A teljes jogú európai uniós tagság helyett az újonnan létrejövő Európai Politikai Közösségnek lehetnek a tagjai a Nyugat-Balkán államai, Grúzia, Ukrajna és Moldávia. Erről ír a nyugati sajtó. Az Emmanuel Macrontól származó javaslat értelmében, hiába a térség országainak eddigi törekvése, az előszobában való várakoztatás után sem tud Szerbia, vagy akár Montenegró sem az EU tagja lenni, ha az ötlet támogatást nyer. Egy kétsebességes Európa B csapatában találhatják magukat. Egyes elemzők szerint, amíg az EU várakoztatja ezeket az országokat, újabb konfliktusok születnek a térségben.

Gazdasági integráció, valódi uniós tagság nélkül

A francia elnök azzal az ötlettel állt elő, hogy egy úgynevezett Európai Politikai Közösséget hozna létre. Ebben az elhatározásában támogatja őt az olasz kormányfő is. Emmanuel Macron javaslata arról szól, hogy a Nyugat-Balkán államai, Ukrajna, Grúzia és Moldávia gazdaságilag kapcsolódhatnak az EU tagállamaihoz, de nem lehetnek az Unió tagjai. Helyette ezt a lehetőséget kínálják fel nekik, persze csak akkor, ha a Nyugat által diktált szabályok szerint játszanak, és tiszteletben tartják a már sokszor emlegetett európai értékeket. Erről cikkezik a nyugati sajtó, amelyet a szerb Politika napilap szemléz.

Ez már nem az első ilyen ötlet, amely arról szólna, hogy egy csoportba szedjék az európai országokat, ám azért mégis legyenek egyenlőbbek az egyenlőbbeknél. A volt olasz miniszterelnök, Enrico Letta állt elő korábban egy ilyen javaslattal, mely szerint szélesre kell tárni Európa kapuját Kijev előtt, az Oroszországgal háborúban álló Ukrajnát egy európai konföderációba integrálnák, amelynek tagjai lehetnek a Nyugat-balkáni államok, Grúzia és Moldávia is.

Vajon megelégszenek az évek óta várakozó országok a kevesebbel?

Macron ötlete egy nagyon érdekes kezdeményezés, tekintve az Unió előtt álló kihívásokat. Így vélekedett a javaslatról a német kancellár. Olaf Scholz szerint ugyanakkor ez nem állhat az útjába annak a folyamatnak, amelyen már régóta dolgoznak a Nyugat-Balkán országai és Európa. Ez pedig a térség országainak teljes integrációja az EU-ba – húzta alá Scholz.

A kancellár a Macronnal folytatott megbeszélése utáni sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az elképzelés nem vezethet a hat nyugat-balkáni ország uniós perspektívájának feladásához. Emlékeztetett arra, hogy ezzel lehetne megakadályozni a régióban a mind nagyobb orosz és kínai befolyást. Ahogyan arról korábban a V4NA Hírügynökség is írt, Scholz egyben ígéretet tett Szerbia, Albánia, Észak-Macedónia, Montenegró, Koszovó és Bosznia-Hercegovina mielőbbi uniós csatlakozására.

Nagy-Britanniát és Izlandot is várnák a közösségbe

A francia sajtó emlékeztet arra, hogy az európai konföderáció létrehozását Franciaország akkori elnöke, Francois Mitterrand javasolta még 1989-ben, de nem lelt támogatásra az ötlete. Emmanuel Macron most ezt a javaslatot melegítette fel. A francia államfő szerint jelenleg egy olyan nemzetközi helyzet alakult ki, amelyben minden európai országnak részt kell venni a stratégiai gondolkodásban a kontinens jövőjével kapcsolatban.

