Gyakran élet és halál múlik azon, hogy milyen gyorsan érnek ki a mentők egy helyszínre. Németországban az utóbbi években egyre csak nő a riasztástól a kiérkezésig eltelt idő. Hasonló problémával küzd az Egyesült Királyság is.

A mentősök tehetetlenek

Bajorországban a mentőknek a riasztástól számított 12 percen belül a helyszínen kell lenniük – az utóbbi időszakban azonban egyre kevesebb alkalommal tudják tartani ezt az időhatárt. A bajor belügyminisztérium előírja, hogy ezt az úgynevezett segélyezési időszakot az esetek 80 százalékában be kell tartani az úgynevezett ellátási területeken. Míg 2012-ben ez a bajorországi műveletek 92 százalékára vonatkozott, 2021-ben már csak 87 százaléka volt. Bajorországban ez különösen a vidéki területeken végzett műveleteket nehéz megoldani.

Míg a több mint 100 000 lakosú nagyvárosokban a mentőegységek 95 százaléka időben érkezik, addig az 5000 lakosnál kisebb vidéki településeken ez csak 76 százalékban sikerül – így a célérték nem teljesül.

Az egyik fő probléma az, hogy a mentőállomások igen messze vannak egymástól, így a mentősök túl nagy területért felelnek. De nem a vidéki nagy távolságok jelentik az egyetlen problémát, amint azt a BR Data elemzéséből kiderül. Számos szövetségi állam szolgáltat számadatokat, amelyek ugyanezt a tendenciát mutatják: a kvótát egyre ritkábban teljesítik. Hogy mennyivel, azt nem lehet pontosan összehasonlítani, mert minden szövetségi állam maga határozza meg, hogy mikortól indítják az órát. Bajorországban a tizenkét perc akkor kezdődik, amikor a jármű elindul. Berlinben például csak tíz perc a kiérkezési időtartam, és a stopperóra már akkor elkezd futni, amikor a segélyhívó központ felveszi a telefont.

A legrosszabb számadatokat Berlinben jegyzik, a fővárosban azonban nem az útvonalak jelentik a problémát, hanem az, hogy túl sok olyan helyszínre riasztják a mentőket, ahol valójában nincs is szükség valódi ellátásra. Gyakran egy elvágott ujjhoz is mentőt hívnak. Heiko Luther mentőorvos és kollégája az egyik német közmédiának azt mondta: gyakran inkább taxisofőrnek érzik magukat, mint mentőtisztnek.

Korábban több szakszervezet és szövetség is arra figyelmeztetett, hogy könnyen előfordulhat a közeljövőben, hogy valakinek sürgősen mentőre van szüksége, de hiába hívja a szolgálatot, nem tudnak kocsit küldeni. Úgy vélik, ma már olyan kritikus a helyzet, hogy nagyon közel került a rendszer összeomlása.

“Hatalmas a nyomás, így cselekedni kell. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a műveleteket nem lehet végrehajtani” – jelentette ki Frank Flake a Német Mentőszolgálati Szövetségtől (DBRD) a sajtónak.

Ennek egyik fő oka a súlyos személyzethiány és a sürgősségi osztályok túlterheltsége. Flake megjegyezte hogy

“néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt, hogy egy beteget egy órán keresztül a mentőautóban kezeljenek a sürgősségi osztály előtt, mert a klinikák annyira túlterheltek. És most néha igazi dugó van”.

Eközben a ténylegesen szolgálatba állítani tervezett mentőautókat rendszeresen nem veszik igénybe, mert nincs elegendő személyzet. Hogy ez mit jelent a valóságban, azt nemrég történt tragikus berlini eset mutatja. Egy 15 éves lány meghalt egy közlekedési balesetben, mert a mentőnek kétszer annyi időbe telt eljutnia a helyszínre, mint amire szükség lenne. A mentősök szövetsége szerint extrém a munkaterhelésük, ezért azt követelik hogy a munkaidőt a jelenlegi heti 48 óráról vagy annál is többről csökkenteni kell, és több mentőautót kell útnak indítani, hogy a műszakok alatt csökkenjen a munkaterhelés.

