Egy transznemű indított peres eljárást, a tagállamok szuverenitásának csorbítása lehet a vége. Az EU bírósága új területen avatkozna be.

Az Európai Unió Bírósága (EUB) csütörtökön kimondta, hogy az a nemzeti jogszabály, amely megakadályozza, hogy egy állampolgár módosítsa a hivatalos nyilvántartásokban szereplő nemi adatait, sérti az uniós jogot . Az ítélettel az EU legfelsőbb bírósága ismét komoly bírói aktivizmusba kezdett, és az uniós hatásköröket egy olyan új területen gyakorolta, amely egyértelműen a tagállamok hatáskörébe tartozik, ami komoly konfrontációk lehetőségét hordozza magában több uniós országgal, például Magyarországgal vagy Szlovákiával – írja a Hungarian Conservative.

Új területen avatkozna be a tagállamok szuverenitásába az EU (Fotó: AFP)

A C-43/24. számú (Shipova) ügy Bulgáriában indult. Egy születésekor férfiként anyakönyvezett állampolgár onnan Olaszországba költözött, és ott kezdett élni, miközben nemet váltott. Amikor a férfi a bolgár születési anyakönyvi kivonatán és személyazonosító okmányain szereplő nemi azonosító módosítását kérte, a kérelmet elutasították. A bolgár jog, ahogyan azt a bíróságok értelmezik, nem ír elő eljárást a nemi azonosító megváltoztatására az anyakönyvi okmányokban. A jogi vitával szembesülve a Bolgár Legfelsőbb Semmítőszék kérdéseket utalt az Európai Unió Bíróságához – hívja fel rá a figyelmet a Brussels Signal.

Ítéletében az uniós bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a hivatalos nyilvántartásokban szereplő nemi adatok frissítésének általános megtagadása akadályozhatja az EU szabad mozgáshoz való jogát, ha a személyazonosító okmányok és a személy megélt identitása közötti eltérések gyakorlati nehézségeket okoznak a mindennapi életben.

A bírák azzal érveltek, hogy az ilyen ellentmondások bonyolíthatják az adminisztratív eljárásokat, a foglalkoztatást vagy a határokon átnyúló utazást, potenciálisan korlátozva az uniós polgárok alapvető jogát, hogy szabadon mozoghassanak és letelepedhessenek a blokkon belül.

CJEU judgment in Case C-43/24 (Shipov). Bulgaria must recognize/update gender, name & ID aka mandate legal sex change for every EU country. @AgnesWold @kristerthelin https://t.co/iNcQp3hz3c

— Old Whig. 🇺🇲🇸🇪🇫🇮🇪🇪🇦🇹 (@aClassicLiberal) March 12, 2026

A határozat nem kötelezi közvetlenül a tagállamokat arra, hogy vezessenek be egy adott rendszert a nemek jogi elismerésére. Kimondja azonban, hogy a nemzeti hatóságoknak olyan eljárásokat kell biztosítaniuk, amelyek lehetővé teszik a szabad mozgáshoz való jogukat gyakorló állampolgárok számára, hogy szükség esetén javítsák nemi adataikat.

Egy újabb eset a bírói túlkapásokról

Míg a döntés támogatói az uniós polgárok jogainak védelmének tekintik azt, a valóságban ez egy újabb példája Brüsszel bírói túlkapásainak – mutat rá a Hungarian Conservative.

A családi állapotra vonatkozó jogszabályok, mint például a születési anyakönyvi kivonatok és a személyazonosító okmányok, hagyományosan nemzeti hatáskörbe tartozó ügynek számítottak. Számos uniós országban, köztük Magyarországon, Szlovákiában és Bulgáriában a nemek jogi meghatározása a születéskor rögzített biológiai jellemzőkhöz kötődik.

🚨BREAKING: In yet another attack on national competence and sovereignty, the EU tells Member States they are not entitled to protect biological sex in their national constitutions.

In a ruling about Bulgarian legislation, which recognises the truth of the biological sex binary,… https://t.co/u3KbZf8MWH

— ADF International (@ADFIntl) March 12, 2026

Magyarország álláspontja különösen egyértelmű. A magyar parlament 2020-ban elfogadott egy törvényt, amely a nemet születéskor meghatározottként határozza meg, és megakadályozza a nemi jelző megváltoztatását az anyakönyvi nyilvántartásokban. A kérdést később az ország Alaptörvényének alkotmányos módosításai is megerősítették. A közelmúltban módosították a törvényt, hogy megerősítsék, hogy egy személy biológiai neme születéskor férfi vagy nő, kimondva, hogy az állam kötelessége jogilag védeni ezt a „természetes rendet”, és ellensúlyozni azokat a törekvéseket, amelyek a nem megváltoztatásának lehetőségét sugallják.

Hasonlóképpen, Szlovákia 2025 szeptemberében alkotmánymódosítást kezdeményezett, amely csak két nemet – férfit és nőt – ismer el . Az alkotmány most rögzíti a hazai jog elsőbbségét a nemzetközi joggal szemben, ami újabb potenciális konfliktuspontot teremt az Európai Bizottság és a két ország között.

„Ezek az esetek rávilágítanak arra, hogy a nemzetállamokat egyre inkább túszul ejti a globalista, meg nem választott bürokratákból és bírákból álló osztály”

– írja a hungarian Conservative.

Az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatát már korábban is bírálták amiatt, hogy a szabad mozgás szabályait hatékonyan használja fel olyan területekre való beavatkozásra, amelyeket az uniós szerződések soha nem utaltak kifejezetten az EU hatáskörébe.

Ezt a hatalomátvétel újabb példájaként kell tekinteni, amelyet az igazságszolgáltatás aktivizmusán keresztül hajtanak végre – egy újabb támadásként a tagállamok szuverenitása ellen.