Egy salzburgi kiállítási központban, vásárt rendeztek, amelynek nyilvánosan megfogalmazott célja a „hidak építése Ausztria és Törökország között”. Azonban többen emeltek szót a vásár szervezői miatt, mivel a szervezet korántsem  "hídépítő tevékenységéről ismert". Sokkal inkább az iszlám társadalom főszereplőjének számít. Ráadásul az úgynevezett a legalista iszlamisták képviselője, akik hajlandóak bizonyos demokratikus elemeket megengedni, emiatt szélsőségességük első pillantásra nem ismerhető fel.

Az Austria Linz Islamic Federation (ALIF) tájékoztatása szerint az Iszlám Közösség Milli Görüs (IGMG) felső-ausztriai és salzburgi regionális szervezete. Ez a „rokonság” megnyilvánult a tavalyi dornbirni kulturális vásáron, amelyet az Iszlám Szövetség regionális szervezete szervezett, és amelyen megjelent az IGMG elnöke, Kemal Ergün. Az Ausztriai Iszlám Vallási Közösség elnöke, Ümit Vural, aki a Bécsi Iszlám Szövetségben (IFW) szocializálódott, szintén részt vett a vásáron.

Hivatalosan a salzburgi vásárnak semmi köze az iszlamizmushoz – nem hivatalosan az iszlamizmus népszerűsítését szolgálja, mondják a szakértők.

A legalista iszlamisták hajlandóak bizonyos demokratikus elemeket megengedni ezen a kereten belül, emiatt szélsőségességük első pillantásra nem ismerhető fel.

A Milli Görüs az 1970-es években alapított iszlám politikai mozgalom általános megnevezése. Történelmileg és ideológiailag a Millî Görüş szorosan kötődik Necmettin Erbakan török politikushoz, aki 1973-ban megjelentette a Millî Görüs, vagyis a „Nemzeti szemlélet” című könyvét. A Millî Görüş mozgalom által propagált „igazságos rend” egy átfogó, iszlám elveken alapuló társadalmi, gazdasági és politikai szabályozó rendszert kíván magában foglalni.

Ausztria szemet huny az iszlám terjedése és terjesztése felett

Ausztriában annak ellenére engedélyezték a szervezet rendezvényét, hogy a 2023-ra vonatkozó osztrák alkotmányvédelmi jelentés megerősítette:„az osztrák iszlám szövetségek az IGMG regionális szervezetei” és azt is kiemelte, hogy a Milli Görüs (MG) ideológiája „alapvetően hasonlít a Muzulmán Testvériség (MB) ideológiájához.

Központi eleme a nyugati kultúra elutasítása.

Az osztrák jelentés azt is hangsúlyozta, hogy

„a két szervezet ideológiai közelségén túlmenően meg kell jegyezni, hogy a Muzulmán Testvériség és az MG funkcionáriusai között jelentős személyes kapcsolatok vannak”.

A bajor alkotmányvédelmi hivatal a 2024-es éves jelentésében már a mozgalom ausztriai stabilitását is megállapította, amikor az írta:
Bajorországban csak néhány egyedi esetben lehetett kimutatni a Milli Görüs mozgalomtól való leválási folyamat jeleit. A hivatal arra is tett utalást, hogy a tartományban az iszlamista ideológia felé való orientálódása még mindig megfigyelhető.

Mindezek ellenére, egy ilyen háttérrel rendelkező szervezet könnyedén szervezhet rendezvényt Ausztriában. Ráadásul Wilfried Haslauer (ÖVP) kormányzó nem lát ebben problémát. A politikus az exxpress.at-nek szóvivőjén keresztül azt üzente, hogy a kiállítási központ vezetősége dönt a rendezvényekről, s egyébként is

minden rendben, hisz nincsenek konkrét jelek arra, hogy problémák lennének.

A kiállítási központ igazgatója, Alexander Kribus sem lát problémát az iszlamista rendezvényben.

A szervező biztosított minket arról, hogy ez nem lesz platformja semmilyen politikai nyilatkozatnak

– mondta.

Egyedül Marlene Svazek (FPÖ), Salzburg integrációért felelős kormányzóhelyettese beszélt betiltásról a rendezvény kapcsán.

