyan kell vennie ezt”.

Nem meglepő az öncenzúra

Az elmúlt években a liberális véleményterror, a politikai korrektség olyan mértékűvé vált Nyugat-Európában, hogy nem csoda, hogy a németek többsége az öncenzúrát általános jelenségnek tartja.

Egy francia nőt letartóztattak, mert a közösségi médiában „gyengeelméjűnek” nevezte Emmanuel Macron elnököt. A nő ellen 12 000 eurós bírságot helyeztek kilátásba, mert a posztja állítólag sértette a köztársasági elnök méltóságát.

Németországban több esetben is házkutatást tartottak idős embereknél, akik a közösségi médiában politikusokat sértegettek. Egy nyugdíjas nőnél pedig azért tartottak házkutatást, és ítéltél pénzbírságra, mert kritizálni mert az X-en a migrációs politikát.

Egy brit tanárnőt is kirúgtak azért, mert a közösségi médiában migránsellenes megjegyzéseket tett, amelyeket „gyűlöletkeltőnek” minősítettek.

A hasonló esetek egyébként szaporodnak az Egyesült Királyságban, ahol

2024-ben 12 000 embert tartóztattak le közösségi média posztok miatt, gyakran politikai vagy migrációs témákban tett megjegyzéseik miatt. Egy férfi 2024-ben börtönbüntetést kapott egy „ostoba vicc” tweeteléséért, amely muszlimellenesnek minősült.

Boszorkányüldözés az AfD ellen

A INSA közvélemény-kutatásából kiderült, hogy az AfD-szimpatizánsok nagy része, 76 százaléka számolt be öncenzúráról, ami jól mutatja az országban uralkodó állapotokat.

Emlékezetes, bár az AfD-t a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) 2021 óta megfigyeli, 2025. május 2-án „bizonyítottan szélsőjobboldalinak” is minősítette, ami lehetővé tette a fokozott megfigyelést (pl. lehallgatást). Bár május 8-án a párt fellebbezése miatt a BfV bejelentette, hogy felfüggeszti az AfD „bizonyítottan szélsőjobboldali” minősítését, amíg a bírósági eljárás le nem zárul, a pártot újra „gyanús esetként” kezelik, ami alacsonyabb szintű megfigyelést jelent, de továbbra is lehetővé teszi a titkosszolgálati eszközök használatát, szigorúbb bírói felügyelet mellett.

Az ügy miatt azonban azonnal botrányos esetek történtek. Például

Roman Poseck, Hessen tartomány CDU-s belügyminisztere felvetette, hogy meg kell vizsgálni, összeegyeztethető-e az AfD-tagság a rendőri vagy közszolgálati állásokkal.