A szolidaritásból alakult Don't Pay UK szerveződés célja, hogy tiltakozzon a 80 százalékos rezsiemelés ellen, és tárgyalásra kényszerítse a szolgáltatókat.

Egy friss kutatás szerint több mint 1,7 millió brit háztartás tervezi, hogy a jövő hónapban az energiaár-plafon 80 százalékos emelkedése miatt csatlakoznak a tiltakozásokhoz, és nem fizetik tovább az energiaszámláikat.

A többség azt mondja, hogy a Don’t Pay UK, mozgalom inspirálta őket, amelynek csupán annyi állt a felhívásában, hogy október elsejétől a felhasználók mondják le a közvetlen beszedéseket, és ne fizessék tovább a számláikat.

A mozgalom célja, hogy egymillió embert meggyőzzön arról, hogy az, ha kollektíven megtagadják a számlák kifizetését, a legjobb módja annak, hogy a kormányt és az energiaipari óriáscégeket a díjak újragondolására kényszerítsék. Az Opinium Research felmérése szerint a lakosság 6 százaléka csatlakozott a kezdeményezéshez.

Egy a nevét nem vállaló kisvállalkozó maga is aggódik a számlaemeléseknek az ágazatra gyakorolt hatása miatt. Az Egyesült Királyságban a vállalkozások 99 százaléka kisvállalkozásnak minősül, azaz 50 főnél kevesebbet foglalkoztat.

„Ahelyett, hogy több százezer és millió ember különböző időpontokban válik fizetésképtelenné, ha mindannyian egyszerre teszünk felajánlást, az igazán erős üzenetet fog küldeni, hogy elfogadhatóbb árakra van szükségünk” – mondta a kisvállalkozó.

Bár az ország megosztott a kampányt illetően, senki sem vitatja, hogy az energiaárak megdöbbentő mértékben emelkednek. Most az átlagos gáz- és villanyszámla az évi 1 971 fontról 3 549 fontra fog emelkedni.

Ha januárban az előrejelzéseknek megfelelően ismét emelkednek az árak, a tanulmányok szerint a brit háztartások csaknem kétharmada kerülhet nehéz helyzetbe, és a jövedelmüknek több mint 10 százalékát költik majd energiára. A National Energy Action (NEA) jótékonysági szervezet szerint évente mintegy 10 000 ember hal meg a nem megfelelően fűtött otthonokban szívrohamban, agyvérzésben, hörghurutban és más súlyos betegségekben, amelyeket a hideg okoz vagy súlyosbít. Most, az energiaárak emelkedésével ez a szám még tovább nőhet.

A Don’t Pay UK mozgalomhoz való csatlakozással kapcsolatban azonban sokan aggódnak, hogy a szolgáltatók büntetni fogják őket. „Fontos tudni, hogy komoly következményekkel járhat, ha hátralékot halmozunk fel” – mondja Gillian Cooper, a Citizens Advice tanácsadó szervezet energiapolitikai vezetője. Az energiaszolgáltató előre fizetős mérőórára helyezheti át a nem fizető háztartásokat, vagy ritka esetben akár le is választhatja őket a hálózatról. A számlák kifizetésének elmulasztása a hitelminősítést is ronthatja, ami a jövőben megnehezíti a hitelfelvételt. Cooper azt tanácsolja, hogy „Ha nem tudja fizetni a számlákat, az energiaszolgáltatónak bizonyos szabályok szerint segítenie kell. Ha beszél velük, talán képesek lesznek sürgősségi hitelt vagy megfizethetőbb fizetési tervet ajánlani”.

Az Egyesült Királyság messze nem az egyetlen európai ország, amelyet a koronavírus-járvány utáni fellendülés és az ukrajnai háború kitörése után energiaproblémák sújtanak. A CarbonBrief elemzése szerint az ország azonban különösen ki van téve a magas gázáraknak, mivel a családok 85 százaléka gázkazánnal fűti otthonát, és a villamos energia mintegy 40 százalékát gáztüzelésű erőművekben állítják elő.