A horvát elnök szerint durva cinizmus és horvát politikai tragédia, hogy Szarajevó ezúttal is lemaradt a tagjelöltségről. A boszniai elnökség szerb tagja pedig egyenesen azt mondta: értelmetlen Bosznia-Hercegovina európai útjáról beszélni.

Kovács: kettős mércét alkalmazott az EU

Az Európai Tanács a múlt héten döntött arról, hogy Ukrajna és Moldova uniós tagjelölti státuszt kap, továbbá Grúziának is ez jár, ha bizonyos feltételeket teljesít. A Nyugat-Balkán országai viszont ezúttal sem tudtak haladni az uniós útjukon. Észak-Macedónia és Albánia nem kezdhette meg a csatlakozási tárgyalásokat a bolgár vétó miatt, míg Szerbia nem nyithatott újabb klasztert, pedig az ország készen állna erre – mondja a szerb parlament integrációs bizottságának elnöke.

Kovács Elvira a szabadkai Pannon TV-nek kiemelte: egyértelműen geopolitikai döntés született Brüsszelben. A bizottsági elnök szerint ez azt bizonyítja, hogy igenis lehet kettős mércét alkalmazni. Eddig ugyanis az EU – főleg ha a Nyugat-Balkánról volt szó – a tagjelöltek, vagy a potenciális tagjelöltek esetében sokkal szigorúbb volt – hangsúlyozta a bizottság vezetője.

Kovács szerint Brüsszel egy politikai üzenetet akart küldeni Ukrajna támogatásáról. A Keleti Partnerség országai ezt próbálták kihasználni, hogy csomagban kezeljék őket – jegyezte meg.

„Számomra értelmetlen, hogy ha már ezt így meglépték, akkor a szegény grúzokat miért hagyták ki ebből a történetből? Ők az elmúlt időszakban valamit fel is mutattak az Unió általi elvárások teljesítéséből”

– hangsúlyozta az interjúban a politikus.

Grúzia kapcsán Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közölte: az Európai Bizottság elismeri a csatlakozás perspektíváját, és Tbiliszinek kész tagjelöltségi státuszt adni, amint „más prioritások” megoldódnak.

A Balkán ismét a háttérbe szorult

A Nyugat-Balkán esetében is kivételeket lehetett volna tenni, és ha már politikai alapon történt a döntéshozás Ukrajna tagjelöltségével kapcsolatban, akkor ezen térség országainak integrációját is fel lehetett volna gyorsítani, vagy legalább tagjelöltséget adni Boszniának is – húzta alá a szerbiai parlament integrációs bizottságának elnöke. Szarajevó esetében továbbra is fenntartotta az EU a feltételként szabott 14 pont teljesítését.

„Abszolút kavarodás volt az egész csúcs. Arra kellett volna az egészet felhasználni, hogy nyomjuk meg a bővítést, és legyünk megértőbbek mindenki irányában, de mégsem ez történt. A Nyugat-Balkán esetében teljesen más döntések születtek” – szögezte le Kovács.

A Nyugat-balkán országai ezúttal sem tudtak konkrét lépéseket tenni az EU-ba vezető útjukon. Az albánok és az észak-macedónok nem kezdhették meg a csatlakozási tárgyalásokat, Szerbia esetében pedig nem nyílt újabb klaszter. A térség államainak vezetői Brüsszelben tartottak sajtótájékoztatót, ahol teljes támogatásukról biztosították egymást. Mint arról a V4NA is beszámolt, az albán kormányfő Brüsszelben azt mondta:

„Történelmi nap, de negatív kontextusban. Gyalázatos és szégyenteljes az Unió viselkedése. Ez nem más, mint egy bővítéssel való hitegetés”

A horvát elnök árulást kiált

A horvát államfő is éles kritikát fogalmazott meg az Európai Tanács döntésével kapcsolatban. Zoran Milanović szerint az, hogy Ukrajna az EU tagjelölt országa lett, Bosznia pedig nem, az durva cinizmus és horvát politikai tragédia. Az államfő bírálta Andrej Plenković horvát miniszterelnököt és Gordan Grlić-Radman külügyminisztert, amiért azt nyilatkozták, hogy Bosznia és Hercegovina egy nem működőképes állam.

