A német közmédia munkatársa szerint több hibát is tartalmaz az Európai Bizottság szerdán bejelentett javaslata, miszerint embargót kell bevezetni az orosz olajra.

Az Európai Bizottság szerdán jelentette be, hogy kiterjesztené az Oroszország elleni szankciókat. Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke azt mondta, hogy az Európai Unió hat hónapon belül szeretné fokozatosan megszüntetni az oroszországi kőolajbehozatalt.

The recovery package for Ukraine will bring the stability and certainty needed to make the country an attractive destination for foreign direct investment.

And eventually it will pave the way for Ukraine’s future inside the European Union. pic.twitter.com/eQpvnGI9qg

— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) May 4, 2022

Holger Beckmann, az ARD német közmédia brüsszeli munkatársa szerint azonban több hibát is tartalmaz az Európai Bizottság javaslata, amelyben számos tévhit vezetheti félre a célkitűzéseket.

„Először is, van az a téves feltételezés, hogy Putyint ez tényleg lenyűgözi, vagy hogy komolyan olyan gazdasági nehézségekbe kerül, hogy nem tudja vagy nem akarja folytatni a háborút. Már most is a puszta bejelentése ennek az olajbojkottnak – mert erről lesz szó – felhajtja az olajárakat a világpiacon. És ha az európaiaknak már nem kell az olaja, akkor majd exportálja Kínába vagy Indiába”

-jegyezte meg Beckmann, majd hozzátette, hogy „Putyin továbbra is pénzt fog keresni az olajjal, talán még többet is, mint eddig – és akkor Európa olajembargója semmit sem fog érni”. A szerző azt is kiemelte, hogy

„Putyin ellenreakcióként talán a legerősebb gazdasági fegyverét fogja bevetni: elzárja a gázcsapot az európaiak előtt. Ezt már megtette Lengyelország és Bulgária esetében. Egy kis előjele annak, hogy mi jöhet. Brüsszelben rémálomszerű forgatókönyvről beszélnek”.

A Nyugat egyébként továbbra is napi szinten bevásárol az orosz portékából – annak ellenére hogy már nem telik el úgy nap, hogy ne hangoztatna egyre szigorúbb szankciókat. Oroszország az elmúlt hetekben növelte az olajszállításokat a kulcsfontosságú vevők felé, pedig elvileg a legnagyobb vállalatok nem vásárolhatnak Oroszországtól. A szállítás egyik egyre népszerűbb módja: az „ismeretlen rendeltetési hely” feliratú tartályhajók – írja a Wall Street Journal.

A TankerTrackers.com szerint az orosz kikötőkből az Európai Unió tagállamaiba irányuló olajexport áprilisban átlagosan napi 1,6 millió hordóra emelkedett a márciusi napi 1,3 millióról. Ez a jelenség szinte teljesen átláthatatlanná tette a piacot. A trükk, amit a vállalatok alkalmaznak, rendkívül egyszerű: a hajók nem tüntetik fel, hogy hova szállítanak. Mindez abból is jól látszik, hogy az orosz kikötőkből egyre gyakrabban szállítják az olajat ismeretlen célállomással.

FORRÁS: TAGESSCHAU

A Nyugat azért hajlandó bevetni ezt a trükköt, mert az országoknak égető szükségük van a nyersolajra, hogy a gazdaságokat fenntartsák, és megakadályozzák az üzemanyagárak további emelkedését. A vállalatok és az olajközvetítők azonban csendben akarnak kereskedni. Elemzők és kereskedők szerint az „ismeretlen rendeltetési hely” címke használata annak a jele, hogy az olajat nagyobb hajókra viszik a tengeren, és ott kirakodják. Az orosz nyersolajat ezután összekeverik a hajó rakományával, elmosva, hogy honnan származik. Az olajat a piacon ezután „lett keverékként” árulják.

Közben az Európai Unió a saját szankcióit kénytelen kijátszani azzal, hogy hajlandó rubelben fizetni az orosz fosszilis energiahordozókért. Hogy hozzávetőlegesen mennyit pénzt költött eddig az EU a háború kezdete óta, azt az Europe Beyond Coal klímacsoport oldalán található számláló mutatja. A számláló bőven 52 milliárd euró fölött jár, és folyamatosan emelkedik. Ezzel kapcsolatban Dmitrij Medvegyev volt orosz miniszterelnök a közösségi oldalán gúnyosan megjegyezte, hogy

„Nagyra értékeljük európai partnereink következetességét és elveit. Különösen mert a legfrissebb IMF-adatok szerint Európa legfeljebb hat hónapig lenne képes nélkülözni a mi gázunkat. Most komolyan, egy hetet sem bírnának ki.”

-fogalmazott.