Elkezdődött a ramadán, és hatalmas vitákat váltott ki a bécsi iskolákban. Egy iskolaigazgató elhalasztott ünnepségekről, kimerült gyerekekről és a közösségi média felől érkező növekvő nyomásról számolt be.

A ramadán egyre nagyobb feszültséget okoz a bécsi iskolákban. Idén a böjti időszak kezdete pontosan húshagyókedd hetére esett, egyes iskolákban ezért elhalasztották az ünnepséget. Egy bécsi iskolaigazgató kongatja a vészharangot: „Évről évre rosszabb a helyzet” – mondta a Heute-nak. A böjtöt szigorúan szabályozzák az iszlámban: reggeltől estig tartózkodnak az ételtől és az italtól. A gyermekek általában mentesülnek ez alól. Az iskola szerint azonban a valóság más.

A diákok utánozzák a felnőtteket

– mondja az iskola vezetősége. A középiskolában a gyerekek többsége muszlim. Bár a témát a vallási órákon is megvitatják, „sok gyerek nem jár ezekre az órákra, és nehezen tudjuk elérni őket”. További tényező: a közösségi média. Az igazgató szerint számos videó kering úgynevezett prédikátorokról, akik böjtre buzdítják a gyerekeket – írja az Exxpress osztrák lap

A következmények a mindennapi iskolai életben is megmutatkoznak. „A gyerekek fáradtak, érzékenyek és nem tudnak koncentrálni” – mondja az iskola vezetősége. Tavaly egy diák összeesett testnevelés órán. „Vizet kínálunk a gyerekeknek, de ők visszautasítják. A főzőórán is visszautasítják az ételt.” A diákok azt mondják, böjtölnek.

A tanár szerint különösen aggasztó, hogy a böjtölés versennyé vált egyes diákok között. „Néhány diák versennyé változtatja, ki bírja a legtovább evés nélkül” – teszi hozzá.

Der Ramadan hat begonnen – und sorgt in Wiens Schulen für massive Diskussionen. Eine Schulleitung berichtet von verschobenen Feiern, erschöpften Kindern und wachsendem Druck durch Social Media. https://t.co/iduAHqUgU1 pic.twitter.com/26uoB7kcpc

— exxpress (@exxpressat) February 21, 2026

Az egészségügyi vonatkozások mellett az iskola a társadalmi változásokat is figyelemmel kíséri. „Volt egy diákunk, aki hirtelen, egyik napról a másikra teljesen lefátyolozva jött iskolába” – magyarázza az igazgató. Sok lány speciális ramadáni ruhát visel.

Úgy tűnik, hogy a közös böjtölés erős összetartozás érzését adja a gyerekeknek. Ugyanakkor a nyelvi akadályok megnehezítik a szülőkkel való beszélgetést. „Kezdetben csak néhány negyedik osztályos tanuló böjtölt, de most már a diákjaim többségére hatással van” – mondta az igazgatónő.

Az iskolák elhagyatottnak érzik magukat

Már egy ideje folynak erőfeszítések ezeknek a tendenciának az ellensúlyozására. A szülőkkel és a diákokkal folytatott megbeszélések célja a tudatosság növelése. „Megpróbáljuk ösztönözni őket, hogy a böjt fogalmát más dolgokra is alkalmazzák, például a mobiltelefonjukról való lemondásra” – magyarázza az iskola vezetősége. A problémák azonban továbbra is fennállnak, ezért az igazgató több támogatást szeretne a regionális oktatási hatóságtól. „Jelenleg minden iskola csak egyedül küzd a nehézségekkel” – mondja. Továbbá több oktatási és megelőző munkára van szükség a közösségeken belül, hiszen látszik, hogy a ramadán már nem csupán magánjellegű hitbeli ügy, hanem közvetlenül befolyásolja a mindennapi iskolai életet.

Amikor az ünnepségeket el kell halasztani, a diákok összeesnek a testnevelés órákon, és az órán megtagadják az ételt, a tanárok elérik a határaikat.

Der Ramadan sorgt an Wiens Schulen für Diskussionen. Eine Schulleitung berichtet von müden, unkonzentrierten Schülern und weiteren Problemen. https://t.co/SBU9VRfKtq

— heute.at (@Heute_at) February 21, 2026

Már a nyolcévesek is böjtölnek

A gyerekek általában mentesülnek a böjt alól, de vannak olyan általános iskolás diákok is, akik tartózkodnak az étkezéstől ebben a hónapban. Egy tanárnő beszélt a Heute-nak arról, hogy mit tapasztalt. Ő jelenleg egy harmadikos osztályt tanít. A gyerekeknek körülbelül nyolcéveseknek kellene lenniük, de néhányan már két osztályt is megbuktak az általános iskolában, így már tizenegy vagy tizenkét évesek. „Ma is voltak problémáink. Néhány gyereknek szörnyű gyomor- és fejfájása volt, mert böjtöltek” – mondja a tanárnő.

Nem kell, tudják ezt, még a hittanár is elmagyarázta nekik, „de nem érdekli őket”. A gyerekek fáradtak, fásultak, fájdalmaik vannak és nem tudnak koncentrálni, „a torna ebben a hónapban teljesen kizárt – nincs erejük”. „Sok mindent másképp kell csinálnom. Gyakran hagyom, hogy maguktól tanuljanak; a hagyományos frontális tanítás egyszerűen nem működik, nem tudják feldolgozni” – mondja a tanárnő, és hozzáteszi, tavaly – amikor a gyerekek hétévesek voltak – kezdetben a 16 muszlim gyerek közül csak öt böjtölt az osztályban. Mint mondja

„Akik nem vettek részt, azokat az osztálytársaik csúfolták, végül nyolcan maradtak, akik semmit sem ettek.”

Hozzátette,

„A kortársak nyomása uralkodik; zaklatják őket, ha nem böjtölnek. Az egyik fiú kicsomagolta az uzsonnáját, a többi fiú nyomást gyakorolt ​​rá – másnap ő is csatlakozott.”

Szerinte a gyerekek idegessé válnak, konfliktusok alakulnak ki, „sok a vita a szünetekben, a gyerekek nagyon ingerlékenyek”.

Az Osztrák Iszlám Vallási Közösség tájékoztató füzetében (melyet az Oktatási Minisztérium oszt szét az iskolákban) ez áll:

„Minden gyermek más a fejlődési folyamatában, és a fizikai és egészségügyi szempontok egyénenként eltérőek. Ha egy gyermek böjtölni akar, böjtöljön. A gyermek ezután a szüleivel együtt eldönti, hogy fizikailag és mentálisan készen áll-e a böjtölésre.”