Azzal is gond van, hogy mivel a szakma nem túl vonzó a munkaterhelés és az alacsony fizetések miatt, a pályakezdők inkább szakmát váltanak, minthogy a szakmájukban dolgozzanak, mentősként. A tűzoltó szakszervezet is arra panaszkodik, hogy gyakran nem érkezik mentőautó az egyes helyszínekre.

Súlyosabb a helyzet az Egyesült Királyságban

Hasonló gondokkal küzdenek az Egyesült Királyságban is, ahol az egészségügyi rendszer az összeomlás szélére került.

Szívroham vagy agyvérzés esetén a mentőnek 18 percen belül ki kell érnie a beteghez. A brit egészségügyi szolgálat, az NHS által közzétett adatok azonban azt mutatják, hogy jelenleg átlagosan 40 perc telik el, mire egy mentőautó a riasztás helyszínére érkezik.

A mentőszemélyzetet is képviselő GMB szakszervezet felmérésében a válaszadók 85 százaléka mondta, hogy olyan késéseknek voltak tanúi, amelyek negatív hatással voltak a betegekre, beleértve a halált is.

“Amikor egy idős ember egész éjjel a padlón fekszik, és azt kell mondanunk, hogy órák múlva érünk oda, az ember elgondolkodik: lehetnének a saját nagyszüleink is. Hallod, hogy elájultak, hogy a légzésük egyre rosszabb. Ez nagyon rossz”

– mondja egy dolgozó egy dokumentumfilmben, aki a telefonközpontban kezeli a segélyhívásokat. Maga az NHS engedélyezte a film elkészülését, hogy elmagyarázza saját túlterheltségének okait. Az egészségügyi szakemberek hiánya más következményekkel is jár: jelenleg mintegy 6,6 millió ember várakozik országszerte valamilyen beavatkozásra, mert egyszerűen nincs orvos, sem ápoló, de sok esetben szabad kórházi ágy sincs. Márpedig a mentősök nem hagyhatják el a beteget addig, amíg át nem adják a kórházi személyzetnek, így közvetlenül az adott osztály ajtaja mögött a mentők hosszú sora áll – jelentős lemaradásban az újabb esetekhez.

A Brexitnek rengeteg olyan következménye lett, amellyel nem feltétlenül számoltak a britek. Az Unióból való kilépés többek között megnehezíti azok számára a munkavállalást, akik valamelyik uniós országból származnak, nem kivétel ez alól az orvosi és az ápolói szakma sem.

Egy friss tanulmány szerint a Brexit a vártnál jobban súlyosbította az akut orvoshiányt az Egyesült Királyságban. A Nuffield Trust tanulmánya szerint jelenleg több mint négyezerrel kevesebb európai orvos dolgozik a brit egészségügyi rendszerben, mint amennyire a Brexit előtt számítottak.

Az aneszteziológiai, gyermekgyógyászati, szívsebészeti és pszichiátriai osztályok különösen érintettek. De nem csak a szakorvosok, hanem az ápolók is sokkal kevesebben vannak a Brexit miatt az Egyesült Királyságban. Jelenleg harmincezer ápolót számlálnak, a Brexit nélkül azonban – a tanulmány szerint – csaknem kilencvenezer ápoló dolgozna az egészségügyi szektorban. A 2021/22-es pénzügyi évben a 2015/16-ban érkezett uniós munkavállalók számának csak mintegy tizennegyede érkezett az Egyesült Királyságba.

Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése miatt a szakembereknek már munkavállalási vízumra van szükségük, ami magas költségekkel és bonyolult, hosszadalmas bürokráciával jár, de ezen kívül az is hozzájárul a szakemberek hiányához, hogy jelentősen romlottak a munkakörülmények. Csak Angliában összességében több mint tízezer orvosra lenne még szükség.