Az Egyesült Királyság egyetemei a sokszínűség és az inkluzivitás érdekében szemet hunynak a hallgatók gyenge írásbeli készségei felett.

Az angliai felsőoktatási szabályozó hatóság arra figyelmeztetett, hogy egyes egyetemek az inkluzivitás nevében nem hajlandók pontokat levonni a hallgatók értékelése során a helyesírási, nyelvtani és központozási hibák miatt.

Az angliai felsőoktatást felügyelő Office for Students (OfS) öt intézmény értékelési szabályzatának áttekintése után jutott erre a következtetésre.

Az írásbeli munkákban szereplő hibák figyelmen kívül hagyásának gyakorlata széles körben elterjedt lehet, amit az értékelések „inkluzívabbá” tételét célzó, tévesen alkalmazott esélyegyenlőségi jogszabályok ösztönöznek.

Egyes oktatási intézmények úgy értelmezték a 2010-es esélyegyenlőségi törvényt, hogy elkerülték az összes hallgató írásbeli angol nyelvtudásának értékelését, és helyette az ötletekre és a tantárgyi ismeretekre összpontosítottak. A szabályozó szerv számos olyan gyakorlatot talált, amely aggodalmakat vetett fel a szigorúság tekintetében, mivel egyes intézmények az Egyenlőségi Törvényt oly módon értelmezték, hogy elkerülték az összes hallgató írásbeli angol nyelvtudásának értékelését.

A szakhatóség kijelentette, hogy „nincs ellentmondás” az egyenlőségi jogszabályok betartása és a helyesírási, központozási és nyelvtani szabványok fenntartása között. A gyenge írásbeli kifejezésmód büntetésének elmulasztását „szükségtelennek és indokolatlannak” minősítette.

A nyelvtan háttérbe szorul, az ötletek fontosak

A brit média beszámolói szerint egy olyan vezető intézmény, mint a Russel Group egyeteméhez tartozó King’s College London, értékelési keretrendszerének átalakításának részeként arra utasította az oktatókat, hogy „az ötletekre, ne a nyelvtanra összpontosítsanak”.

Az „egyenlőség, sokszínűség és befogadás” címet viselő belső prezentációk azt tanácsolták az oktatók, hogy fogadják el a nyelvi sokszínűséget, tegyék az értékeléseket „kulturálisan érzékenyé”, és jutalmazzák a hallgatók kultúrájának, nyelvének és identitásának használatát.

Egyes esetekben az esszék szavainak számát korlátozták, és 2000-ről 1300-ra csökkentették, hogy ne terheljék túl a hallgatókat, míg a hagyományos vizsgákat visszaszorítják az értékelési formák szélesebb választéka érdekében.

A King’s College London szóvivője védelmébe vette a változásokat, kijelentve:

„A King’s színvonala továbbra is ugyanolyan magas, mint eddig. Megközelítésünk továbbra is magában foglalja a szigorú vizsgákat, más értékelési formák mellett, amelyek segítenek a hallgatóknak abban, hogy elsajátítsák azokat a gyakorlati készségeket, amelyeket a munkaadók keresnek. Szorosan együttműködünk a hallgatókkal és az akadémiai szakértőkkel ennek a megközelítésnek a kidolgozásában, hogy diplomásaink készen álljanak a munkahelyre – anélkül, hogy az akadémiai integritás rovására menne.”

Az egyetem egy névtelen oktatója a Daily Mail-ben úgy jellemezte a keretrendszert, hogy „a középvezetés találta ki, hogy igazolja a létezését”, és azt mondta, hogy „arról szól, hogy üzenetet küldjön arról, a kulturális háború melyik oldalán áll az egyetem”.

A hallgatók petíciót indítottak a szószám-csökkentés ellen, azzal érvelve, hogy a változások miatt kevésbé lesznek felkészülve a posztgraduális tanulmányokra és a munkaerőpiacra – írta a GB News.

Top UK university tells lecturers to ignore students’ poor grammar in ‘diversity and inclusion’ drivehttps://t.co/5BlmDLjSht

— GB News (@GBNEWS) April 7, 2026

Nem a King’s College volt az egyetlen egyetem, amely állítólag figyelmen kívül hagyta az írásbeli hibákat annak érdekében, hogy növelje a hallgatók közötti „inkluzivitást” vagyis egyenlőséget, azzal az indokkal, hogy a magas színvonal hátrányba hozhatja az etnikai kisebbségeket.

A Hull-i Egyetem értékelési politikája állítólag kimondta, hogy a „homogén észak-európai, fehér, férfi, elit kifejezésmód” hátrányba hozza azokat a hallgatókat, akiknek az anyanyelve nem az angol.

A Worcester-i Egyetem, a Durham-i Egyetem és a Londoni Művészeti Egyetem munkatársainak azt mondták, hogy a nyelvi hibák helyett az ötletek és a tantárgyi ismeretek értékelésére összpontosítsanak.

Michelle Donelan felső- és továbbképzési miniszter kijelentette, hogy a kormány „eltökélt szándéka az egyetemek színvonalának emelése, hogy minden hallgató részesülhessen olyan minőségi oktatásban, amely jó eredményekhez vezet”.

Dr. Edward Skidelsky, az Exeteri Egyetem filozófiaelőadója és az Akadémiai Szabadság Bizottságának igazgatója arra figyelmeztetett:

„Ezeket a kísérleteket az értékelés szintjének csökkentésére az »inkluzivitás« nevében az egyetemi vezetők erőltetik az akadémikusok és maguk a hallgatók akaratával szemben, akik közül a legjobbak mélyreható és szigorú oktatásra vágynak.”

Az Universities UK azzal válaszolt, hogy a szakhatóság felülvizsgálata túl szűk körű volt, és hogy „nincs bizonyíték” arra, hogy az ilyen gyakorlatok a sokszínű felsőoktatási szektorban általánosak lennének – írta a Brussels Signal.