Az Európai Bizottság tulajdonképpen elismerte, hogy rosszabb szerződést kötött a vakcinabeszerzésekkel kapcsolatban, mint a britek. Kérdéseinkre válaszolva meg sem próbálták tagadni, hogy nincs semmilyen garancia, biztosíték, amit a gyártónak vállalnia kellett volna.

Az Európai Unió rosszabb szerződést kötött az AstraZenecával, mint az Egyesült Királyság. Erről nyilatkozott az elmúlt hetekben a brit egészségügyi miniszter és az AstraZeneca vezérigazgatója is. Ezzel kapcsolatban a V4NA levélben fordult az unió egészségügyi biztosához, Stella Kyriakideshez és az Európai Bizottság elnökéhez, Ursula von der Leyenhez is.

Azt szerettük volna megtudni, hogy szándékosan vagy tudatlanságból írt-e alá az egészségügyi biztos rosszabb szerződést, mint a britek.

Az AstraZenecára hárítja a felelősséget az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság válaszában nem cáfolta, hogy az EU rosszabb szerződést kötött volna, mint a britek, és nem cáfolta azt sem, hogy a szerződés nem tartalmaz garanciákat a pontos teljesítésre.

Válaszukban leírták, hogy a szerződés szerint az AstraZeneca a piaci jóváhagyást megelőzve előregyárt vakcinákat, hogy az oltóanyagot jelentős mennyiségben lehessen forgalomba hozni. A Bizottság elnöki kabinetjének válasza szerint a gyógyszergyártó már augusztusban tisztában volt a szükséges mennyiséggel, azonban a gyógyszergyártó, mint fogalmaznak „sajnálatos módon, alulteljesített mind a gyártás, mind a szállítás terén.” Arra viszont nem térnek ki, hogy a szerződés erre az esetre semmilyen garanciát NEM tartalmaz. Vagyis a gyártónak elegendő bizonyítani, hogy a lehető legjobb szándéka ellenére sem tudott időre szállítani.

Tehát a kérdés továbbra is kérdés, hogy vajon pusztán butaságból vagy szándékosan kötött a biztos asszony az uniónak hátrányos szerződést.

Nem csak Ursula von der Leyennek írtunk kérdéseket, hanem a Stella Kyriakidesnek is, akitől szintén megkérdeztük, hogy szándékosan vagy butaságból kötött hátrányos szerződést. És azt is hozzátettük, hogy tudomásunk szerint köze van egy ciprusi ügyvédi irodához, ami családi cég, amiben üzletrésze is van.

Stella Kyriakides kabinetje arra is felhívta a figyelmünket, hogy tévesen informáltak bennünket arról, hogy a biztosasszonynak részesedése lenne egy ügyvédi irodában. Azt is leírták, hogy egy megtévesztő névhasonlóságról van szó. Ugyanakkor NEM cáfolták, hogy a biztos rossz szerződést kötött. Nem cáfolták, hogy a britek jobb szerződést kötöttek, nem cáfolták a V4NA vakcinabeszerzésekre vonatkozó információit.

A Bizottság zavarában elárulta, hogy a szerződések vonatkoznak a szállításokra is

Ursula von der Leyen irodája válaszában azt is megjegyezte, hogy az AstraZenecával kötött szerződés „kötelező érvényű megrendeléseket és egyértelmű szállítási mennyiségeket rögzít”.

Korábbi állításukkal szemben, miszerint az Európai Bizottság csak előzetes beszerzési megállapodásokat kötött a koronavírus elleni oltóanyagokat gyártó vállalatokkal, a konkrét – mennyiségi, szállítási – szerződéseket a tagállamok írták alá. Tehát azt is elárulták, hogy a megkötött szerződés tartalmaz részleteket a szállításra és a mennyiségre vonatkozóan.

Viszont NEM tartalmaz semmilyen garanciát a szerződés arra vonatkozóan, hogy a vakcinagyártónak pontosan kell szállítani.

A kérdés továbbra is kérdés: Stella Kyriakides miért NEM járt el elég körültekintően vagy a vakcinagyártókhoz fűződő korábbi kapcsolatai miatt volt velük ennyire elnéző?