Felháborodtak a muszlim szervezetnek adott bőkezű támogatáson

Közel 500 000 euró jutott az Osztrák Muszlim Ifjúság szervezetnek, amely heves felháborodást váltott ki. A pénz hivatalosan az extremizmus megelőzését szolgálta. A jelentések és tanulmányok azonban jóval kényesebb képet festenek és kérdéseket vetnek fel a szervezet szerepével és az iszlamista körökhöz fűződő feltételezett közelségével kapcsolatban.

POLITIKA 2026. ÁPRILIS 8. 20:27

Az elmúlt törvényhozási időszakban 492 589 euró folyt be a „Muslimische Jugend Österreich” (MJÖ) számára. Ez derül ki egy parlamenti kérdésből, amelyet Andreas Babler (SPÖ) alkancellár intézett a Sport- és Kulturminisztériumhoz. A minisztérium szerint ezzel olyan projekteket támogattak, köztük téli táborokat is, amelyekkel az „extremizmus-megelőzését” segítették.
A szervezet egy 1996-ban Linzben alapított iszlám ifjúsági csoportból alakult ki, hamarosan országszerte aktívvá vált, és azóta nyilvánosan is jelen van. Modern ifjúsági szervezetnek tartja magát, amely a párbeszédet, a részvételt és a megelőzést támogatja. Ugyanakkor a médiában megjelenő riportok és tanulmányok évek óta kapcsolatokat és ideológiai érintkezési pontokat tulajdonítanak neki, a Muzulmán Testvériséghez közeli körökkel.

 

„Iszlamistákkal a dzsihádisták ellen?”
Már 2015-ben a Neue Zürcher Zeitung (NZZ) felvetette azt a provokatív kérdést, hogy vajon itt „a kormány éppen iszlamistákkal dolgozik-e a dzsihádisták ellen”.
A lap többek között Lorenzo Vidino szélsőségességkutató értékeléseire hivatkozott, amelyek szerint „szervezeti, ideológiai és személyes kapcsolatok” vannak az MJÖ és a Muzulmán Testvériséghez közeli körök között.
Ugyanakkor Vidino hangsúlyozza, hogy az MJÖ nem szervezet és nem is a Muzulmán Testvériség leágazása, de „kétségtelenül bizonyos mértékben a Testvériség befolyása alatt áll”.
Ednan Aslan, a Bécsi Egyetem iszlám valláspedagógia professzora egy nyilatkozatban úgy fogalmazott:
„Azt mondanám, hogy a kormánynak sokkal alaposabban kellene vizsgálnia az MJÖ hátterét és politikai irányultságát. Legkésőbb a gázai háború kontextusában láthatóbbá váltak az ilyen szervezetek politikai beállítottságával kapcsolatos vádak, ezért itt intenzívebb vizsgálatnak tűnik szükségesnek.”
A történelmi forrásokba való betekintés megmutatja, miért tart a vita a mai napig. Így az „Islam-Landkarte“ – a Bécsi Egyetem online kutatási projektje a Politikai Iszlám Dokumentációs Központtal együttműködésben – számos utalásra hivatkozik a szervezet saját korai kiadványaiból. Alapját többek között az akkori közösségi magazin, a „Lisan ul Umma“ egyes száma, valamint az MJÖ archivált weboldal-bejegyzései képezik.
Az iszlamofóbia-kutató, Farid Hafez, aki korábban aktív MJÖ-tag volt, 1999-ben beszámolt egy Magyarországon tartott nemzetközi vezetői képzésről, amelyet a pakisztáni Da’wah Akadémia finanszírozott, és a német Muslimische Jugend Deutschland szervezett. A cél az volt, hogy a muszlimokat „a da’wah-ban” – vagyis a vallási missziós és meggyőző munkában – képezzék ki, és nemzetközi kapcsolatokat építsenek ki.
Az akkori beszámoló szerint a résztvevőket „uszrákba”, vagyis szigorúan szervezett kis csoportokba osztották be – ez egy olyan modell, amelyet az Islam-Landkarte kifejezetten a Muszlim Testvériség környezetéhez rendelt.
A beszámoló emellett egy sűrű programot is leír, reggeli imával, Korán-oktatással, előadásokkal és műhelymunkákkal; előadóként többek között Ahmad von Denffert, a müncheni Iszlám Központ képviselőjét, valamint Anis Ahmadot, az Islamabadi Nemzetközi Iszlám Egyetem alapítóját említik. Az elemzés ebben az összefüggésben az Európai Parlament értékeléseire is hivatkozik, amelyek szerint Hafeznek kapcsolatai vannak az ilyen hálózatokkal.

Az Islam-Landkarte egy másik szinten is ideológiai kapcsolódási pontokra utal. Így utal a „Ma’thurat” használatára, amely egy imák, Korán-versek és hagyományok gyűjteménye, amelyet Hasan al-Banna, a Muszlim Testvériség alapítója állított össze. A jelentés szerint az MJÖ 2005-ös spanyolországi útja során ilyen füzetek keringtek, amelyeket részben Wolfgang Bauer, az MJÖ társalapítója fordított. A könyv szövegei között szerepel többek között a „dua al-rabita”, egy imádság a közösség megerősítésére, valamint egy „tízpontos hagyaték”, amelyet egyfajta vallási magatartási kódexként értelmeznek – írta az Exxpress.
A MJÖ azonban kifejezetten cáfolta az ebből levont következtetéseket, és kijelentette, hogy az ilyen imák használatából nem lehet politikai vagy dzsihádista ideológiát levezetni.
Vitatott hálózatok Európában
A korábbi kapcsolatok az európai FEMYSO („Forum of European Muslim Youth and Student Organisations”) hálózattal is maig beszélgetési témát jelentenek. A brüsszeli székhelyű muszlim ifjúsági szervezetek ernyőszervezete évek óta vitatott. Az MJÖ a 2000-es évek elején a honlapján magát e hálózat részének nevezte, és hangsúlyozta az európai más muszlim ifjúsági szervezetekkel való kapcsolattartást.
A FEMYSO évek óta a biztonsági hatóságok tanulmányainak és jelentéseinek középpontjában áll, amelyekben a szervezetet részben olyan körökhöz sorolják, amelyeknek állítólag kapcsolataik vannak a Muzulmán Testvériséggel. A FEMYSO elutasítja az ilyen besorolásokat. Az MJÖ is később jogi lépéseket tett azok ellen a kijelentések ellen, miszerint rendes tagja lett volna a szervezetnek, és elérte, hogy helyesbítést tegyenek közzé, amely szerint csupán időben korlátozott, rendkívüli tagságról volt szó. A szervezet a mai napig tagadja, hogy ideológiai vagy szervezeti kapcsolatban állna a Muzulmán Testvériséggel.

POLITIKA

Címkék:

extremist radical organisations, Islam, muslim