Az Egyesült Királyság már a Brexit előtt is függött az európai országokból érkező egészségügyi dolgozóktól, az unióból való kilépés így rendkívül érzékenyen érintette ezt a szektort. De nem csak ez okozza az egészségügyi rendszer brutális túlterheltségét.

A Brexitnek rengeteg olyan következménye lett, amellyel nem feltétlenül számoltak a britek. Az Unióból való kilépés többek között megnehezíti azok számára a munkavállalást, akik valamelyik uniós országból származnak, nem kivétel ez alól az orvosi és az ápolói szakma sem.

Egy friss tanulmány szerint a Brexit a vártnál jobban súlyosbította az akut orvoshiányt az Egyesült Királyságban. A Nuffield Trust tanulmánya szerint jelenleg több mint négyezerrel kevesebb európai orvos dolgozik a brit egészségügyi rendszerben, mint amennyire a Brexit előtt számítottak.

Az aneszteziológiai, gyermekgyógyászati, szívsebészeti és pszichiátriai osztályok különösen érintettek. De nem csak a szakorvosok, hanem az ápolók is sokkal kevesebben vannak a Brexit miatt az Egyesült Királyságban. Jelenleg harmincezer ápolót számlálnak, a Brexit nélkül azonban – a tanulmány szerint – csaknem kilencvenezer ápoló dolgozna az egészségügyi szektorban. A 2021/22-es pénzügyi évben a 2015/16-ban érkezett uniós munkavállalók csak mintegy tizennegyede érkezett az Egyesült Királyságba.

Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése miatt a szakembereknek már munkavállalási vízumra van szükségük, ami magas költségekkel és bonyolult, hosszadalmas bürokráciával jár, de ezen kívül az is hozzájárul a szakemberek hiányához, hogy jelentősen romlottak a munkakörülmények. Csak Angliában összességében több mint tízezer orvosra lenne még szükség.

A brit egészségügyi minisztérium egyébként reagált a tanulmányra és határozottan elutasította a dokumentumot és annak megállapításait. A tárca szerint ez az elemzés pontatlan, ezért nem ismeri el és nem is ért egyet a főbb következtetésekkel.

Nem sokkal korábban már nyilvánosságra hoztak egy másik riasztó adatot, amely azt mutatja, hogy a brit egészségügyi rendszer a teljesítőképessége határán táncol már hónapok óta.

Szívroham vagy agyvérzés esetén a mentőnek 18 percen belül ki kell érnie a beteghez. A brit egészégügyi szolgálat, az NHS által közzétett adatok azonban azt mutatják, hogy jelenleg átlagosan 40 perc telik el, mire egy mentőautó a riasztás helyszínére érkezik.

A mentőszemélyzetet is képviselő GMB szakszervezet felmérésében a válaszadók 85 százaléka mondta, hogy olyan késéseknek voltak tanúi, amelyek negatív hatással voltak a betegekre, beleértve a halált is.

„Amikor egy idős ember egész éjjel a padlón fekszik, és azt kell mondanunk, hogy órák múlva érünk oda, az ember elgondolkodik: lehetnének a saját nagyszüleink is. Hallod, hogy elájultak, hogy a légzésük egyre rosszabb. Ez nagyon rossz”

– mondja egy dolgozó egy dokumentumfilmben, aki a telefonközpontban kezeli a segélyhívásokat. Maga az NHS engedélyezte a film elkészülését, hogy elmagyarázza saját túlterheltségének okait. Az egészségügyi szakemberek hiánya más következményekkel is jár: jelenleg mintegy 6,6 millió ember várakozik országszerte valamilyen beavatkozásra, mert egyszerűen nincs orvos, sem ápoló, de sok esetben szabad kórházi ágy sincs. Márpedig a mentősök nem hagyhatják el a beteget addig, amíg át nem adják a kórházi személyzetnek, így közvetlenül az adott osztály ajtaja mögött a mentők hosszú sora áll – jelentős lemaradásban az újabb esetekhez. Ezek a mentősök ugyanis addig nem mehetnek ki új segélyhívásokhoz, amíg a beteget át nem adták, így ezen ponton a körforgás ismét az elejéhez érkezik – a mentősök képtelenek időben kiérkezni a helyszínre.

Erre a kisfilmre is reagált az egészségügyi tárca, amely kijelentette hogy ezzel se ért egyet, ráadásul a saját kimutatása szerint 2010 óta emelkedett a mentősök száma.