Döbbenetes dolgok derültek ki a halálos vírusokkal kísérletező laboratóriumokról, mindezt egy olyan vizsgálat után, amelyet a koronavírus-járvány miatt indítottak.

A veszélyes kórokozókat kezelő laboratóriumok száma világszerte több mint 100-ra emelkedett, ez azonban nem jár együtt megfelelő óvatossággal, ami a biológiai biztonsággal és biológiai védelemmel kapcsolatos aggályokat vet fel – figyelmeztet a londoni King’s College új jelentése.

Virológusok és biológiai biztonsággal foglalkozó szakértők vitatták meg a napokban Genfben, hogy hogyan lehetne megelőzni a laboratóriumi baleseteket, amelyek világjárványt okozhatnak, és milliók halálához vezethetnek.

A közelmúltban elért genetikai eredmények egyik mellékes következménye, hogy a vírusok átalakítása lehetővé tették azt, hogy azok még halálosabbak legyenek az emberre nézve, vagy olyan halálos törzseket hozzanak vissza, amelyeket már kiirtottak, mint például az 1918-as influenzatörzset.

Marc Lipsitch, a Harvard Egyetem járványtani professzora a Pathogens Project konferencia küldötteinek elmondta, hogy számításai szerint minden egyes ilyen munkát végző laboratórium évente mintegy 1,6 millió ember halálát kockáztatja.

„A tudósok úgy gondolják, hogy ha jó a szándékuk, akkor bármit megtehetnek, de ennek óriási hatása lehet”

– idézte a szakembert a The Telegraph. A lap felidézi, hogy az elmúlt években számos laboratóriumot kritizáltak kockázatos kutatások végzése miatt. Tavaly májusban a Bostoni Egyetem a Covid-19 egy új formáját hozta létre egy kutatása során. A brit Imperial College pedig olyan Covid-19-kísérleteket végzett, amelyekben a sejteket egyszerre fertőzték meg a delta és az omicron változattal, hogy kiderüljön, melyiknek van versenyelőnye.

A szakértők figyelmeztettek, hogy a kísérlet során fennállt a veszélye annak, hogy a két variáns kombinálásával valami „halálosabbat” állítanak elő, amely megfertőzhette volna a tudósokat, vagy kiszivároghatott volna a laboratóriumból.

Tavaly is széles körű kritika érte azt az esetet, amikor kanadai és amerikai tudósok egy csoportja újraalkotta az 1918-as influenzavírust, és makákókat fertőzött meg vele. Bár a kutatócsoport szerint a tanulmány hasznos tudományos felfedezéseket hozott, a szakértők szerint ugyanezeket a megállapításokat anélkül is alá lehetett volna támasztani, hogy vírust hoztak volna létre.

A szakértők aggodalmukat fejezték ki a vírusfelfedezési kísérletekkel kapcsolatban is, amelyek során ismeretlen vírusokat próbálnak a vadonban megtalálni vagy laboratóriumban kórokozókat létrehozni. Míg ugyanis a korábbi laboratóriumi kiszivárgások olyan ismert vírusokat érintettek, mint a Sars, a himlő vagy a sertésinfluenza, az új kiszivárgások akár ismeretlen vírusokat érinthetnek, amelyeket nehezebb lehet ellenőrizni.

Dr. Filippa Lentzos, a londoni King’s College munkatársa szerint korlátozni kell a biológiai kutatási kockázatokat, ezek a számok ugyanis elfogadhatatlanok. A Pathogens Project munkacsoportja például kezdetnek az elkövetkező hónapokban ajánlások listáját fogja közzétenni, amelyek között szerepelhet az is, hogy a folyóiratokat arra ösztönzik, hogy ne publikáljanak olyan munkákat, amelyek nem tartják be a megfelelő biológiai biztonsági ellenőrzéseket.

A szakértők szerint a tudósoknak őszintébbnek és átláthatóbbnak kell lenniük a kísérleteikkel kapcsolatban, hogy a nyilvánosság megítélhesse a munkájuk érdemeit, és azt, hogy az veszélyeztetheti-e őket. Arra is figyelmeztetnek, hogy szinte elkerülhetetlen lesz a jövőben, hogy újabb világjárványok alakulnak ki a tudományos kutatások melléktermékeként, az országoknak pedig nincs tervük az ilyen esetek kezelésére.