Az ötvenes éveiben járó Omar a jelentések szerint megfogta a 88 éves beteg mellét, és megkérdezte tőle, hogy van-e még teje?

Az önkormányzat által a házi gondozó szolgálat keretében kirendelt Omar Alabiadi, 2012-benkerült Svédországba, majd 2019-ben megkapta a svéd állampolgárságot. Az idős asszony szerint a férfi arra használta ki a házaspár otthonában töltött időt, hogy zaklassa őt.

Az asszony úgy érzi, hogy Alabiadi tolakodó és inkább személyes, mint szakmai jellegű tevékenységeket végzett vele. Azt állítja, hogy a szíriai a melleiről kezd el beszélni. Nem sokkal később Alabiadi állítólag megölelte a nőt, és felhajtotta a ruháját is.A rendőrségi vizsgálat szerint Alabiadi megszorította a nő mellét és mellbimbóit, de azt is megkérdezte, hogy van-e még tej a melleiben. A látogatás után a nő elmondta a fiának az esetet, aki feljelentette Omar Alabiadit a rendőrségen, és az önkormányzat házi gondozó szolgálatának vezetőjénél is.

Karoline Mindal-Wejlemot a szolgálat vezetője a rendőrségi kihallgatáson elmondta, hogy Alabiadit a rendőrségi nyomozás idejére felmentették a munkavégzése alól. Emellett pedig kiemelte, hogy a mikor megkérdezte a férfit az esetről, azt válaszolta, hogy az idős hölgy mellét csak egy alkalommal érintette meg.

A 88 éves asszony a rendőrségen elmondta, hogy megrázta az eset, és hogy nem érzi magát biztonságban a saját otthonában.

Amint arról már a V4NA is beszámolt, nem ez volt az első eset, amikor a bevándorló hátterű szociális munkások atrocitásokat követtek el az idősek ellen. Svédországban korábban három embert felfüggesztettek az állásából, miután egy szociális otthon egyik lakóját úgy hagyták magára, hogy az idős lakónak a saját ürülékében kellett feküdnie. Az esetről készült jelentésből kiderült, hogy az otthon személyzete ugyan járt a szobában, de több órán keresztül nem segített az idős lakónak, annak ellenére, hogy tudtak az állapotáról.

Egyébként olyan sok ápoló hiányzik a svéd idősotthonokból, hogy bevándorlókkal kellett feltölteni az intézményeket. Több ilyen otthonban is gondot okoznak a migránsok, akik dolgozni sem akarnak és arra sem hajlandók, hogy megtanuljanak svédül. A bevándorlók minden bizonnyal csak azért vállalnak ilyen munkát, hogy jogosultak legyenek az állami támogatásokra.

Csakhogy ennek éppen az idősotthonok lakói isszák meg a levét, akiket megfosztottak attól a minőségi ellátástól, amelyet már korábban megszokhattak. Újabb és újabb botrányok robbannak ki a svéd idősotthonokban (nem) dolgozó bevándorlók miatt.

Nemrég az Umea településen található egyik idősotthonról derült ki, hogy az időseket rettegésben tartják a bevándorlók, amióta az intézményben eltörölték a svéd nyelvtudással és a képzettséggel kapcsolatos követelményeket.

A svéd sajtó szerint az időseket válogatott módszerekkel terrorizálják a migránsok, amikor éppen nincs türelmük az idősek gondozásához. Az általuk bevezetett büntetések egyike az volt, hogy az otthon lakóit arra kényszerítették, hogy a saját ürülékükben aludjanak, mert nem cserélték ki az ágytálakat vagy pelenkákat. Ezek azonban csak a jéghegy csúcsát jelentették, sok más panasz is érkezett az idősek részéről. A személyzet türelmetlen, ingerlékeny, különösen a demenciában szenvedőkkel szemben, nem értenek a munkájukhoz, és lehetetlen velük kommunikálni, mert nem értik a svéd nyelvet.

A dolgozni nem akaró migránsok sok esetben az idősek gyógyszereinek berendelésével sem foglalkoznak, máskor pedig nem segítenek a tisztálkodásban, helyette a zuhanyzóban vagy a WC-ben hagyják őket.

A nyelvi hiányosságok miatt rendszeres a súrlódás a migránsok és az idősek között. A nyelvi ombudsman nem teljesen új jelenség a helsingborgi egészségügyi és szociális ellátásban, de most nagyobb léptékben indítják el a programot, ugyanis az év végére az önkormányzat mintegy 60 egészségügyi és szociális ellátóegységében – amelyek közül sok idősek otthona és fogyatékkal élők otthona – legalább egy-egy ilyen nyelvi segítő lesz.

A feladatuk pedig az, hogy támogassák az egészségügyi és szociális ellátásban dolgozó bevándorlókat, akik nem tudnak svédül kommunikálni.

Az egészségügyi és szociális ellátásban számos olyan feladat van, amelyhez a svéd nyelv ismerete szükséges. Még a betegekkel és hozzátartozóikkal való általánosabb kommunikáció is legalább alapvető svéd nyelvtudást igényel. Azonban a munkaerőhiányra hivatkozva az utóbbi időben figyelmen kívül hagyták a nyelvi követelményt, és a megüresedett állásokat olyan migránsokkal töltötték fel, akiknek nemhogy nyelvi ismerete nincs, hanem szakképzetlenek.

Helsingborg és számos más település ezért állt elő a nyelvi segítők ötletével. Florenta Ganios, az egyik nyelvi képviselő az állami televíziónak elmondta, hogy ezt a plusz terhet nehéz volt megszokni. Sokan ugyanis, akik nem tudnak svédül, nem kérnek segítséget, hanem titkolják nyelvtudásuk hiányát, így pedig romlik a munkájuk minősége.

Florenta szerint az igazi probléma az, hogy olyan embereket alkalmaznak, akik nem tudnak elég jól svédül, ami a mostani intézkedés bevezetésével sem fog változni. Ellenkezőleg, ez arra ösztönözheti az egészségügyi szolgáltatókat, hogy még több olyan embert alkalmazzanak, akik nem ismerik a nyelvet. “Rossz, hogy olyan munkatársakat vesznek fel, akik nem tudnak svédül, ugyanis így az ellátottak nem érzik magukat biztonságban”.

Lars Thunberggel, az egészségügyi tanács elnöke pedig elismerte, hogy az egészségügyi alkalmazottak nyelvi hiányosságai ma már komoly problémát jelentenek. De ezen probléma megoldását átmenetileg háttérbe kell szorítani a tanácselnök szerint a kiemelt cél miatt, ami az, hogy minél több újonnan érkezett személyt juttassanak munkához.