Mivel az Európai Bizottságnak azt kellene biztosítania, hogy az államok alkalmazzák a szerződéseket, ezért elsősorban saját magára is alkalmaznia kellene azokat és nem szabadna önkényesen új hatásköröket létrehoznia. Ez az, ami miatt az uniós intézmények elfajultak – vélekedik Genowefa Grabowska lengyel jogászprofesszor.

„Az Európai Bizottság a szerződésekben nem rendelkezik – és a gyakorlatban sem kellene, hogy rendelkezzen – erőfölénnyel az államokkal szemben.

Kétségtelen, hogy megpróbál ilyen pozíciót teremteni magának, hogy uralja a tagállamokat és megmondja nekik, mit, hogyan és mikor tegyenek. A szerződések azonban nem ruházzák fel az Európai Bizottságot ilyen messzemenő hatáskörrel”

– jelentette ki egy lapinterjúban Genowefa Grabowska lengyel alkotmányjogász, aki arra reagált hogy Jacek Saryusz-Wolski európai parlamenti képviselő nemrég azt nyilatkozta, hogy Lengyelországnak határozottan élnie kell a vétójogával az Európai Bizottsággal kialakult vita kapcsán, vagyis egyfajta „blokádstratégiát” kellene alkalmazni.

Genowefa Grabowska szerint ez alapvetően nem ad megoldást a vitás kérdésekre, de bizonyos értelemben osztja az európai parlamenti képviselő felvetését. Úgy véli, Brüsszel ugyanis olyan dolgokat akar ráerőltetni a tagállamokra, amelyekre semmilyen felhatalmazása nincs, ami – szavai szerint – nemcsak Lengyelországra vagy a többi tagállamra, hanem az Unió egészére nézve veszélyes.

Mivel az Európai Bizottságnak azt kellene biztosítania, hogy az államok alkalmazzák a szerződéseket, ezért elsősorban saját magára is alkalmaznia kellene azokat és nem szabadna önkényesen új hatásköröket létrehoznia. Ez az, ami miatt az uniós intézmények elfajultak

– magyarázta a neves jogi szakértő. Az alkotmányjogász azokra a sajtóértesülésekre is reagált, amelyek szerint az Európai Bizottság más, nem csak az Újjáépítési Tervből származó pénzeszközöket is blokkolhat Lengyelország esetében. Mint mondta, a Bizottságnak nincs ilyen hatásköre,

„ugyanis egy hétéves perspektíva részeként megtárgyalt pénzeszközökről van szó, amelyet Lengyelország más uniós országokkal együtt elfogadott. Ez egy szent és sérthetetlen dolog, a pénzügyi keret, amelyben az Európai Uniót a következő hét évre el kell helyezni. Ezek a pénzeszközök a tagállamok hozzájárulásaiból származnak”

– szögezte le. Genowefa Grabowska úgy látja, hogy az Európai Bizottság a hozzáállásában megsérti a jogot: nem hajlandó ugyanis alkalmazni a szerződéseket, ez azonban nem a semmiből jön, és határozott politikai szándék áll mögötte.

„Úgy vélem, hogy a tágan értelmezett jogállamiság kérdése, és azok az elemek, amelyeket Lengyelország állítólag megsért, nem állják meg a helyüket. Miért? Mert más tagállamokban is van hasonló magatartás, és a Bizottság nem reagál rá. Ez politikai szándékra utal. Van-e köze a kormányváltás iránti vágyhoz? Feltételezhető, különösen annak fényében, amit az Európai Bizottság elnöke az olasz választások előtt mondott”

– tette hozzá az alkotmányjogász, felidézve hogy Ursula von der Leyen közvetlenül az olasz parlamenti voksolás előtt azzal fenyegette az embereket, hogy ha rosszul választanak, akkor úgy járnak mint Magyarország és Lengyelország.

A jogászprofesszor megjegyezte, hogy az Európai Bizottság ilyen megközelítése nagyon rossz előjelekkel szolgál és mivel még elég hosszú hivatali idő áll előtte, ha nem változtat ezen a hozzáálláson, akkor előbb-utóbb nem fogják ezt elfogadni Európában. Kiemelte hogy Brüsszel nem fogalmazhat meg folyamatosan új feltételeket, elvárásokat vagy vádakat. „Ha egy nagy uniós állam kerülne ilyen helyzetbe, a Bizottság tisztviselői nem mernének ilyen kéréseket megfogalmazni.

Szerinte „Németország és a bíróválasztási rendszere jó példa erre. Az EU-ban valahogy azt senki sem kérdőjelezi meg”, pedig a politikusok közvetlenül választják szövetségi szinten a bírókat – magyarázta Genowefa Grabowska.