Nagyszabású csalási rendszert lepleztek le Németországban, ahol német nyelv- és állampolgársági vizsgákat tettek le azok helyett, akik ezt nem tudták megtenni. Dániában azonban ennél sokkal nagyobb botrány tört ki, miután kiderült, hogy az állampolgársági adatok kerültek bűnözők kezébe.

Még októberben sikerült leleplezni Németországban egy úgynevezett közvetítőt, aki németül beszélő meghatalmazottakat küldött nyelvvizsgákra. Ezek a meghatalmazottak hamisított dokumentumokat mutattak be a vizsgáztatóknak, amelyek tartalmazták a képviselő fényképét és az ’ügyfél’ személyes adatait. A megszerzett nyelvvizsgákkal a csalók tartózkodási engedélyeket vagy honosítási okmányokat szerezhettek.

Januárban egy 22 éves német férfit tartóztattak le, miközben éppen a segédtiszti vizsgáját tette. A rendőrség jelentése szerint a nürnbergi és hamm-i későbbi házkutatások során „számos adattároló eszközt, hamisított tartózkodási engedélyeket és nyelvvizsgákat, valamint nagy mennyiségű készpénzt és kis mennyiségű kábítószert” találtak.

Egy másik ügynökség megállapította, hogy Észak-Rajna-Vesztfáliában körülbelül 20 ember vett részt összesen a csalásokban, tízet közülük azonosítottak. Novemberben Alsó-Szászország tartomány körülbelül 230 hamisított nyelvi vagy integrációs okmány esetét azonosította. Hessenben becslések szerint 70 hamisított nyelvvizsgát és mintegy 35 manipulált alapvető állampolgári ismereteket igazoló bizonyítványt fedeztek fel 2024 óta. Szászországban ez a szám vélhetően „alacsony kétszámjegyű” lehet.

Deutschkenntnisse zum Mitnehmen, Einbürgerung gegen Aufpreis: In Nürnberg hat die Polizei ein lukratives Betrugsnetzwerk ausgehoben, das Migranten mit gekauften Sprach- und Einbürgerungstests versorgte. Es ist nicht das erste Mal. https://t.co/lXrPoSIssK pic.twitter.com/YQPbvnu1Yf

— JUNGE FREIHEIT (@jungefreiheit) February 9, 2026

A csalási esetek felfedezése azonban nem minden esetben vezetett fellebbezéshez. „Nem tartjuk szükségesnek az összes honosítás átfogó, visszamenőleges felülvizsgálatát” – jelentette ki Alsó-Szászország. A többi tartomány is elutasított bármilyen felülvizsgálatot – legyen az véletlenszerű vagy átfogó. Ahogy Bajorország bejelentette, ilyen felülvizsgálatokat csak akkor fognak lefolytatni, „ha elegendő bizonyíték van” – írja a Junge Freiheit német lap.

A Remix News tudósítása szerint nürnbergi ügyészek arra mutattak rá, hogy a csalások során a vizsgázók hamisított papírokkal vettek részt a vizsgákon, amelyeken a vizsgázó fényképe szerepelt, de a tényleges jelentkező személyes adatai voltak benne.

A kérelmezők állítólag 2500 és 6000 euró közötti összeget fizettek vizsgánként. Mivel a dokumentumok legitimnek tűntek, így nem derült fény a csalásra, aminek eredményeként valódi okmányokat állítottak ki, amelyeket tartózkodási engedély vagy állampolgárság megszerzéséhez használtak.

A közép-frankóniai rendőr-főkapitányság hétfőn bejelentette, hogy jelenleg két személyt tartanak őrizetben, köztük egy 39 éves iraki férfit, akit elsődleges közvetítőként azonosítottak, és előzetes letartóztatásban van. Ezenkívül januárban letartóztattak egy 22 éves német férfit, miközben épp megpróbált letenni egy ilyen nyelvvizsgát.

