Az amerikai kormány harcot hirdetett a szólásszabadságért

Az amerikai kormány harcot hirdetett a szólásszabadságért

Az AfD „biztosan szélsőjobboldali” minősítése miatt: az amerikai kormány szankciókat fontolgatott német hatóságok alkalmazottai ellen. Donald Trump vezette amerikai kormány figyelemmel kíséri azokat a német szereplőket is, akik az Egyesült Államok szemszögéből a szólásszabadságot korlátozzák.

POLITIKA 2026. JANUÁR 1. 08:03

Az Egyesült Államok szankciókat vezetett be a német HateAid szervezet vezetői ellen, miközben kiderült: Washingtonban már korábban is napirenden volt német állami szereplők elleni intézkedések bevezetése. A lépések hátterében az AfD szélsőjobboldaliként való minősítése, valamint az európai online szabályozás, különösen a Digital Services Act áll.

A Spiegel értesülései szerint több volt amerikai kormánytisztviselő is megerősítette: az amerikai kormányzat komolyan mérlegelte, hogy szankciókat vezessen be olyan német hivatalnokokkal szemben, akik szerepet játszottak az AfD megfigyelésében. A külügyminisztériumban konkrétan beutazási tilalmakról és pénzügyi korlátozásokról folytak egyeztetések.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal korábban „biztosan szélsőjobboldalinak” minősítette az AfD-t, ám ez a besorolás jelenleg felfüggesztés alatt áll, amíg a párt jogi keresetét elbírálják. Május elején – Nancy Faeser akkori belügyminiszter irányítása alatt – a szövetségi belügyminisztérium úgy döntött, hogy az AfD-ről készült szakértői jelentést a szokásos belső ellenőrzés nélkül hozzák nyilvánosságra.

Ez a lépés Washingtonban is visszhangot váltott ki. Az amerikai kormány több forrás szerint úgy értékelte az eljárást, mint amely a politikai véleménynyilvánítás korlátozásának irányába mutat.

Karácsony előtt az Egyesült Államok szankciós listára tette a HateAid vezetőjét, Anna-Lena von Hodenberget, valamint társelnökét, Josephine Ballont. Mindkettőjük számára beutazási tilalmat rendeltek el.

Washington indoklása szerint a két vezető egy olyan rendszer részének tekinthető, amely korlátozza a szólásszabadságot olyan platformokon, mint az X vagy a Facebook. Az amerikai álláspont szerint a német és európai gyakorlat túlmutat a demokratikus kereteken.

Nem csak Németország érintett

Az Egyesült Államok figyelme nem kizárólag Berlinre irányul. A szankciós megfontolások érintik Thierry Bretont, az Európai Unió volt biztosát is, aki a Digital Services Act egyik fő kidolgozója volt. Az amerikai kormány a jogszabályt tiltott cenzúraként értelmezi.

Az amerikai külügyminisztérium egy nyilatkozatban így fogalmazott:

„Aki karrierjét az amerikai véleménynyilvánítási szabadság korlátozásával tölti, az nem kívánatos az amerikai földön.”

A Spiegel információi szerint Washington Franciaországgal szemben is további lépések lehetőségét vizsgálta. Felmerült azon bírák szankcionálása is, akik Marine Le Pen elítélésében részt vettek. Az ítélet várhatóan megakadályozza, hogy a Rassemblement National vezetője újrainduljon az elnökválasztáson.

Washington álláspontja: „álcázott zsarnokság”

Bár az amerikai külügyminisztérium hivatalosan nem kommentálta a szankciókkal kapcsolatos kérdéseket, a Spiegel Marco Rubio külügyminiszter korábbi nyilatkozatát idézte. Rubio az AfD megfigyelését „álcázott zsarnokságnak” nevezte.

Peter Neumann, a londoni King’s College biztonságpolitikai szakértője szerint az ügy messze nem ért véget. Véleménye szerint az amerikai kormányt elsősorban nem a Digital Services Act, hanem az AfD kezelése aggasztja.

„Az AfD betiltására irányuló eljárás az amerikai kormány szemében egyértelműen ellenséges lépésnek számítana”

– mondta Neumann a Spiegelnek. Hozzátette: egy ilyen döntés „jelentős szankciókat” vonhat maga után.

Az amerikai nézőpont támogatás az Afd-nek

Donald Trump januári hivatalba lépése óta látványosan erősödtek az az AfD és az Egyesült Államok politikai körei közötti kapcsolatok. Az elmúlt hónapokban több AfD-s politikus is Washingtonba utazott, ahol törvényhozókkal és kormányzati tisztviselőkkel tárgyaltak. A párt vezetői mérföldkőként értékelik az amerikai kormány új nemzetbiztonsági stratégiáját, amely Európa „civilizációs eltűnésének” veszélyére figyelmeztet a migráció következményei miatt.

A stratégiát az AfD környezetében sokan politikai támogatásként értelmezik. Marina Henke, a berlini Hertie School Nemzetközi Biztonsági Központjának igazgatója szerint a dokumentum egyértelmű üzenetet hordoz: „A jelenlegi stratégia úgy értelmezhető, mint támogatásnyilatkozat az AfD-hez hasonló pártok számára Európa-szerte.”

Washington óvatosságra inti Berlint

A washingtoni politikai irányváltás hatása Németországban is érezhető. Szakértők szerint az amerikai külügyminisztérium figyelmeztette Berlint, hogy legyen óvatos az AfD esetleges betiltásával kapcsolatban. A tárca arra is utasította a berlini amerikai nagykövetséget, hogy tartson fenn rendszeres kapcsolatot a párttal.

Ennek keretében került sor találkozóra Alice Weidel, az AfD társelnöke és Alan Meltzer, az Egyesült Államok németországi ügyvivője között. Meltzer jelenleg nagykövet hiányában Washington legfőbb képviselője Berlinben.

Amikor Marco Rubio külügyminisztert az AfD-vel kapcsolatos amerikai álláspontról kérdezték, úgy fogalmazott: az amerikai külügyminisztérium feladata „megérteni a világ országainak teljes politikai spektrumát, beleértve azokat az országokat is, amelyekkel szövetségben állunk”.

A közeledés jelei már Trump második ciklusának elején megjelentek. Februárban JD Vance alelnök felszólalt a müncheni biztonsági konferencián, majd a rendezvényen kívül találkozott Alice Weidellel, miközben az Afd-t nem hívták meg a rendezvényre.

Beszédében Vance élesen bírálta az úgynevezett „tűzfalat”, vagyis azt a politikai gyakorlatot, amely szerint a német mainstream pártok elutasítják az együttműködést az AfD-vel. A politikus szerint ez a hozzáállás figyelmen kívül hagyja a választók akaratát, különösen a bevándorlás kérdésében.

Vance később a Wall Street Journalnek adott február 14-i interjújában úgy fogalmazott: az európai vezetők „túl gyakran hagyják figyelmen kívül saját polgáraik véleményét”, amikor politikai pártokat próbálnak elszigetelni vagy kizárni.

A 2026-os müncheni biztonsági konferencia kapcsán már az is felmerült, hogy az AfD hivatalos meghívást kaphat. A szervezők szóvivője megerősítette: céljuk, hogy a Bundestagban képviselettel rendelkező összes pártot meghívják, beleértve az AfD-t is. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a konferencia független, és nem kötelezhető semmilyen meghívásra.

POLITIKA

Címkék:

afd, amerika, kormányzat, szólásszabadság, zsarnokság