Az inflációs ráta most már kétszámjegyű. Sok brit aggódik amiatt, hogy a közeljövőben mennyi marad élelemre. A kormányzati segélycsomagoknak elvileg segíteni kellene, de vajon elég lesz-e?

Az energia, a csomagolás, a forgalmazás, a tisztítási költségek egyre csak emelkednek, ami miatt az üzletek egyre kevesebb nyereséggel tudják zárni a hónapokat – számol be róla az ITV brit televíziós csatorna. Sok család és nyugdíjas is küzd a növekvő költségekkel. Egy, a televíziónak nyilatkozó nyugdíjas elmondta, hogy mindössze 63 font – körülbelül 75 eurónak megfelelő összeg – marad havonta élelmiszerre.

Ez azonban nem egyedi eset: az Egyesült Királyságban több mint kétmillió nyugdíjas él szegénységben. És most – évtizedek óta először – az inflációs ráta tíz százalék fölé emelkedett, főként a gáz és az áram brutális drágulása miatt. Az Egyesült Királyságban ugyanis a fűtés nagy része gázzal történik, és a gáz az áramtermelésben is fontos.

Várhatóan a villany és a gáz ára egy átlagos háztartás számára tovább emelkedik, jövő áprilisra évi 5300 eurónak megfelelő összegre is megugorhat. Közben a vállalatok is reagálnak a helyzetre: az egyik élelmiszerlánc bejelentette, hogy kamatmentes kölcsönt kínál a vásárlásokhoz. Ez kisebb, legfeljebb 100 brit font (120 euró) összeget jelent. Az olyan kritikusok azonban, mint Stella Creasy munkáspárti képviselő, attól tartanak, hogy egy ilyen ajánlat pénzköltésre csábítaná az embereket.

A kormány már májusban döntött egy sor támogatásról. Minden háztartást körülbelül 480 eurónak megfelelő összeggel kell mentesíteni. Ez egy elég átfogó program, infláció és különösen az energiaárak azonban most sokkal magasabbak, mint májusban voltak, így ezek a támogatások nem lesznek elegendőek a mai helyzetben – jelentette ki Paul Johnson, egy független gazdaságkutató intézet vezetője.

A miniszterelnöki székre pályázó politikusok is így látják. Rishi Sunak volt pénzügyminiszter bejelentette, hogy csökkentené az áram és a gáz áfáját, ami több mint 14 milliárd eurójába kerülne az államnak. Ezzel szemben Liz Truss külügyminiszter, aki versenyben van vele Johnson utódlásáért, adócsökkentést és a zöld energiára való átállás érdekében illetékek eltörlését akarja.

A Munkáspárt pedig azt kéri, hogy az energiaárakat fagyasszák be a jelenlegi szinten, és így kerüljék el a jelentős emelést, úgy vélik hogy a vállalatoknak kellene fizetniük ezért. Keir Starmer ellenzéki vezető jelentősen meg akarja emelni a többletnyereségadót. Mint fogalmazott: „van választásunk. Hagyhatjuk, hogy az olaj- és gázipari vállalatok hatalmas profitot termeljenek, miközben háztartások milliói nem tudják kifizetni a számláikat, vagy tehetünk ellene valamit”.

A központi bankárok arra számítanak, hogy az ország az év végén recesszióba csúszik, amely a jövő év egészét átölelheti. A globális pénzügyi válság óta ez lenne a leghosszabb gazdasági gyengeség a szigeten. Suren Thiru, az Institute of Chartered Accountants in England and Wales (ICAEW) számviteli szövetségtől szintén pesszimista:

„Az Egyesült Királyság számára közeleg a recesszió, és a legrosszabb még hátravan.”