Besokaltak a szülők az Egyesült Államokban az egyetemek elmúlt években tapasztalható sokszínűségi politikája miatt, ez derült ki egy friss felmérésből. Ez nem is csoda, tekintve, hogy az elmúlt években a sokszínűség támogatásának leple alatt már az óvodától az egyetemig diszkriminálták a fehéreket, voltak olyan diákok, akik nem merték kifejteni a véleményüket. Donald Trump elnöksége azonban felvette a kesztyűt a hátrányos megkülönböztetéssel szemben.

A szülők azt szeretnék, ha a főiskolák és egyetemek kevesebb hangsúlyt fektetnének a faji hovatartozásra az ösztöndíjak odaítélésében vagy a személyzeti döntésekben, és túlnyomó többségük úgy véli, hogy a transznemű versenyzőket távol kellene tartani a női sportoktól – derült ki egy új felmérésből, amit a New York Post tett közzé.

A 15 és 21 év közötti gyermekeket nevelő amerikai szülők 54 százaléka határozottan ellenzi, hogy az egyetemek politikája bizonyos ösztöndíjaknál előnyben részesítse a faji hovatartozást, és 57 százalékuk ellenzi a faji preferenciák alapján hozott felvételi döntéseket

– derül ki a Defending Education, egy konzervatív nonprofit érdekvédelmi csoport megbízásából készült felmérésből.

A transzneműséggel kapcsolatban a megkérdezettek 60 százaléka mondta azt, hogy nem hiszi, hogy a transznemű versenyzőket be kellene engedni a női sportágakba, és 61 százalékuk szeretné, ha a női mosdókat a biológiai nők számára tartanák fenn.

„Nem meglepő, hogy az amerikai szülők és diákok olyan főiskolai élményt várnak el, amely tudományos szempontból szigorú, nyitott a különböző nézetekre, és arra összpontosít, hogy a diplomásokat értelmes karrierre készítse fel” – mondta Paul Runko, a Defending Education stratégiai kezdeményezésekért felelős igazgatója a New York Postnak. Mint fogalmazott:

„A főiskoláknak és egyetemeknek tudomásul kell venniük, amikor a családok aggodalmukat fejezik ki az egyetemi légkörrel kapcsolatban – politikai szélsőségektől, ideológiai programtól, antiszemitizmustól és egyetemi zavargásoktól mentes környezetet követelnek.”

A felmérés szerint a szülőket számos, kultúrharccal kapcsolatos kérdés nyugtalanítja a főiskolák és egyetemek gyakorlata miatt országszerte.

Az elmúlt két évben az Izrael–Hamász háború kitörése óta Izrael-ellenes, antiszemita tüntetések söpörtek végig az egyetemeken, ami heves vitákhoz vezetett arról, hogy az egyetemek vezetőségének hogyan kellene reagálnia ilyen esetekben.

A szülők 67 százaléka úgy véli, hogy a főiskoláknak és egyetemeknek antiszemitizmus elleni előítéletképzést kellene bevezetniük a tantestület és a személyzet számára, és 69 százalékuk támogatta, hogy a felsőoktatási intézmények fegyelmezzék a diákokat az egyetemi rendezvények megzavarásáért.

A szülők általánosságban támogatták a felsőoktatás nagyobb átláthatóságát is.

Túlnyomó többségük, 82 százalékuk szeretné, ha a főiskolák nyilvánosságra hoznák a külföldi finanszírozást.

79 százalékuk azt mondta, hogy a felvételi eljárás során a főiskoláknak és egyetemeknek előnyben kellene részesíteniük az amerikai jelentkezőket a külföldiekkel szemben.

