Kutatók megállapították, hogy Ukrajnában olyan baktériumfertőzések vannak jelek, amelyek egy része több antibiotikum-csoporttal szemben is rezisztens, vagyis a betegek nem mutattak javulást az antibiotikumos kezelések után sem. Ezek a mikrobák nemcsak megnehezítik sebgyógyulást, de veszélyt jelenthetnek a lakosságra is. Az antibiotikumoknak ellenálló, így megállíthatatlanná váló baktériumok terjedése járványveszélyes helyzetet idézhet elő. 

Az elmúlt években, különösen a háború kezdete óta, több alkalommal végeztek kutatásokat a szakemberek a Antimikrobális Rezisztencia intenzitásáról Ukrajnában. A tanulmányok megállapításai szerint a helyzet folyamatosan romlik.

A fertőzések és az antimikrobiális rezisztencia a háború sújtotta országok egyik legfontosabb közegészségügyi problémája, Ukrajnában azonban a rossz egészségügyi rendszer, a nem megfelelő ellátási körülmények és gyógyszeres ellátási rendszer szabályozásának hiánya tovább súlyosbítja a helyzetet.

Egy tanulmányban, amelyet a nature.com-on tettek közzé, a kutatók a háború hatását értékelték a sebek mikrobiomjára és az antimikrobiális rezisztencia eloszlására az ukrán kórházakban kezelt betegek körében. A tanulmányt az ukrán egészségügyi minisztérium Szumi Regionális Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központjában végezték. 2024 januárja és áprilisa között gyűjtöttek adatokat, amelyek szumi város három polgári kórházában fekvő betegektől gyűjtött sebanyagok vizsgálatából származnak.

A szakemberek harci sérüléseket kapott betegeket vizsgáltak, 2024 januárja és áprilisa között, akiket az Ukrajna északkeleti részén található polgári kórházakban kezeltek. A kutatók egyértelműen kimutatták, hogy az antibiotikumoknak ellenálló baktériumtörzsek több fajtája is jelen van a vizsgált mintákban, vagyis a betegek szervezetében is.

A minták 56,16%-ában izoláltak baktériumokat, amelyek között a gram-negatív, vagyis az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok voltak túlsúlyban. A leggyakrabban kimutatott fajok az A. baumannii (36%)az E. faecalis (12%) és a B. cereus (12%) volt. Ezek a baktériumok többek között tüdőgyulladást, szepszist,vérmérgezést, valamint sebfertőzést és húgyúti fertőzést, valamint hányást, hasmenést okozhatnak.

A multirezisztencia, vagyis a három vagy több különböző antibiotikum-csoporttal szemben is ellenállóvá vált baktériumok gyakorisága 84,6% volt a vizsgált mintáknál.

A tanulmány megállapította, hogy a sebmintákból körülbelül a fele esetében izoláltak mikroorganizmusokat. A tanulmány eredményei azt is kimutatták, hogy gyakori volt a vegyes kultúrák izolálása (a minták 24,4%-ában).

A tudományos összefoglaló a gram-negatív bacillusok (antibiotikumoknak ellenálló bacillusok) túlsúlyát mutatta, a multirezisztencia (a több antibiotikumnak is ellenálló baktériumok) gyakorisága pedig az átlagosnál magasabb volt. Ezek jelenléte nagyobb veszélyt hordoz, hiszen nemcsak lassabbá válik a gyógyulási folyamat, de elősegítik a multirezisztens törzsek terjedését is az egészségügyi intézményekben.

A kutatók megállapítása szerint Ukrajnában a sebesültek nagy száma és a sérülések súlyossága, az orvosi ellátás hiánya és a jelentős számú menekült miatt magas a halálozási arány. A fertőzés, szepszis továbbra is a harci sérülések gyakori következménye, amely halálhoz vezet.

A katonák sebei általában talajjal szennyezettek, és legtöbbször nem megfelelő fertőzésellenőrzéssel rendelkező létesítményekben kezelik őket, ami magas sebfertőzési arányokhoz vezet.

A háborúval kapcsolatos másik aggodalomra okot adó helyzet az antimikrobiális rezisztencia (AMR). A háborús sérülések felgyorsíthatják a több gyógyszerrel szemben rezisztens (MDR) organizmusok kialakulását, és a háború elősegíti az AMR növekedését.

A harci sebek állandó vizsgálata és az izolált kórokozók antibiotikum-rezisztenciájának meghatározása elengedhetetlen elemei a traumás betegek ellátásának javításának, valamint az antibiotikum-rezisztencia globális terjedésének megelőzésének.

A halálesetek kapcsán készült korábbi jelentések rámutattak az ukrán orvosi ellátás lassúságára és a sebek elsődleges fertőzésére is.

Ukraine’s other war: the battle against drug-resistant bacteria https://t.co/vymDUzyBy4 pic.twitter.com/LtR2JSUVF2

— Action on Armed Violence (AOAV) (@AOAV) October 1, 2025

A rossz egészségügyi ellátórendszer is hozzájárul a járványveszélyhez Ukrajnában

Egy jelentés szerint Ukrajnában nem megfelelő a fertőzés megelőzési és -ellenőrzési intézkedések, például az ajánlott kézfertőtlenítés, valamint a kórházi személyzet tagjainak nyomon követése, értékelése és visszajelzése.

A katonákat általában legalább két intézményben kezelik, mielőtt véglegesen kórházba kerülnek: egy stabilizációs ponton, ahol orvosi ellátást kapnak, és a harci vonalhoz legközelebb eső polgári vagy katonai kórházban.

Ezek az intézmények, ahol magas az MDR-organizmusok (Multidrog-rezisztens baktériumok,amelyek ellenállnak többféle antibiotikum-típusnak) előfordulása, nem megfelelőek a fertőzés elleni ellátásra, amely hozzájárulhat a sebek kórházi baktériumflórával való szennyeződéséhez, ami ezeknek a mikroorganizmusoknak a további terjedéséhez vezethet más egészségügyi intézményekben.

Ez a hipotézis összhangban áll a korábbi jelentéssel és az ukrán közegészségügyi központ által 2021-ben végzett, kórházi fertőzésekkel kapcsolatos kísérleti tanulmány eredményeivel. Ezek rávilágítanak az ukrán kórházban szerzett baktériumflóra elsődleges szerepére a betegek sebfertőzésének okaként, valamint a gram-negatív baktériumok domináns szerepére is, az ilyen típusú fertőzések kórokozóiként. A civil kórházakban kezelt, fertőzött sebekkel ellátásra szoruló katonák számának növekedése hozzájárulhat a kórházi, fertőző mikroflóra fennmaradásához.

A kutatók által végzett vizsgálatok kimutatták, hogy az ukrán polgári kórházakban kezelt betegekből izolált gram-negatív baktériumok között magas a rezisztens, vagyis az antibiotikumokra, gyógyszerekre nem reagáló baktériumtörzsek aránya.