Svédországban a külföldön születettek egyharmada olyan gyenge svéd nyelvtudással rendelkezik, hogy nem tekinthető foglalkoztathatónak, ami miatt segélyre szorul. Ugyanakkor a statisztikák azt mutatják, hogy azoknak az általános iskolásoknak a többsége, akik bár Svédországban születtek, második nyelvként tanulnak csak svédül, nyelvi szempontból szintén lemaradnak. Sok minden arra utal, hogy a szegregáció és az elszigetelt lakóövezetekben való nevelkedés nagyban hozzájárul a nyelvi nehézségekhez.

Az OECD 2023-as jelentése szerint Svédországban minden harmadik külföldön született felnőtt nem rendelkezik megfelelő olvasási készségekkel ahhoz, hogy információkhoz jusson és a munkaerőpiacon boldoguljon.

Ez azt jelenti, hogy több százezer ember esik ki a munkaerőpiacról, és szociális támogatásra szorul.

A svédországi születésűek körében ez az arány 4 százalék. Ebbe beleszámítanak azok is, akik svéd etnikumuak, de valamilyen oknál fogva olvasási és nyelvi nehézségekkel küzdenek, ugyanakkor a többség, aki nem rendelkezik megfelelő svéd nyelvtudással, inkább migránsok gyermeke. A Skolverket (svéd oktatási minisztérium) adatai szerint a svéd, mint második nyelv (SVA) már nem elsősorban az újonnan érkezők tantárgya. A tendencia rossz irányba mutat, mivel egyre több Svédországban született gyermek nem rendelkezik megfelelő svéd nyelvtudással ahhoz, hogy boldoguljon a társadalomban.

2019–2020-ban az SVA-tanulók 40 százaléka Svédországban született. Öt évvel később, a 2024–2025-ös tanévben ez az arány 53 százalékra nőtt.

Az egyik valószínű ok, amiért sok Svédországban született gyermek mégis SVA-oktatásban részesül, a növekvő lakhatási szegregáció. Az úgynevezett veszélyeztetett területeken, ahol a lakosság többsége külföldi származású, a mindennapi életben általában svéd nyelvtudás nélkül is lehet boldogulni.

Az ilyen környezetben felnövő gyermekek ezért nem részesülnek ugyanolyan nyelvi feltételekben, mint mások, annak ellenére, hogy az országban születtek. A Rädda Barnen (Mentsük meg a gyermekeket) szervezet, amely felhívta a figyelmet erre a fejleményre, azonban más elméletet vall – írja a Samnytt svéd hírportál. Mint írják, a Rädda Barnennél egyáltalán nem gondolják, hogy növekszik a svédországi születésű, de a svéd nyelvet nem megfelelően ismerő diákok száma. Ehelyett azt feltételezik, hogy az iskolák tévesen kezdték el a bevándorló háttérrel rendelkező diákokat SVA osztályokba helyezni, annak ellenére, hogy hibátlanul beszélnek svédül.

Miért tennének így az iskolák, azt nem magyarázzák, de a Rädd Barnen megállapítja, hogy amikor ez megtörténik, akkor diszkriminatív módon megerősítik ezeknek a diákoknak a negatív fejlődését, ami hozzájárul ahhoz, hogy ne érjék el teljes nyelvi potenciáljukat.

A statisztákák azonban az elmúlt öt évben egyértelmű negatív tendenciákat mutatnak.

A SVA osztályokba járó, Svédországban született diákok aránya:

• 2019/20: 40%
• 2020/21: 42%
• 2021/22: 44%
• 2022/23: 46%
• 2023/24: 49%
• 2024/25: 53%

A fejlemények arra utalnak, hogy a nyelvfejlődéssel kapcsolatos problémák bizonyos csoportokban nem csökkennek, sőt.

A nyelvtudás hiánya egész Nyugat-Európában probléma

Ahogy arról korábban a V4NA is beszámolt, iskoláskorú menedékkérők soha nem látott mértékű beáramlására válaszul Christoph Wiederkehr osztrák oktatási miniszter bejelentette, hogy egy féléves orientációs kurzust indítanak az újonnan érkező gyermekek és tizenévesek számára, akik közül sokan soha nem jártak iskolába, és nemhogy németül nem beszélnek, de sok esetben még írni, olvasni, számolni sem tudnak. Az FPÖ szerint azonban ez csak tüneti kezelés.

Az új rendszerben a gyerekek először egy féléves orientációs órán vesznek részt, ahol elsajátítják a kommunikációt megkönnyítő alapvető német nyelvtudást, az alapvető iskolai készségeket, például az írást, az ollóhasználatot és az osztálytermi etikett betartását, valamint a társadalmi értékeket, köztük a tiszteletet, az egyenlőséget és a toleranciát.