A Milli Görüs ideológiája összeegyeztethetetlen a mi szabad és demokratikus alapértékeinkkel

– mondta az exxpress című lapnak, hozzátéve:

Amíg nincs törvény, amely tiltja a Milli Görüshöz hasonló szervezeteket, addig Salzburg állam jogilag nem tilthat be egy ilyen rendezvényt.

Svazek úgy fogalmazott: a jogállam védi a szabadságot, még ott is, ahol „politikailag mélyen szemben állunk vele”. Az FPÖ politikusa szerint ezért van szükség Ausztriában egy olyan törvényre, amely betiltja a politikai iszlámot, ahogyan azt az FPÖ már régóta követeli.

Iszlamista „PR-offenzíva” működik

Az ÖVP párti tartományi kormányzónak valamint az SPÖ párthoz tartozó Bernhard Auinger (SPÖ) salzburgi polgármesternek sincs semmilyen problémája sem a kiállítással, sem az iszlám mozgalommal, noha pártjaik szövetségi szintű kormányprogramjukban valójában a politikai iszlám elleni harcot vállalták.

Április elején mind Haslauer, mind Auinger hivatalában fogadta az ALIF (Austria Linz Islamic Federation) elnökét, Murat Baser linzi hitoktatót.

Szakértők szerint azonban ezek a találkozások az iszlám vezetők taktikájának részei: arra használják az ilyen formális találkozókat majd ezek kommunikációját, hogy legitimálják az iszlamista szervezeteket. Ezeken a kapcsolatokon keresztül a legalista, vagyis a szabályok szigorú és szó szerinti betartását képviselő iszlamisták hasznot húzhatnak együttműködő partnereik hírnevéből, úgymond „ártalmatlansági bizonyítványt” kapnak tőlük.

Az a tény, hogy a legalista iszlamisták betartják a demokratikus szabályokat, és általában, ha nem is mindig, de elítélik a dzsihadista terrort, még nem jelenti azt, hogy nem veszélyesek.

Hosszú távon a legalista iszlamizmus veszélye a szabad demokratikus alaprendre nagyobb, mint a dzsihadizmusé, amely számszerűleg mindig marginális jelenség marad

– figyelmeztetett már hét évvel ezelőtt Észak-Rajna Vesztfália alkotmányőrsége.

„A nyugati rend egy semmis rend”

Az észak-rajna-vesztfáliai alkotmányvédelmi hivatal már 2018-ban részletesen elemezte a Milli Görüs ideológiáját

Az Erbakan által kidolgozott ideológia szerint a világ két részre oszlik: Egyrészt az Isten szaván alapuló vallási-iszlám igazságos rendre (Adil Düzen), másrészt az emberek által tervezett, állítólagos erőszakkal, kizsákmányolással és elnyomással kialakított nyugati rendre (Batil Düzen – semmis rend).

A szervezet alkotmányos megfigyelői megállapították, hogy az „Adil Düzen”, vagyis az „igazságos rend” koncepció megvalósítása, mint a Milli Görüs politikai mozgalom célja, nem egyeztethető össze a szabad demokratikus rend alapelveivel. Az antiszemita attitűdök pedig egyértelműen kimutathatók mind az ‘Adil Düzen’-ben, mind Necmettin Erbakan és a Milli Görüs egyes funkcionáriusainak nyilatkozataiban.

Az Ayasofya mecset, ahogyan 2016. május 25-én Hannoverben, Németországban látható. A mecset, amelyet az Iszlám Közösség Milli Görüs (IGMG) hannoveri helyi egyesülete 34 éves megszakítás nélküli működésével támogat, a város legrégebbi és legnagyobb iszlám intézménye. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2016. május 26-án jelentést ad, amely tartalmazza a Milli Görüs közösség értékelését. Fotó: Holger Holleman/dpa / AFP

Az exxpress.at cikkében megjegyzi, hogy jelentős tényező a legalista iszlamisták ideológiai irányultsága, amely szélsőséges, de tartózkodik az erőszaktól, s bár mérsékeltebb, de iszlamista rendre törekszik.

Mégis veszélyesek, hiszen a legalista iszlamisták hajlandóak bizonyos demokratikus elemeket megengedni ezen a kereten belül, emiatt szélsőségességük első pillantásra gyakran alig felismerhető.