Korrupció továbbra is mélyen rendszerszintű és tartós probléma Ukrajnában. Sorra robbannak ki a korrupciós botrányok, amelyből elege van az ukránoknak. Egy korábbi felmérés szerint az ukránok 92 százaléka tartja a korrupciót súlyos problémának, a háború okozta nehézségeket csak második helyre sorolták a válaszadók.

A jelenlegi politikai elit, élén Zelenszkijjel, a korrupcióval szembeni zéró tolerancia ígéretével jutott hatalomra. Azonban a kampányígéretek szertefoszlottak és a korrupció továbbra is Ukrajna egyik legmeghatározóbb eleme, egy olyan átható erő, amely mindenhol jelen van és minden területre hatással van. Érinti a legfelsőbb köröket, az igazságszolgáltatást, a társadalmi-kulturális területet is. A jelenlegi politikai elit ellenállást tanúsít, amikor a korrupcióellenes nyomozások túl közel kerültek a politikai hatalom középpontjához.

A korrupció 1991 óta mélyen gyökerező probléma Ukrajnában. Az országban évtizedeken át a kenőpénz és a megvesztegetés nem elszigetelt visszaélések voltak, hanem a mindennapi élet szisztematikus gyakorlata, amelyet politikusok, oligarchák és bűnözői hálózatok tartottak fenn.

Amikor 2014-ben több millió ukrán vonult az utcákra, a Majdan téri forradalom egyértelművé tette, hogy az embereknek elegük van a korrupcióból, és a politikai elit valódi megújulását, valamint határozottan EU-barát irányvonalat követelnek. A nép követeléseire és a civil társadalom nyomására válaszul, speciális szerveket hoztak létre az országban a magas szintű korrupció kivizsgálására, mint például a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU), a Különleges Korrupcióellenes Ügyészség (SAPO) 2015-ben, és a Felső Korrupcióellenes Bíróság 2019-ben.

A közvélemény elvárásai nem teljesültek maradéktalanul. Poroshenko hivatali ideje alatt a magas szintű botrányok folytatódtak, és az elnökség számos fontos területen nem tudta teljesíteni a feladatát, így 2017-re az ukránok többsége továbbra is a korrupciót tartotta az ország legsürgetőbb problémájának.

Ukrajnának egyáltalán nem sikerült felszámolnia a korrupciót, amely még mindig áthatja a politikai, társadalmi és gazdasági élet minden szintjét. A hatóságok továbbra is súlyos korrupciós ügyeket tárnak fel a közszféra különböző területein, a botrányok visszatérőek és Zelenszkijig érnek.

Megjelentek a megvesztegetésen alapuló katonai szolgálat alól való kibúvási rendszerek, valamint botrányok a katonáknak szánt túlértékelt élelmiszerekkel és teljesítetlen fegyverbeszerzési szerződésekkel kapcsolatban, ami tovább fokozta a közvélemény haragját. Ugyanakkor a sürgősen szükséges nemzetközi katonai és humanitárius segélyek beáramlása, valamint az Ukrajna helyreállításához nyújtott több milliárd eurós hatalmas külföldi pénzügyi támogatás még termékenyebb táptalajt teremt a korrupciónak.

Az EU acquis communautaire 23. fejezete szerint a tagjelölt országoknak kézzelfogható előrelépést kell tenniük olyan területeken, mint a bírói függetlenség, a jogállamiság és a közszféra átláthatósága. Ez láthatóan nem történik meg Ukrajnában, ennek ellenére az EU – valamint annak ukránbarát politikusai és vezetői – sürgeti az ukrán uniós csatlakozást.

U.S. and EU auditors estimate that tens of billions in aid to Ukraine – potentially over $100 billion – cannot be fully accounted for.

At the same time, senior Ukrainian officials are seen acquiring mansions, luxury items, and assets that don’t match wartime salaries.

Zelensky… pic.twitter.com/qLCexwBC2l

— Tousi TV (@TousiTVOfficial) November 28, 2025

Megfélemlítés és nyomásgyakorlás

Ma az ukrán korrupcióellenes civil társadalmi szervezetek példátlan kihívásokkal szembesülnek: Zelenszkij és a hatalmi elit politikai támadásainak vannak kitéve, ami aláássa képességüket a korrupcióellenes fejlemények figyelemmel kísérésére és azokról való beszámolásra.

A nyomásgyakorlásról korábban az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Michael O’Flaherty írt részletesen taniulámányában, amelyben úgy fogalmazott: létező jelenség az „megfélemlítés és más formájú zaklatás”, amelyben ukrán újságírók, ügyvédek, a civil társadalom, valamint a kormányt bíráló politikai és véleményvezérek érintettek.

O’Flaherty elítélte az ukrán állami hatóságok által bevezetett úgynevezett „személyes szankciókat” is, amelyek korlátozhatják bizonyos egyéni jogokat és megkerülhetik a rendes bírósági mechanizmusokat.

