A börtönrendszer összeomlására figyelmeztetnek Németországban, miközben folyamatosan nő a bűnelkövetők száma, és soha nem látott szinten az erőszak az országban.

Barbara Slowik berlini rendőrfőkapitány szigorúbb fegyvertörvényeket követel, miután egyre több késes bűncselekményt követnek el a városban, és a támadók egyre fiatalabbak.

A rendőrfőnök nemrég arról beszélt, erőszakos bűncselekmények száma Berlinben növekszik, különösen a gyerekek, a fiatalok és a serdülők körében, és a nem németek is „felülreprezentáltak” a rendőrségi bűnügyi statisztikákban.

Hogy nyersen fogalmazzak: A mi adataink szerint Berlinben az erőszak fiatal, férfi és nem német hátterű. Ez a késes erőszakra is vonatkozik

– jelentette ki, írja a kath.net katolikus hírportál.

Erőteljesen megugrott az antiszemita támadások száma is egész Németországban. Az antiszemitizmussal foglalkozó kutatási és információs központok országos szövetsége (Rias) 4782 esetet dokumentált.

Ez több mint 80 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A Rias szerint a kiugrás elsősorban a Hamász által Izrael ellen október 7-én elkövetett terrortámadást követően volt megfigyelhető.

Egy közös berlini sajtótájékoztatón Felix Klein, a szövetségi kormány antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős biztosa „abszolút katasztrofálisnak” minősítette a számokat, és hangsúlyozta, hogy a Hamász támadása „katalizátorként” szolgált az antiszemita cselekmények megugrására.

A németországi zsidó életet nagyobb veszély fenyegeti, mint a Német Szövetségi Köztársaság megalapítása óta bármikor

– jelentette ki Klein, aláhúzva a Rias-jelentésben kiemelt helyzet súlyosságát.

Katasztrofális viszonyok a német börtönökben

A bűnözés megugrásával párhuzamosan a németországi börtönalkalmazottak szövetségének vezetője, Rene Müller sürgős riadót fújt az ország börtönrendszerét sújtó súlyos válság miatt. A 38 000 alkalmazottat képviselő Müller több, a német börtönöket sújtó kritikus problémát is kiemelt.

A börtönrendszerben 2016 óta mintegy kétezer állás maradt betöltetlen, egyes létesítményekben 70 elítéltre mindössze egy alkalmazott jut. „Ilyen körülmények között lehetetlen jó ellátást nyújtani a raboknak. Ha a politikusok nem reagálnak, minden összeomlik” – mondja Müller.

Müller rámutatott, hogy a rabok fenyegetései és sértegetései mindennapos valósággá váltak a börtönszemélyzet számára.

„Egyes rabok odáig mennek, hogy még a családokat is megfenyegetik. Ilyen esetekben azt tanácsoljuk, hogy tegyenek feljelentést ellenük. Sok kolléga azonban nem is tesz feljelentést az ilyen esetekről, például a szóbeli bántalmazásról, mert az ügyészségen gyakran megfelelő szankciók nélkül zárul az eljárás”

– fejtette ki.

Müller emellett súlyos drogproblémáról is beszámolt, amelyek szinte minden börtönt érintenek. „A szintetikus kábítószerek, amelyeket áztatott papírok formájában csempésznek be a börtönökbe, ma már valódi problémát jelentenek. Számuk az elmúlt években megnőtt. Használatuk után a rabok hirtelen kiszámíthatatlanná válnak” – magyarázta.

Müller kiemelte a külföldi rabok magas száma által jelentett kihívásokat is.

Az olyan városokban, mint Hamburg, a rabok kétharmada külföldi, akik közül sokan nem beszélnek németül, és nehezen tudják közölni igényeiket a személyzettel. Egyes migránsok szándékosan támadnak a rendőrökre, mert tudják, hogy „egy újabb bűncselekmény késlelteti a kitoloncolásukat”.