A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség családügyi pénztára tavaly körülbelül 528 millió eurót fizetett ki gyermekek után járó támogatásként külföldi számlákra – ez a legmagasabb összeg a Német Szövetségi Köztársaság történetében.

A számok a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség adatain alapulnak, amelyeket René Springer, az AfD szövetségi parlamenti képviselője kért ki. Az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy komoly gondot okoz Németországnak az, hogy a vonzó szociális juttatások miatt is sok bevándorló számára vált célországgá.

A gyermekek után járó támogatások kifizetései 2025-ben új rekordszintet értek el. A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség adatai szerint összesen 55,3 milliárd eurót fizettek ki körülbelül 17,6 millió gyermek után Németországban. Ebből 12,7 milliárd euró külföldi gyermektámogatásra jogosultakhoz, 42,6 milliárd euró német útlevéllel rendelkező szülőkhöz került.

Ugyanakkor a külföldi szülői támogatásban részesülők aránya az elmúlt években jelentősen nőtt. Míg 2021-ben még 18,1 százalék volt a kedvezményezettek aránya, addig 2025-ben ez a szám 20,3 százalékra emelkedett.

 

Die Familienkasse der Bundesagentur für Arbeit hat 2025 rund 528 Millionen Euro an Kindergeld auf ausländische Konten ausgezahlt – der höchste Wert in der Geschichte der Bundesrepublik Deutschland.https://t.co/Mw2XO1vD1m pic.twitter.com/d1Mg6euHPX

— NIUS (@niusde_) January 26, 2026

Az adófizetés helye számít

Az EU szabad mozgásra vonatkozó szabályai és a német adójog a gyermekek után járó támogatásokra való jogosultságot nem a belföldi lakóhelyhez, hanem az adózási helyzethez és a foglalkoztatáshoz köti. Gyakran előfordul, hogy egy férfi vagy nő Németországban dolgozik, de a családja külföldön él.

Azok a személyek, akik Németországban fizetnek adót és társadalombiztosítási járulékot, jogosulttá válnak a gyermekek után járó támogatásra, még akkor is, ha gyermekeik az EU más országában vagy olyan államban élnek, amellyel szociális biztonsági megállapodás van érvényben. Jelenleg 21 ilyen állam van (Albánia, Ausztrália, Bosznia-Hercegovina, Brazília, Chile, India, Izrael, Japán, Kanada, Koszovó, Marokkó, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Fülöp-szigetek, Szerbia, Dél-Korea, Tunézia, Törökország, Uruguay és az USA). Az EU-szabályok tiltják a gyermek lakóhelye alapján történő „diszkriminatív összegkülönbségeket”. Ezért a családügyi pénztárnak a normál gyermektámogatást kell kifizetnie, ahelyett, hogy azt a lakóhely szerinti ország életszínvonalához igazítaná.

A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség szerint a családtámogatási hivatal az év közepétől automatikusan fogja megállapítani a gyermekek után járó támogatások mértékét. Ez az első lépés a kérelem nélküli gyermektámogatás felé.

René Springer, az AfD politikusa így nyilatkozott erről: „Meg kell állítani a gyermekek után járó támogatások teljes összegének külföldi számlákra történő átutalását. A külföldre utalt kifizetéseket végre hozzá kell igazítani a helyi megélhetési költségekhez. Ez évente több száz millió euróval tehermentesítené az adófizetőket. A külföldre utalt kifizetéseken kívül azonban a gyermekpénz rendszerét is alapvetően felül kell vizsgálni. Dániához hasonlóan a külföldiek jogosultságát egyértelmű feltételekhez kell kötni: érvényes tartózkodási engedély és többéves munkaviszony. Csak így lehet megállítani a vonzó szociális ellátások miatti bevándorlást a szociális rendszerünkbe.”