Enrico Letta volt olasz miniszterelnök szerint, az Európai Politikai Közösség létrehozása, és a térség államainak integrálása valamelyest csökkentheti a Nyugat-Balkánon kialakult euroszkepticizmust, amely az elhúzódó uniós csatlakozási folyamat miatt egyre nagyobb méreteket ölt a régióban. De nem csak a keleti országokra számítana ebben a közösségben a francia elnök. A nem sokkal ezelőtt újra választott Macron szerint abba betársulhatnának a brexitelő britek és Izland is. Az elképzelés szerint ennek a közösségnek a központi részében az Európai Unió jelenlegi tagállamai kapnának helyet, míg a többiek a periférián lennének.

Elemzők szerint a javaslatra hasonlít arra a korábbi elképzelésre, amelyet Brüsszel Törökországnak kínált volna fel a valódi uniós tagság helyett. Ez egy kiemelt partnerséget hozott volna Ankarának.

Európa egyes részein, de Franciaországban főleg, igen erős ellenszenv van az EU bővítésével kapcsolatban, Macron ezért inkább már évek óta inkább az unió belső reformjait sürgeti, ahelyett, hogy további országokat integráljanak a huszonhetekhez.

Szerbia a hivatalos értesítésre vár

Már egy jó ideje nem beszélt Emmanuel Macronnal, több mint egy hónapja – így reagált a francia elnök javaslatára vonatkozó kérdésre a szerb államfő. Aleksandar Vučić reményét fejezte ki, hogy hamarosan találkoznak, s akkor tőle hallhatja az elképzelés részleteit, de Szerbia semmiképp nem szeretne beleavatkozni az EU belügyeibe – írja a Blic napilap.

„Hiszem, hogy hamarosan találkozunk. Ez fontos lenne azért is, mert nemrég Franciaországban választásokat tartottak, illetve az Olaf Scholz-cal való megbeszélések után is kiemelkedő lenne. Egyes ötletekről már korábban is tárgyaltunk, de hallani szeretném, hogy mi a konkrét javaslat, terv. Csak ezután tudok véleményt mondani róla” – mondta újságíróknak Vučić az Európai Politikai Közösség létrehozásával kapcsolatban.

Amíg Európa a jövőjéről gondolkodik újabb konfliktusok alakulhatnak ki a Balkánon

Közben a nyugat-balkáni vezetők szerda éjszaka Brüsszelben vettek részt munkavacsorán Josep Borellel és Várhelyi Olivérrel. Aleksandar Vučić, szerb elnök a helyszínről jelentette be, hogy összehívja a Nemzetbiztonsági Tanács ülését Belgrádban, mert Koszovó átadni készül tagsági kérelmét az Európa Tanácsba. Ezzel pedig nem tartja tiszteletben Pristina a brüsszeli egyezményt.

“Teljesen elkötelezett vagyok a Nyitott Balkán kezdeményezésen belüli további munka mellett. Különféle kérdésekben őszinte egyetértésben voltunk, elsősorban Albánia és Észak-Macedónia képviselőivel, mert nem vagyunk könnyű helyzetben. A helyzet nagyon összetett a számunkra, a következőkben pedig még nehezebb lesz, mert a koszovói külügyminiszter megerősítette, hogy Pristina hivatalosan is az Európa Tanács tagja kíván lenni”

– mondta a brüsszeli vacsorát követően a szerb elnök.

Aleksandar Vučić megjegyezte ezzel Pristina megszegi a Brüsszeli Egyezményt és a Washingtoni Szerződést is, amelyeket Belgráddal írtak alá. Szerbia politikailag fog reagálni a kezdeményezésre. Éppen ezért pénteken 11 órára összehívta az ország Nemzetbiztonsági Tanácsának ülését.

Vučić szerint Pristina mögött komoly nyugati hatalmak állnak, olyanok, akik jóval erősebbek, a – mint fogalmazott – szabadságszerető és szuverén Szerbiánál.

„Mindent meg fognak tenni, hogy elismerjük Koszovó függetlenségét, nekünk viszont az a dolgunk, hogy megvédjük saját országunkat”. Szerbia okos és békés választ kell, hogy adjon erre a kérdésre. Az ország célja továbbra is, hogy megőrizze a békét és a stabilitást a térségben

– húzta alá a szerb államfő.