Egy hosszú távú védelmi program keretében Lengyelország 2039-re összesen 500 000 fős haderőt akar felépíteni, amelyhez több mint 200 000 tartalékos katonát is felvennének. Az ország ezzel fenntartható háborús kapacitást épít ki – állítja a lengyel védelmi miniszter. Lengyelország egy nagyszabású konfliktust már nem hipotetikusnak tekint, hanem az ország vezetése számára ez már alapvető feltételezés, amely irányadó a hadsereg struktúrája, kiképzése és beruházásai szempontjából.

Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter elmondta, hogy az új tartalékos haderő önkéntes alapon fog működni, a jelentkezők rendszeres kiképzésben részesülnek, férfiak és nők számára egyaránt jelentkezhetnek, és gyors mozgósítási rendszert is terveznek a felduzzasztott hadsereghez – írja a Brussels Signal.

Kosiniak-Kamysz, aki egyben Donald Tusk miniszterelnök vezette balközép lengyel kormány miniszterelnök-helyettese is, elmondta, hogy a „magas készültségű tartalékosok” csatlakoznak a hivatásos katonákhoz.

Lengyelország „demográfiai kihívásokkal szembesül, amelyek várhatóan csökkentik a potenciális toborzottak számát az elkövetkező években” – mondta Kosiniak-Kamysz tegnapi sajtótájékoztatón.

From 2026, Poland will begin forming a high-readiness reserve – a unit of reservists who will undergo regular training and be able to quickly join the country’s defense.

This was announced by the Deputy Prime Minister and Minister of National Defense of Poland Władysław… pic.twitter.com/f3sfYwyHC7

— SPRAVDI — Stratcom Centre (@StratcomCentre) February 10, 2026

A demográfia jelentős korlátot jelent. Lengyelország 38 milliós lakossága öregszik, és egy félmilliós haderő hosszú távú fenntartása nyomást fog gyakorolni a munkaerőpiacra, az államháztartásra és a társadalmi kohézióra.

Wiesław Kukuła vezérkari főnök szerint a tartalékosok rugalmasan választhatják meg, mikor és melyik egységnél szolgálnak, de évente legalább nyolc napos kiképzésen kell részt venniük.

A bejelentés egybeesett az idei polgári „Readiness” kiképzési program elindításával, amely március 7-én kezdődik. A tavaly ősszel indított kísérleti program több mint 16 000 résztvevőt vonzott.

Lengyelország 2039-re hatalmas, 300 000 fős haderőre és 200 000 tartalékosra tervez, és ezzel fenntartható háborús kapacitást épít ki. A nagyszabású konfliktust már nem hipotetikusnak tekinti, hanem alapvető feltételezésnek, amely irányadó a hadsereg struktúrája, kiképzése és beruházásai szempontjából.

Ez a változás közvetlenül az Ukrajnában szerzett tapasztalatokra épül, és a NATO keleti védelmének újragondolását jelzi, ahol a nemzeti mozgósítás és a kitartás egyre nagyobb hangsúlyt kap a szövetség biztosítékai mellett. Az a meggyőződés, hogy a háború rövid lesz, korlátozott és elsősorban hivatásos katonák fogják vívni, az ukrajnai események által megdőlt.

Lengyelország erőfeszítései három elemet ötvöznek: létszámnövelés, általános vagy szinte általános katonai kiképzés, valamint a fejlett csapásmérő, drón és mesterséges intelligenciával ellátott rendszerek gyors integrálása.

Lengyelország már a GDP 4,8 százalékát fordítja védelemre, ami a NATO-ban a legmagasabb arány.

Ezen kiadási szintek fenntarthatósága kétséges, különösen úgy, hogy Lengyelországban a költségvetési hiány gyorsabban növekszik, mint más európai uniós államokban, és az országra az EU többlethiány-eljárása vonatkozik.

Címlapi képünk illusztráció Fotó: AFP