Karl Nehammer osztrák kancellár július 28-án hivatalos látogatáson fogadta Bécsben Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. A találkozó témái között szerepelt többek között az európai energiaválság, az orosz–ukrán háború, valamint a két ország közös küzdelme az illegális migráció ellen. A találkozót követő sajtótájékoztatón mindkét politikus elmondta: elutasítják az EU gázembargós javaslatait.

A következő években is számíthatunk Ausztriára és fordítva is így áll a helyzet – jelentette ki a Magyar Távirati Iroda beszámolója szerint Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Bécsben, miután megbeszélést folytatott Karl Nehammer osztrák kancellárral és közös sajtótájékoztatót tartottak.

A magyar kormányfő kifejtette:

„amikor könnyű idők járnak, akkor a barátság is könnyű, amikor nehéz idők járnak, akkor meg nehezebb”. Most nehéz idők járnak, és kérdés, hogy a speciális történelmi barátság a két nemzet között segít-e a háború, a migráció, az energia és a gazdasági együttműködés kérdésében. A tárgyalások után megállapítható, hogy „a következő években is számíthatunk Ausztriára”, és fordítva is így áll a helyzet.

Közölte: az atomenergia ügyében nem látja annak az esélyét, hogy közös álláspontra jussanak, mert „nekünk nincsenek olyan folyóink és lehetőségeink, mint az osztrák barátainknak, ezért a magyar energiarendszerből nem tudjuk nélkülözni az atomenergiát”. Ez a vita fenn fog maradni, de igyekeznek együttműködni és egymásnak kölcsönös biztonsági garanciákat adni – tette hozzá.

Orbán Viktor elmondta: a háborút ebben a formában nem lehet megnyerni, módosítani kell a stratégián, különben nem lesz béke.

Márpedig ha nem lesz béke, „semmilyen problémát nem tudunk megoldani, nem lesz energiánk és bele fog tolódni az egész Európai Unió egy háborús gazdasági helyzetbe”

– vélte, hozzátéve, hogy amikor Brüsszelben kihirdetik az energiavészhelyzetet, amikor korlátozni kell bizonyos javakhoz való hozzáférést, az a háborús gazdaság első jele. Úgy látja, ha nem tesznek valamit a béke érdekében, bele fognak sodródni egy háborús gazdasági helyzetbe, ami sokkal rosszabb lesz annál, mint amit most elképzelünk. Nem világos, hogyha a háború folytatódik, hogyan kerüljük el a recessziót és a recesszió munkanélküliséget is hoz magával – közölte.

A migráció kapcsán Orbán Viktor kifejtette: a magyar helyzet különbözik Ausztriáétól, hiszen a bevándorlás és a migráció mértéke és az ezáltal okozott problémák „az önök országában egészen más nagyságrendűek, mint Magyarországon”.

Magyarország mindig megvédi a határait, és ezzel akadályát jelenti annak, hogy bármifajta illegális migráció érkezzen Ausztriába – mondta. Hozzáfűzte: Ausztriának is az az érdeke, hogy Magyarország megvédje a déli határait, „mi az önök várkapitányai vagyunk a szerb-magyar határon”.

Magyarország fantasztikus eredményeket ért el a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni küzdelemben, és „ebben a mi kormányunk különösen is élen járt” – mondta a magyar miniszterelnök. Közölte: a legfontosabb szellemi természetű kérdésekben, antiszemitizmus és rasszizmus kérdésében teljes egyetértésben vannak Karl Nehammerrel; „amit az osztrák kancellár gondol, azt gondolom én is”.

Kiemelte:

zéró tolerancia van Magyarországon, jogilag is üldözendők az ilyen cselekmények, és a politikai közbeszédben sem lehetségesek, ezért „kértem a kancellár urat, hogyha bármi érzékeny történelmi vagy intellektuális szellemi természetű kérdés kerül elő, és kétségek vannak, akkor mindig egy kulturális koncepció szerint értelmezze a Magyarországról jövő híreket”.

Orbán Viktor hangsúlyozta: „Magyarországon biológiai alapú megközelítése semmilyen politikai kérdésnek nem lehetséges; ami lehetséges, az a kulturális alapú megközelítés”.

Kijelentette:

„én vagyok talán az egyetlen nyíltan bevándorlásellenes politikus az egész Európai Unióban, tehát én nem ravaszkodok, meg utalok, meg kerülgetem a forró kását, hanem nagyon világos direkt álláspontom van, és magamat ezért egy migrációs bevándorlásellenes politikusnak is definiálom, és azt szeretném, hogyha Magyarország nem válna bevándorlóországgá, és nem szeretném, hogyha a migráció megerősödne Magyarországon”.

Ennek az álláspontnak nem biológiai alapjai vannak, „ez nem faji kérdés a mi számunkra, ez kulturális kérdés, egész egyszerűen civilizációnkat úgy akarjuk fenntartani, ahogy az most van” – fogalmazott. Megjegyezte: „az, hogy néha félreérthetően fogalmazom, az előfordul”.

Kérdésre Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az EU alapszerződése világosan kimondja, hogy az energiamixet minden ország a saját nemzeti hatáskörében állapítja meg, és ha „Brüsszelből beleszólnak”, az függetlenül Brüsszel jó vagy rossz szándékától, „a magyar fülnek mindig negatív lesz”. „De nincs mit tennünk”, mert az európai egység is fontos, és sokszor előfordul, hogy Magyarország valamivel nem ért egyet, de az európai egységet olyan értéknek tekinti, hogy tudomásul veszi a számára kedvezőtlen döntéseket – mondta. Hozzáfűzte: itt is ez a helyzet.

A magyar miniszterelnök közölte: Magyarország minden szankciós kérdésben dűlőre tudott jutni eddig az EU-val, de most egy falhoz értek, a gázembargóhoz, és azt javasolja az uniónak, hogy „ne ütközzünk neki ennek a falnak”, és ebben nincs egyedül.

Az osztrák álláspont világos: a gázembargó bevezetése nem lehetséges – ezt már Karl Nehammer jelentette ki többek mellett a közös sajtótájékoztatón.

Ha gázembargó lenne, akkor borulna a német ipar, és magával rántaná az osztrák gazdaságot is

– mondta az osztrák kancellár, aki azt is elismerte, hogy a szankciók nem olyan gyorsan hatnak, mint előzetesen gondolták.

Emiatt van némi frusztráció

– mondta, majd hozzátette, kiáll amellett, hogy a szankcióknak jobban kell fájniuk annak, akire kirótták. Az osztrák álláspont az, hogy függetlenedni kell Oroszországtól az energetika terén.

Karl Nehammer a sajtóeseményen azt is bejelentette, hogy egy magyar-osztrák-szerb csúcstalálkozót rendeznek majd a jövőben, amelynek központi témája a bevándorlás lesz.

Orbán Viktor a Kirill pátriárka ügye kapcsán kifejtette: a pátriárkát Magyarország azért védte meg, mert nem ért egyet az egyházi vezetők szankcionálásával. A magyar miniszterelnök szerint az egyházakra a béketeremtéshez a jövőben nagy szükség lesz.