Miután a NABU és a SAPO idén magas szintű vizsgálatokat folytatott, az ukrán biztonsági és bűnüldöző szervek több razziát hajtottak végre a szervezetek munkatársai ellen, ami mind belföldön, mind nemzetközi figyelmet kapott.

A hivatalos vádak a közlekedési szabálysértésektől az Oroszországgal való állítólagos kapcsolatokig terjedtek, de ezek a vádak egyértelműen a két legfontosabb ukrán korrupcióellenes szerv függetlenségének aláásására irányuló cselekmény volt.

Július 22-én a Verhovna Rada jóváhagyta és Zelenszkij aláírt egy új jogszabályt, amely nagyobb ellenőrzést biztosít az ügyészségnek a NABU és a SAPO nyomozásai felett. Ez a lépés széles körű tiltakozásokat váltott ki, ami egy héttel később arra késztette Zelenszkijt, hogy aláírjon egy új törvényjavaslatot, amely részben visszaállította a két szerv függetlenségét. Egy fontos módosítás azonban továbbra is hatályban maradt, ami kétségeket ébresztett az ügyészség függetlenségét és a legfelső szintű kinevezések folyamatát illetően.

Zelenszkij és körei egyértelműen érintettek a korrupciós ügyekben és az ukrán elnök célja nem a korrupció felszámolása, hanem annak eltussolása és egyfajta legitimizálása.

Az ukrán parlament hamarosan második olvasatra előterjeszti a 12439. számú törvénytervezetet, amely nemcsak jelentős üzletbarát reformokat tartalmaz, hanem rendelkezéseket is, amelyek korlátozzák a Gazdasági Biztonsági Hivatal hatáskörét az állami pénzeszközök és vagyon sikkasztásának kivizsgálásában. Hasonlóképpen, a 13423. számú törvénytervezet büntetlenséget biztosítana bizonyos védelmi vállalatok által védelmi szerződések végrehajtása során elkövetett bűncselekményekért.

The Pandora Papers revealed enormous corruption involving Zelensky and his gang

If Ukraine was one of the most corrupt countries before the war, with hundreds of billions poured in since, how corrupt do you imagine it now is?

Follow #MOATS 504 #Zelensky #Ukraine #Corruption pic.twitter.com/AlGxYtc9SE

— George Galloway (@georgegalloway) December 2, 2025

A közvélemény változást sürget

A változás iránti igény egyértelmű. Egy felmérés szerint az ukránok 92 százaléka tartja a korrupciót súlyos problémának. A háború után ez a második legnagyobb arányú válasz a felmérés során, amelyet súlyos gondnak ítélnek meg az ukránok.

A korrupció továbbra is az egyik olyan probléma, amely széles körben jelen van a médiában, és amelyre az ukránok különösen élesen reagálnak – fogalmaz a felmérést összegző sajtóközlemény.

A KIIS által végzett felmérésből látható, hogy a lakosság jelentős része a úgy véli, hogy a korrupció meglehetősen vagy nagyon súlyos probléma és a korrupció kiterjedtségével kapcsolatban is egyértelmű az ukránok véleménye.

Míg 2022-2023-ban 43% tartotta a korrupciót nagyon elterjedtnek Ukrajnában, 2024-ben ez az arány 63% volt. 2024-ben a válaszadók 49%-a úgy vélte, hogy a korrupció szintje az elmúlt 12 hónapban nőtt.

A korrupcióval kapcsolatos személyes tapasztalatok ugyan nem változtak, de az emberek szubjektív reakciója sokkal élesebbé vált – írták az értékelésben.

2024 májusában arra a kérdésre, hogy „Mi jelent nagyobb veszélyt Ukrajna fejlődésére – a korrupció vagy Oroszország katonai agressziója?” 48 százalék a korrupciót választotta, és csak 36 százalék a katonai agressziót.

A felmérést készítő kutatócég szerint az is súlyosan rombolja a közbizalmat, hogy az ukránok nem látnak valóban igazságos ítéleteket.

2025 február elején a KIIS feltett egy kérdést: „Melyik állítással ért egyet inkább a korrupt politikusok és tisztviselők büntetésével kapcsolatban?” a válaszadók fele választotta azt a lehetőséget, hogy „a politikusokat és a korrupt tisztviselőket a lehető leghamarabb meg kell büntetni, még akkor is, ha ez a törvény megsértését jelenti” szemben azzal, hogy „a politikusokat és a korrupt tisztviselőket a törvénynek megfelelően kell bíróság elé állítani, még akkor is, ha ez hosszú időt vesz igénybe”.

Az a tény, hogy a lakosság fele hajlandó támogatni a bírósági eljáráson kívüli büntetőeljárásokat, nagyon aggasztó tendencia. Ez azonban a bíróságokba és az ügyészekbe vetett bizalom kritikus mértékű alacsony szintjét tükrözi, és az igazságszolgáltatás ellehetetlenülését

– összegez a tanulmány sajtóközleménye.