Egyre többen érzik veszélyben az európai identitást

A francia nyelv már nem a franciáké, ezért át kellene nevezni, hogy tükrözze „kreol jellegét” – mondta Jean-Luc Mélenchon, a francia szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország párt (LFI) vezetője. Vele ellentétben ugyanakkor egyre többen féltik az európai és nemzeti identitást – és nem csak Kelet-Európában.

NAGYVILÁG 2025. JÚNIUS 28. 22:34

Jean-Luc Mélenchon szerint a francia nyelvnek nincs etnikailag meghatározott definíciója, amely egy adott csoporthoz kötné, mivel a gyarmatosítás révén terjedt el.

„Ha azt akarjuk, hogy a francia közös nyelv legyen, akkor kreol nyelvnek kell lennie”

– mondta a francia nyelvű világ jövőjéről szóló konferencián, amelyet Aurélien Taché, a Zöldek képviselője szervezett.

A francia „kreolizáció” gondolatát Mélenchon a 2022-es elnökválasztási kampány során vetette fel. Az LFI vezetője szerint a francia nyelvet kulturális és politikai objektumnak kell tekinteni, és a frankofónia révén lehetne meghonosítani – írja a Brussels Signal hírportál. „A franciák maguk sem veszik észre, hogy frankofónok” – mondta. „Anyanyelvüket beszélik, és gyakran nem figyelnek a környezetükre. Az igazság az, hogy a francia nyelv már nagyon régóta nem kizárólag Franciaországhoz vagy a francia néphez tartozik” – fogalmazott, és hozzátette:

„Ezért a francia nyelv már nem a francia nemzet kizárólagos tulajdona – és biztosan nem azoké, akik a francia identitást a nyelvben akarják megőrizni”.

Mélenchon elképzelése az, hogy Franciaországot „univerzális nemzetté” tegye.

„Mi úgy látjuk, hogy Franciaország nem egy nyelv, mivel 29 nemzet osztja meg, sem vallás, mivel hat vallás létezik országunkban (az első a kereszténység, a második az iszlám), sem pedig bármelyik más állítólagos nemzeti jellemző”

– mondta.

Európában már nem védik az értékekeket

„Európa elkötelezte magát a kulturális relativizmus mellett, már nem védi értékeit, és úgy tűnik, hogy már nem áll ellen a főként az iszlám térségből érkező tömeges migrációnak. Kontinensünk arculata, legalábbis Nyugaton, drasztikusan változik. Egyre nyilvánvalóbbá válik: a szabad társadalmak és a nyitott határok nem férnek össze” – fogalmazott a Nius német hírportálon megjelent véleménycikkében Claudio Casula német újságíró.

Emlékeztetett,

Kilenc évvel ezelőtt Martin Schulz, a szociáldemokrata politikus, akkori európai parlamenti elnök a heidelbergi Zsidó Tanulmányok Főiskoláján tartott beszédében a migrációról így nyilatkozott: „Amit a menekültek hozzánk hoznak, az aranynál is értékesebb. Ez valami, amit az elmúlt években valahol útközben elvesztettünk: ez a meggyőződés, sőt, a rendíthetetlen hit az európai álomban.”

Casula számos kérdést felvet ezzel kapcsolatban:

  • „Mi” elvesztettük az európai álmot?
  • És éppen azok a – főként az iszlám világból származó – migránsok élesztenék újra?
  • Ezek a migránsok hozták magukkal az „európai álmot”? Vagy az európai iszlamizáció álmát?
  • Hisznek az európai álomban, ahogy Schulz patetikusan megidézte? Vagy hisznek Allahban, az egyetlen Istenben, aki arra utasította őket, hogy térítsék meg vagy harcoljanak a hitetlenek ellen?
  • Talán meg akarják szüntetni ezt az Európát, mert nem osztják a felvilágosodás értékeit – különösen a szabadságot, az egyenlőséget, a jogállamiságot és az emberi jogokat?

Casula arra is felhívja a figyelmet, hogy a tanulmányok azt mutatják – és az utcákon is egyre nyilvánvalóbbá válik –, hogy a muszlim bevándorlók egyáltalán nem álmodnak Európáról, hanem éppen ellenkezőleg: megvetik a Nyugatot és kultúráját.

„Városaink utcáin és terein – és mindig a városokban, nem a vidéken – a radikális muszlimok a kalifátust követelik, és nem titkolják ellenszenvüket, gyakran gyűlöletüket a Nyugat és életmódja iránt. Tény: Európa, amelyet egykor a kulturális és történelmi egyediségének büszke tudata – az „európai kivételesség” elve – jellemzett, úgy tűnik, eltávolodott gyökereitől. Ezen önbizalom helyébe a „progresszívek” által propagált kulturális relativizmus lépett, amely minden életmódot egyenrangúnak tekint, és ezzel megnyitotta az utat a káosz előtt”

– fogalmazott.

Vannak, akik tenni akarnak az európai, nemzeti identitás megőrzéséért – meglepő helyről is érkezik támogatás

A német wolfenbütteli CDU azt szeretné, ha az iskolák és a hatóságok előtt állandóan lobogna a német és az európai uniós zászló. Ez derül ki a CDU körzeti frakciójának indítványából, amelyet június 30-án tárgyalnak. A CDU saját közlése szerint ezzel „látható jelét szeretné adni azoknak az értékeknek, amelyekre országunk épül: a szabadságnak, az egységnek, a demokráciának és a jogállamiságnak”.

A javaslat középpontjában az iskolák állnak, amelyeket az oktatás és a politikai szocializáció központi helyszíneiként emelnek ki. A CDU a zászlók jelenlétét pedagógiai eszköznek tekinti, amelynek segítségével a fiatalok megismerhetik a demokratikus alapértékeket, és elősegíti identitásuk kialakulását Németországgal és Európával.

A CDU részéről a felvetés egyébként szokatlan, hiszen évek óta hangoztatják a nyitott határok politikáját.

NAGYVILÁG

Címkék:

culture, france, germany, migration