1980-ban Otto Schily a Zöldek nevű párt egyik alapító tagja volt, kilenc évvel később pedig átlépett a szociáldemokraták pártjába, az SPD-be. A volt német belügyminiszter ma súlyos vádakat emel egykori pártjai ellen az ukrán-orosz konfliktus, a gazdaság kezelése és az energiapolitikai irány miatt.

Otto Schily egykori német belügyminiszter óva intett attól, hogy Németország egyoldalúan Ukrajnát védje és eközben egyértelműen a háború mellett érveljen. „Németországban elterjedt a harciasság, ami kockázatos” – mondta Schily a Német Sajtóügynökségnek. Schily úgy véli, hogy a hármas kormánykoalícióban a legnagyobb ellenségeskedést a zöldek generálják.

„A zöldek túlságosan egyoldalúak. Túl keveset gondolkodnak azon, hogyan lehet kikerülni a konfliktusból”

– jelentette ki az egykori szociáldemokrata politikus, aki leszögezte, hogy fenntartás nélkül ellenzi a háborús konfliktust és az azzal járó öldöklést. Hozzátette, hogy a konfliktus elmélyítése helyett inkább arra kellene törekednie a német szövetségi kormánynak, hogy perspektívákat találjon Ukrajnának a fegyverszállításokon és a pénzadományokon túl. Konstruktív ötletekre és politikus képzelőerőre van szükség – mondta.

A volt belügyminiszter arról is beszélt a sajtóügynökségnek, hogy miként látja a kialakult feszült helyzetet.

„Ukrajna független akar maradni. Ezt mindenkinek el kell ismernie. Ugyanakkor világossá kell tenni, hogy együtt kell élni a szomszédokkal, beleértve Oroszországot is. Mindkét félnek vannak olyan érdekei, amelyeket figyelembe kell venni. Oroszország mindig tényező marad, Európával szemben is. Meg kell találnunk a módját, hogy kijöjjünk az oroszokkal.”

Gerhard Schröder egykori kancellár belügyminisztere úgy véli, hogy nem lenne helyes lépés, ha Ukrajna csatlakozna a NATO-hoz. Mint mondta: „a többnyelvűség, beleértve az orosz nyelvet is, tagadhatatlan tény. Ha vetünk egy pillantást más országokra, akkor világossá válik, hogy minden fél érdekeit meg lehet védeni, ha egy ország katonailag semleges marad”. Schily Ukrajna uniós csatlakozását is irreálisnak tartja, és elmondta hogy szerinte a „svájci modellt” kellene követni Ukrajna esetében.

Svájc kiváló példa arra, hogy „hogyan kell szabad társadalmat kialakítani a különböző etnikai jegyek kölcsönös tiszteletben tartásával és katonai semlegességgel. Ukrajna példát vehetne a svájci modellről”

– jegyezte meg, majd hozzátette, hogy nem látja, hogyan működhetne Ukrajna uniós csatlakozása „anélkül, hogy az EU túlfeszítené a húrt”.

Schily kifejezetten óva intett attól is, hogy a német kormány gazdaságilag túlterhelje az országot. Egyúttal bírálta a háromtagú kormánykoalíciót amiatt, mert az energiaválság kellős közepén sem jönnek rá, mekkora hiba az atomenergiát elvetni, csak azért mert a zöldek ezt követelik.

„Most még nyilvánvalóbbá vált, hogy a nukleáris technológiáról való teljes lemondás ostobaság volt. A nukleáris technológiától való teljes elszakadás gazdaságilag rendkívül kockázatos helyzetbe hozott minket. A nukleáris energia és a szén egyidejű kivezetésével Németország a gáztól vált függővé”

– mondta.