A katolikus egyházat hibáztatja Bécs polgármestere a muszlim térnyerésért az osztrák fővárosban

A katolikus egyházat hibáztatja Bécs polgármestere a muszlim térnyerésért az osztrák fővárosban

Bécsben szinte minden második iskolakezdő alig ért németül, a diákok több mint 40 százaléka muszlim vallású. Az osztrák főváros polgármestere azonban, ahelyett, hogy a migrációt tenné felelőssé a problémáért, az egyházakat vádolja.

NAGYVILÁG POLITIKA 2026. JANUÁR 10. 09:56

A bécsi iskolákat érintő probléma már régóta nem marginális kérdés. A közoktatási intézményekben tanuló diákok 41,2 százaléka iszlám vallású, ugyanakkor az iskolát kezdők több, mint fele olyan gyengén beszél németül, hogy nem tudja követni az órákat.

Arra a kérdésre, hogy milyen lesz Bécs 20 év múlva, az osztrák főváros polgármestere egy, a Krone Zeitungnak adott interjúban ugyan utalt olyan politikai intézkedésekre, mint „a családok bevándorlásának korlátozása”, de azonnal relativizálta is azt.

Michael Ludwig szerint a muszlim diákok arányának növekedése annak is köszönhető, „hogy kevesebb a katolikus”.

„Ezért a kérdés az, hogy a egyházak milyen mértékben tudják megszólítani a tagokat” – fogalmazott Ludwig, aki ahelyett, hogy a migrációs problémát nevezte volna meg fő indokként, a katolikus egyházat kezdte vádolni, hangsúlyozva: szerinte többet kellene tenniük azért, hogy ellensúlyozzák a bevándorlók vallási hovatartozását.

„Ez általában az olyan intézmények feladata, mint az egyházak” – mondtam Bécs polgármestere, aki a muszlim lakosság számának növekedését is pozitív fejleménynek értékeli.

„Örülünk minden gyermeknek, aki városunkban születik. Bécs ma Ausztria legfiatalabb tartománya.”


Bécs polgármestere hárítja a migráció okozta problémát – szerinte a saría Bécsben „nem játszik szerepet”

Míg több európai országban párhuzamos igazságszolgáltatásról és vallási normákról folyik a vita, Bécs polgármestere, Michael Ludwig meglepően nyugodt: szerinte a saría Bécsben „nem játszik szerepet”.

Bécs polgármestere határozottan elutasítja a saría betiltására irányuló követelést, ahogyan a burka viselésének az állami szektorban való tiltásával sem kívánt foglalkozni.

„Nincs olyan alkalmazottunk, aki burkát viselne” – mondta, és ezzel lezártnak tekintette a kérdést.

Korábban beszámoltunk róla, hogy a Bécsi Tartományi Bíróság helybenhagyta a saría alapján hozott döntést. Az ítélet felháborodást keltett, többen egy veszélyes párhuzamos igazságszolgáltatás felé vezető áttörésről beszéltek.

Akkor a bécsi bíróság egyértelművé tette, hogy szerinte nem feladata megvizsgálni, hogy mely iszlám jogi szabályokat alkalmaztak valójában. Az egyetlen döntő szempont az, hogy az eredmény nem sérti-e az osztrák jog „alapvető értékeit”.
A bíróság ezzel egyértelművé tette: vagyoni jogvitákban Ausztriában hatályos iszlám jogi szabályok alkalmazhatók, függetlenül attól, hogy azok tartalmilag összhangban vannak-e a hatályos joggal.

Integrációs problémák és párhuzamos társadalmak

Bécs folyamatosan integrációs problémákkal, párhuzamos társadalmakkal és vallási szélsőségességgel szembesül. Ludwig azonban kitart álláspontja mellett: nincs szükség további jogi intézkedésekre, nincs cselekvési kényszer tartományi szinten.

2025-ben felmérés is készült, amelyből kiderült: az osztrákok követelik az integrációra vonatkozó egyértelmű szabályok bevezetését és a szabályok be nem tartása esetén szigorúbb intézkedéseket. Egy tanulmány szerint növekszik a bevándorlók iránti ellenszenv Ausztriában, különösen a muszlimokkal való együttélés negatív megítélése erősödik. Tízből hét osztrák úgy véli, hogy az ország nem képes megfelelően kezelni a menekültek és menedékkérők beáramlását.

NAGYVILÁG POLITIKA

Címkék:

Bécs, iskola, migráció, német, oktatás