A bécsi migráns csoportok gyakran erősen koncentrálódnak bizonyos városrészekben – csupán néhány háztömb választja el egymástól a különböző társadalmi világokat. Egy tanulmány bemutatja a kis területeken kialakuló szegregációt, és új eszközöket kínál a város tervezéséhez.

Az azonos nemzetiségű migránsok Bécsben többnyire ugyanazon lakónegyedekben élnek, és már néhány háztömbön belül is meglepően erősen változhat a lakosság összetétele. Erre a megállapításra jutott az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) kutatóinak egy kísérleti tanulmánya, amelyhez mesterséges intelligencia által létrehozott nyilvántartási adatbázist is felhasználtak.

Robert Musil, az ÖAW városkutatója szerint a Bécsi Statisztikai Hivatal és a Mostly AI vállalat által közösen fejlesztett szintetikus lakossági nyilvántartás innovatív megközelítést jelent a mikroadatok kezelésében. Általában ugyanis az adatvédelem miatt a kutatás ezekkel az adatokkal bonyolult és „nem feltétlenül olcsó”. A fővárosi lakosság szegregációja mellett ezért a mesterséges intelligencia által generált adatok használhatósága is vizsgálat tárgyát képezte.

Az adatok alapvetően mesterséges intelligencia módszerekkel létrehozott másolatai a bécsi nyilvántartási rendszerről, amelyekből azonban nem lehet következtetni a valós személyekre. Musil szerint Ausztriában az ilyen adatbázisok használata új terület. Az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és a skandináv országokban már használják őket az orvosi kutatásban vagy a pénzügyi szektorban.

Alle Nachrichten für SelberdenkeMigrantengruppen in Wien leben oft stark konzentriert in bestimmten Grätzeln – schon wenige Häuserblocks trennen soziale Welten. Eine KI-Studie zeigt die kleinräumige Segregation und liefert neue Werkzeuge für die Stadtpla… https://t.co/GrHQtrYNlH

— exxpress (@exxpressat) August 6, 2025

A kutatók a nyilvántartásban többek között a születési országot és az állampolgárságot is lekérdezték. Az eredmény: a német gyökerekkel rendelkező személyek inkább a belső kerületekben, míg a török vagy volt egykori jugoszláv háttérrel rendelkező emberek inkább a külső kerületekben, a körgyűrű környéki részeken – például Ottakringben, Rudolfsheim-Fünfhausban vagy Favoritenben – vannak jelen.

A kutatókat meglepte a térbeli szegregáció apró részletei.

„A legalacsonyabb vizsgált szinten, azaz a háztömbök szintjén a legerőteljesebb”

– derült ki a felmérésből, amely kiemeli: általában a szegregációt nagyobb területi egységeken vizsgálják. Ez azonban sok társadalmi eltérést és dinamikát rejtve hagy.”

A társadalmi-térbeli minták apró részletei többek között a kerületeken belüli bérleti díjak különbségeivel magyarázhatók. Egy másik ok lehet az úgynevezett önkéntes szegregáció, vagyis az a tény, hogy az emberek inkább olyan környékekre költöznek, ahol már jelen van a saját közösségük.

A különböző származási csoportok eltérő mértékben szegregálódnak.

A kutató szerint az ukránok gyakran szervezett szállásokon laknak, ami magas fokú szegregációhoz vezet. A lengyel származású emberek viszont sokkal jobban eloszlanak a városban. Ez annak tudható be, hogy a csoport szociálisan vegyes, és ezért különböző mértékű bérleti díjakat tud megfizetni – írta az Exxpress.

Emellett nagy eltérések vannak a különböző lakáspiaci szegmensekben is: a török származású emberek inkább a lakótelepi, társasházi lakásokba költöznek, mert már régebben élnek Bécsben. Az új bevándorló csoportok, például a németek, inkább olyan területen telepednek le, ahol magasabbak az ingatlanárak. Összességében a szegregáció mintázata a különböző lakáspiaci szegmensek, például a régi épületek bérleti díjai, a tulajdonviszonyok, a kommunális lakásépítés vagy a nonprofit ingatlanfejlesztők is meghatározóak, mivel ezek különböző hozzáférési korlátokkal járnak és egyenlőtlenül oszlanak el a városi térben.

A mesterséges intelligenciával létrehozott nyilvántartási rendszer javításra szorul, de nagy potenciállal bír

A mesterséges intelligenciával létrehozott adatok Bécs egész területén általában megegyeztek a bécsi statisztikai hivatal által a tényleges nyilvántartási rendszerrel végzett tesztelési eredményeivel, helyi szinten részben jelentős eltérések voltak. Ezenkívül az összehasonlítás azt is kimutatta, hogy a mesterséges intelligenciával generált nyilvántartásban a szegregációt végig alulbecsülték.

„Újabb szintetizáláskor javasoljuk olyan tényezők figyelembevételét, amelyek hangsúlyozzák a térbeli eltéréseket, például a kis területű ingatlanárak vagy a közlekedési tengelyek, mint például a bécsi körgyűrű” – mondták a felmérés készítői.

A városi tervezés és kutatás számára „hatalmas előny” lenne, ha a virtuális nyilvántartást ennek megfelelően módosítanák. A kis területekre vonatkozó több és pontosabb ismeret segíthet a szegregáció gócpontjainak felismerésében és azok időben történő ellensúlyozásában felértékelési intézkedésekkel. „És: csak azért, mert valaki hangosan kiabál, még nem biztos, hogy őt érintik a legnagyobb problémák. Így az eszköz segíthetne a viták egy bizonyos mértékű objektívítésében” – összegezte a kutató.