Az uniós országban egyre több pénzt pumpálnak a tömeges migráció támogatására annak ellenére, hogy a migránsok egyre több bűncselekményt követnek el, amelyek után szinte lehetetlen felelősségre vonni őket.

A Svéd Demokrata párt kiadott egy jelentést a bevándorlás költségeiről, amely több, a témában elismert kutatásra alapoz. A tanulmány szerint a lehető legszerényebb becslések alapján is a svéd adófizetők évente több mint a GDP 2 százalékát kénytelenek költeni arra, hogy fenntartsák az országba irányuló tömeges bevándorlást.

A „Bevándorlás és államháztartás 15 évvel később” című jelentés főként három kutatáson alapul, amelyek mind azt vizsgálták, hogy miként alakult a migránsok munkaerőpiaci és társadalmi helyzete, illetve mennyi ideig szorulnak az állam támogatására az országba érkezett személyek.

A tanulmányokat súlyozták és aktualizálták őket, hogy naprakészek legyenek. Kiegészítéseket végeztek, különösen a nulladik év, azaz az érkezés évének költségeinek tekintetében, amely több tanulmányból hiányzik. Az eredmény az, hogy a 2007-2021 közötti időszakban a menekültügyi bevándorlás és a kapcsolódó családi migráció úgynevezett nettó költségvetési költsége összesen 1 712 milliárd svéd korona volt, azaz átlagosan évi 114 milliárd svéd korona, ami a GDP 2,38 százalékának felel meg.

A szociáldemokrata kormány a 2015-ös menekültügyi összeomlás után azt állította, hogy a Svédországba irányuló bevándorlást az uniós minimumszintre csökkentette. A Svéd Migrációs Hivatal statisztikái azonban azt mutatják, hogy 2015 óta évente közel 100 ezer tartózkodási engedélyt adtak ki a hatóságok, és 2022 lehet az az év, amikor Svédország minden eddiginél több migránst fog befogadni.

A jelentés szigorúan gazdasági jellegű, és nem veszi figyelembe azokat a jelentős nem kézzelfogható költségeket, amelyeket a migránsok bevándorlása okoz. Ilyen többek között a biztonsági helyzet romlása, a bevándorlással kapcsolatos erőszakkal és vagyon elleni bűncselekményekkel kapcsolatban kialakult fizikai és pszichológiai problémák.

Amint arról már korábban is beszámoltunk, Svédországban évről évre növekszik a bandákhoz kapcsolódó bűncselekmények száma. A tömeges és ellenőrizetlen bevándorlásnak köszönhetően pedig a hatóságok egyre több terület felett veszítik el az uralmukat, ahol a migránsbandák veszik át a hatalmat.

“Sok bevándorlónak nem elég, hogy egy kevésbé fejlett országból érkeznek Svédországba, és élvezheti az ezzel járó előnyöket. Izgalomra és gyors meggazdagodásra vágynak” – mondja Amir Rostamis kriminológus.

Rostamis példának tekinti magát arra, hogy aki akar, az más életet is választhat. A férfi Iránban született, családjával bevándorlóként került Svédországba, és a bevándorlók által uralt és “érzékeny területnek” minősített Frölunda negyedben nőtt fel, ahol most is él. Elmondása szerint neveltetése tele volt a bűnözővé válás kockázati tényezőivel, de ahelyett, hogy a bűnözés útjára lépett volna, a tanulást választotta.

A migránsbandákat illetően a kriminológus kiemelte, hogy a biznisz családon belül öröklődik. Rostamis szerint “az apák és más rokonok megtanítják a fiúkat bűncselekményeket elkövetni. A társadalom számára szinte megoldhatatlan feladat, hogy ezeket az egyéneket tisztességes életre térítse, és sokkal több erőforrást igényel, mint amennyi rendelkezésre áll, vagy mint amennyi észszerűen elkülöníthető a feladatra”.

A rendőrség becslése szerint az úgynevezett kitett területeken az aktívan bandabűnözésből élők száma meghaladja az ötezer főt, közülük csaknem ezren Göteborgban élnek. A rendőrség szerint szinte mindegyik nyilvántartott bűnöző bevándorló hátterű.

A számítások szerint nagyjából 15 év alatt, minden egyes bevándorló bűnöző átlagosan 25 millió svéd koronába kerül az adófizetőknek. Ez összesen 125 milliárd svéd korona pénzügyi terhet jelent a társadalom számára. Ehhez jön még a társadalomnak az adók formájában elmaradt befizetés, amelyhez ezek az emberek hozzájárultak volna, ha tisztességes életet választottak volna a bűnözés helyett.

Az elítélt bandavezérek mindegyike első vagy második generációs migráns. Tizenketten közülük jelenleg is töltik a börtönbüntetésüket, egyikőjük pedig szökésben van és bujkál.

A vezető figurák közös jellemzője a bevándorlói háttér mellett, hogy a legtöbb esetben már fiatal koruk óta életvitelszerűen bűnözők, visszaesők, és többször is enyhe büntetésre ítélték őket. A börtönből kikerülve azonban folytatták a bűnözést. Sok esetben olyan családokhoz és klánokhoz tartoznak, ahol generációk óta élnek az emberek a bűnözésből.

Ezeket a bandatagokat azonban sokszor támogatja is a svéd állam, annak ellenére, hogy a bűncselekményekkel kapcsolatos felelősségre vonás elől gyakran a származási országukba térnek vissza a migránsok. Ez történt a Jövő Művésze díjjal kitüntetett rapperrel is, akit illegális fegyvertartásért, fegyver használatáért és rablásért akar elítélni a bíróság, azonban ezt nem tudják megtenni, mivel a rapper jelenleg saját bevallása szerint Szomáliában tartózkodik.

A svéd rendőrség az Interpollal közösen egy szíriai migránst is keres, akit egy katrineholmi kempingben elkövetett gyilkossággal gyanúsítanak. A férfi azonban vélhetően visszatért hazájába.

Az eset még július elején történt, egy Djulö nevű kempingben, ahol halálra vertek egy férfit. Nem sokkal később letartóztattak és őrizetbe vettek egy 21 éves szír állampolgárságú migránst gyilkosságban való bűnrészesség gyanújával. Egy másik személyt pedig gyilkosságban való bűnrészesség miatt tartóztattak le. A rendőrség és az Interpol most egy másik gyanúsítottra is vadászik az emberöléssel kapcsolatban. A szíriai Rakkából származó 23 éves Adel Al Ajeilről van szó. Robert Eriksson főügyész szerint a hatóságok olyan információkat kaptak, mi szerint Al Ajeil elhagyta Svédországot, és Szíriába tart.

A Svédországban töltött ideje alatt Al Ajeilt számos bűncselekményért ítélték el, többek között zsarolási kísérletért, lopásért és kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekért.