Orbán Viktor magyar miniszterelnök az 1848-1849-es magyar forradalom és szabadságharc 177. évfordulóján elmondott beszédében arról beszélt, hogy Magyarország rendíthetetlenül elkötelezett a szabadság mellett. Orbán 12 pontban fogalmazta meg Magyarország „brüsszeli követeléseit”, utalva az 1848-as történelmi 12 pontra. Üzenetében békére, szabadságra és egységre szólított fel.

Orbán Viktor, Magyarország kormányfője a nemzeti ünnepen kijelentette, hogy Európa vezetői úgy döntöttek, Ukrajnának folytatnia kell a háborút, bármibe is kerüljön, ígéretük szerint cserébe gyors EU-tagságot kap majd, más országok költségén. „Egységet szeretnénk, de Ukrajna nélkül” – tette hozzá Orbán Viktor a budapesti ünnepi beszédében, az 1848-49-es forradalom évfordulóján.

Orbán hangsúlyozta, hogy a háború kérdését nem vitatták meg a magyar emberekkel, de Ukrajna EU-csatlakozásáról nem lehet nélkülük dönteni. Európai döntések nélkül Magyarországot nem lehet figyelmen kívül hagyni – szögezte le.

Arra emlékeztetett, hogy egy éve még az volt a kérdés, hogy az emberek hajlandóak-e életet áldozni Ukrajnáért, ma pedig az, hogy megéri-e az ukrán csatlakozásért vállalt anyagi teher.

„Barátaim, menjünk el, és mondjuk el a véleményünket!” – bíztatta követőit a miniszterelnök.

A béke pártján

Hangsúlyozta, Magyarország kimaradt a konfliktusból, és inkább a béke mellett maradt. Úgy vélte, a nagyobb hatalmak valódi célja Ukrajna kiszolgáltatottságának kihasználása és gyarmatosítása, amihez a háború csak eszköz. Orbán kijelentette: a magyar szabadságeszme örökké fennmarad és tartós, ezeréves gyökerekre épül, és biztosan sokáig fennmarad még. „A magyar szabadságharc szellemisége összefonódott március 15-ével és Pest-Budával. Ezen az ünnepen a magyar szabadság eszméje testet öltött, és a magyarok számára szent és elengedhetetlen marad, amíg csak egyetlen magyar is él a földön” – mondta, tisztelegve a hősök előtt.

Megemlítette, hogy hosszú évek óta azt hallják róluk, hogy a múlt részei. Azt mondták, a jövő a bécsi, majd a szovjet birodalomé, és most is azt mondják, a globális „szivárványos világbirodalomé”. De a tengerentúlon, a helyzet megfordult: kiderült, hogy a jövő nem a birodalmaké, hanem a nemzeti érzelmű közösségeké és a független nemzeteké.

Szabadságharcos magyarok

Orbán emlékeztetett arra, hogy bár gyakran hallani, hogy Magyarország el van szigetelve, a történelem során sokszor ők adták a változások induló lökését Európában. 1956-ban a magyarok mozdították meg először a berlini falat, szabadságot hozva egész Európának. Rámutatott, hogy a magyarok természete a szabadság eszméje köré szerveződik, és mindig készek harcolni érte. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is ellenállt a világhatalmi próbálkozásoknak, amivel sikerült megakasztaniuk ezeket a hatásokat a határaikon. Tizenöt éve minden próbálkozásuk elbukott rajtuk.

Orbán szerint végül megfordult a politikai széljárás, és a nyugati világ nemzeti hősei újjáéledtek, sikerrel jártak több országban, köztük Olaszországban, Hollandiában, Ausztriában, és most az Egyesült Államokban is. A nyugati világ lelkéért folytatott küzdelem közepén Magyarország úgy érzi, hogy most ők állnak nyerésre. Hozzátette, Magyarországra büszke lehet, mivel ők voltak az úttörők és előfutárok a világméretű szabadságharcban. A miniszterelnök kitért arra is, hogy a magyar zászló még mindig büszkén lobog, és a mai generációnak van mit továbbvinniük. „A jövő nemcsak Magyarországé, hanem minden patrióta és független nemzeté, akik képesek megvédeni saját identitásukat és kultúrájukat” – mondta.

Kijelentette, hogy a magyar nép a szabadság népe, akik számára a szabadság és a nemzet létfontosságú. Ezekért az értékekért élnek, és ha kell, készek meghalni értük, szabad magyarként. Orbán hangsúlyozta, hogy Magyarország sosem fogja feladni a szuverenitását vagy országát, és nyomatékosan kijelentette, hogy nem kötnek kompromisszumokat. A miniszterelnök szerint a birodalmak, bármilyen formában is, mindig hódoltságot akarnak, sosem pedig szabad embereket. Jelenleg Brüsszel az, amely a magyar szabadságra pályázik, ahogyan azt korábban Bécs is tette. Orbán szerint, mivel Brüsszel visszaél hatalmával, a magyaroknak nem azt kell tennünk, hogy elfordulnak az EU-tól, hanem érdekérvényesítő képességgel kell belülről megváltoztatni azt. Azt mondta, hamarosan eljön az idő, amikor az összes tartozást ki fogják egyenlíteni a birodalommal szemben.