Óvodától az egyetemig diszkriminálták a fehéreket

Ahogy arról a V4NA is beszámolt, a fehér diákokat egyre több iskolában szorítják háttérbe a társadalmi igazságosság jegyében

„Gyertek, lógjunk együtt, miközben lehetőségünk nyílik megismerni egymást és építeni a közösségünket, miközben elkezdjük ezt a tanévet” – ez a szöveg állt San Francisco-i általános iskola meghívóján, amely egy ismerkedős délutánra hívta a diákokat és szüleiket. A meghívót az összes diák családja megkapta, azonban sokak felháborodtak rajta, ugyanis a szervező, az esélyegyenlőségi bizottság kikötötte, hogy azokat várják csak a rendezvényre, akik fekete, barna vagy API (ázsiai- és csendes-óceáni térségből származók) családból valók.

Vagyis a fehér gyerekek nem kaptak meghívást és lehetőséget az ismerkedésre.

Az Ontario állambeli Western University Egészségtudományi Kara emlékezteti a diákokat, hogy „fontos szerepet játszanak abban, hogy a Western biztonságosabb, proaktív tanulási és növekedési helyszínné váljon”. Ennek a szerepnek a részeként az iskola „antirasszista munkacsoportot” hozott létre, hogy „lebontsa a fehérséget” és „megelőzze… a rendszerszintű elnyomás egyéb formáit” a karon belül, erről már a Rebel News számolt be még 2023-ban.

Egy tavaly közzétett tanulmányból az is kiderült, hogy Amerikában háromból két diák arról is beszámolt, hogy bizonyos témákról „öncenzúrát” alkalmaz a tantermi viták során.

A főiskolai hallgatók 60 százaléka értett egyet erősen vagy valamelyest azzal az állítással, hogy „az egyetemen uralkodó légkör megakadályozza, hogy egyesek olyan dolgokat mondjanak, amelyekben hisznek, mert mások azt sértőnek találhatják”.

Trump fellép az ideológia-vezérelt oktatással szemben

Donald Trump megválasztása után elkezdte felszámolni a hátrányos megkülönböztetést, és az egyre terjedő antiszemitizmust az amerikai oktatásban. Ennek egyik legszembetűnőbb esete a Harvard Egyetem példája.

Mint ismert, az amerikai szövetségi kormány több mint 2,2 milliárd dollárnyi támogatás folyósítását fagyasztotta be áprilisban a Harvard Egyetem számára, miután az intézmény nem tett eleget az adminisztráció elvárásának a politikai aktivizmus korlátozására.

A döntés azután született, hogy Alan Garber, a Bostonban működő egyetem elnöke hétfőn az intézmény közösségének címzett nyílt levélben közölte, hogy nem tesznek eleget a Trump-adminisztráció elvárásának. Az egyetemi vezető a levélben úgy fogalmazott, hogy a Harvard nem fogja feladni függetlenségét és nem fog lemondani alkotmányos jogairól. Hozzátette, hogy egyetlen kormányzatnak sem engedik, hogy megmondja, a magánintézmény mit tanítson és miként alakítsa felvételi szabályait.

A szövetségi kormányzat levélben jelezte a Harvard Egyetem vezetésének, hogy mintegy 9 milliárd dollárnyi szövetségi támogatást kockáztat, amennyiben 2025 augusztusáig nem intézkedik átfogó reformokról az intézmény irányításában és vezetőségében.

A Trump-adminisztráció elvárásai között szerepel az is, hogy a szövetségi támogatások fejében a felvételi eljárás, valamint alkalmazottak kiválasztása során csak az érdem számítson, és a nem, a faj, a származás ne legyen tényező.

További elvárás, hogy az antiszemitizmussal összekapcsolódott egyetemi tanulmányi programokat átalakítsa a Harvard, reformokat hajtson végre a diákok fegyelmi eljárásait illetően és megszüntesse az úgynevezett sokszínűségi, méltányossági és befogadási (Diversity Equity Iinclusion – DEI) programokat. A Harvard Egyetem ezután pert indított az amerikai szövetségi kormány ellen, hogy megakadályozza az intézménynek nyújtandó, több mint 2,2 milliárd dollárnyi (777 milliárd forint) támogatás befagyasztását.