Dániában érzékeny adatokhoz fértek hozzá

Egy korábbi diáksegéd, akit a koppenhágai önkormányzat alkalmazott, ezen a héten áll bíróság elé. A vád szerint illegálisan gyűjtött személyes adatokat Dánia polgári anyakönyvi rendszeréből, és ezeket az információkat bűnözői hálózatoknak – főként migránsbandáknak – adta el, akik állítólag rablások, erőszakos támadások és bérgyilkossági kísérlet megtervezésére használták fel azokat – írja a Remix News.

A vádirat szerint a 27 éves férfi szisztematikusan hozzáfért körülbelül 1598 személy azonosítószámához, lakcíméhez és családi adataihoz, miközben az önkormányzatnál dolgozott, és az információkat fizetség fejében bűnözői kapcsolatoknak adta tovább.

„Ez egy olyan ügy, amit nagyon komolyan vizsgálunk. Aggasztó, hogy vannak olyan állami vagy önkormányzati tisztségviselők, akik bűnözőket segítenek”

– mondta Henrik Andersen rendőrfelügyelő a dán súlyos bűnözés elleni nemzeti egységtől (NSK) a TV2-nek.

Denmark: Copenhagen city employee sold citizens’ data to migrant gangs for targets in robberies and murder, court hears.https://t.co/JTZgd5Skab pic.twitter.com/y3xbqotOKz

— Remix News & Views (@RMXnews) February 9, 2026

Az ügyészek szerint az adatokhoz kapcsolódó egyik legsúlyosabb incidens egy 2024 nyarán elkövetett sikertelen gyilkossághoz kapcsolódik. A vádlott állítólag megszerezte egy Herningben élő férfi társadalombiztosítási számát, címét és családi adatait, majd később továbbította az információkat a szervezett bűnözés szereplőinek.

A beszámolók szerint két svéd tizenéves lányt, akik mindössze 14 és 15 évesek voltak, szerződtettek migránsbandák, hogy Dániába utazzanak és megöljenek egy férfit. Ezt 2024. június 10-én tették meg, töltött lőfegyverrel felszerelve, de a kiszemelt áldozat nem volt otthon.

Az ügyészek állításai szerint további incidensekben az ellopott adatokat az áldozatok és rokonok azonosítására használták fel, hogy a bűnözők nyomon követhessék őket. Bizonyos esetekben súlyos erőszakot alkalmaztak pénz és értéktárgyak megszerzése érdekében.

A tárgyalás azt is feltárta, hogy a vádlott milyen szabadon kereshetett Dánia központi személyi nyilvántartásában 2023 júniusa és 2024 júliusa között, miközben az önkormányzati közigazgatásban dolgozott. A rendőrség úgy véli, hogy a vádlott tudta, hogy az információkat bűncselekményekre fogják felhasználni.

A volt önkormányzati alkalmazottat rablásban való bűnrészességgel, súlyos testi sértéssel és emberöléssel is vádolják.

Az ügyészeknek bizonyítaniuk kell, hogy megértette, hogy az általa eladott információk bűncselekményekhez vezethetnek, és elfogadta ezt a kockázatot.

A migránsok és leszármazottaik elsöprő többségben uralják a bűnbandákat Dániában és Skandinávia egész területén. Egy 2025 októberében közzétett kormányzati jelentésből kiderült, hogy a dán „bandatörvény” alapján elítéltek közel háromnegyede bevándorló vagy nem nyugati országokból származó leszármazott. Az Igazságügyi Minisztérium által Mai Mercado konzervatív képviselő parlamenti kérdésére válaszul közzétett adatok azt mutatják, hogy 2018 és 2025 között összesen 213 embert ítéltek el a Büntető Törvénykönyv 81a. szakasza alapján – ez a záradék lehetővé teszi a bíróságok számára a büntetések megduplázását, ha a bűncselekmény valószínűleg bandák közötti erőszakot vált ki. Az elítéltek közül 54 dán származású, 36 nem nyugati országból származó bevándorló, 117 pedig nem nyugati bevándorlók leszármazottja volt.