„Ez árulás. Ez egy horvát politikai tragédia. Ezt még nem sorolhatjuk a hazaárulás kategóriájába, de ez árulás. Hideg, cinikus és szadista árulás, amelyben a szenvedő embereknek cinikusan elmagyarázzák, hogy valójában ők azok, akik segítenek”

– mondta Milanovic.

Dodik: Az európai út értelmetlenné válik Bosznia-Hercegovina számára

Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina elnökségének szerb tagja kijelentette, hogy a múlt heti brüsszeli csúcs után Bosznia-Hercegovina európai útja teljesen értelmetlen, és úgy ítélte meg, hogy újra kell definiálni és valós időkeretekbe kell állítani azt. A politikus aláhúzta: a közelmúltban Boszniában is vér folyt, ugyanúgy, mint Ukrajnában, de mégsem tettek kivételt a balkáni országgal.

„Azt hiszik, hogy mi itt kisebb értékű emberek vagyunk, azt gondolják, hogy folyamatosan nyomást kell gyakorolni ránk. Az itteni háború és a 94 000 ember szenvedése nem volt elég nekik. Meghozták döntésüket, és történelminek tartják azt”

– mondta Dodik az RTRS csatornának. A szerb politikus szerint csak nehezen értelmezhető, hogy miért kapott tagjelölti státuszt Ukrajna és Moldova. Ukrajnában ugyanis egyelőre nem tudni, hogyan végződik a konfliktus, és mi lesz a háború vége.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az uniós csúcsot megelőzően tárgyalásra hívta a Bosznia-hercegovinai államalkotó nemzetek vezetőit, hogy nagyobb esélyt adjon az ország uniós tagjelöltségének. Ott több kérdésről is egyeztettek a szerbek, a bosnyákok és a horvátok, de egyelőre mindhiába, hiszen végül nem díjazták az erőfeszítéseiket a döntéshozók. Dodik ugyanakkor köszönetet mondott Magyarországnak, Szlovéniának, Horvátországnak, Ausztriának és Lengyelországnak, amiért ezen országok támogatták a tagjelöltségüket.

Vučić: аkkor is tagjelölt lehet valaki, ha nem tesz érte semmit

Jól látható volt Brüsszelben, hogy ha az EU geopolitikai érdekeiről van szó, akkor tagjelölti státuszt kaphat egy ország akkor is, ha nem tett érte semmit. Ezt mondta a szerb elnök az uniós csúcsot követően. Aleksandar Vučić szerint Szerbia EU-s csatlakozásának időpontja a politikai és a geopolitikai helyzettől függ. Aláhúzta: ezt a feltevést bizonyítja az is, hogy akkor is tagjelöltséget kap valaki, ha ezért nem tesz semmit, közben pedig Észak-Macedónia és Albánia nem kezdhették meg a csatlakozási tárgyalásaikat, Bosznia pedig nem lett tagjelölt, akkor sem, ha jóval többet tettek a céljukért. Hozzátette, hogy

„folytatnunk kell az európai utunkat, de a saját erőnkre kell támaszkodnunk. Bebizonyítottuk, hogy a saját munkánknak köszönhetően fenn tudunk maradni, s maradhatunk az Unióba vezető úton, mindezt úgy, hogy tovább ápoljuk tradicionális barátságainkat, s úgy megváltoztatjuk az országot, hogy azt szinte fel se lehessen ismerni”.

Szerbia uniós csatlakozásának folyamata több mint egy évtizede húzódik – az ország még 2009 decemberében nyújtotta be kérelmét, 2012-ben kapta meg a tagjelölti státuszt.