Négyből három belga húsipar vállalat attól tart, hogy jövőre nagy nehézségekkel kell szembenéznie a magas energiaárak miatt. Az ágazat igen nagy energiafogyasztó, hiszen a hús feldolgozása, szállítása és tárolása során is folyamatos hűtésre van szükség.

A belga húságazat 3,9 milliárd eurós forgalmat bonyolít és 5500 alkalmazottat foglalkoztat, most azonban komoly problémákkal néznek szembe. Az energiaárak növekedése, az alapanyagok drágulása mellett a jövőre esedékes béremelések is aggasztják az ágazat szereplőit.

„Nagyon nagy energiafogyasztók vagyunk” – hívta fel rá a figyelmet Michael Gore a Febevtől, a húsfeldolgozó ágazatban működő vágóhidak, darabolóüzemek, húskészítménygyártók és nagykereskedők/hentesüzletek szakmai szövetségétől.

„Néhány vállalat villanyszámlája négy-ötszörösére emelkedett. A húsfeldolgozásnak, szállításnak és tárolásnak hűtött környezetben kell történnie, és ez a hűtési lánc hatalmas mennyiségű energiát emészt fel. Csakúgy, mint a berendezések fertőtlenítése.

Megpróbálhatunk kevesebb áramot használni. De a hűtőinket nem tudjuk leállítani

– fogalmazott a szakember a De Tijd hírportálnak.

A Febev felmérése során az iparág mintegy 180 vállalatából 130-at – amelyek a teljes forgalom 90 százalékát adják – kérdezett meg az energiaválság hatásairól. Mindössze 2 százalékuknak sikerül az energiaárakat teljes mértékben áthárítaniuk ügyfeleikre. 51 százalékuk részben míg 47 százalékuk egyáltalán nem képes rá.

Az egyik fő oka annak, hogy a vállalatok nem, vagy csak részben hárítják át megnövekedett költségeiket, a közöttük folyó kiélezett verseny. Ez igaz a vágóhidakra, darabolóüzemekre, húsfeldolgozókra és hentesekre, valamint a húsételek készítőire is.

Vannak olyan cégek, amelyek azért nem emelnek árat, mert el akarják kerülni, hogy a kiskereskedő vásárlójuk átpártoljon egy olyan versenytárshoz, aki „néhány centtel” olcsóbban szállít. Több vállalat is éves, rögzített árú szerződésekkel dolgozik, amelyek nem adnak lehetőséget az árkompenzációra, jegyezte meg Gore hozzátéve, hogy „nagy a szakadék a fix energiaszerződésekkel dolgozó és a változó energiaárakkal foglalkozó vállalatok között is”.

A vállalatok háromnegyede a Febevnek arról számolt be, hogy legfeljebb hat hónapig folytathatják problémamentesen a termelést, ezt követően likviditási problémáik lesznek, vagy nehézségekbe ütköznek pénzintézeti kötelezettségeik teljesítésével. A húsipar az olajok és zsírok után a második legnagyobb forgalmú szereplő az élelmiszeriparban Belgiumban, tette hozzá Michael Gore.

Nem az energiaköltségek jelentik az egyetlen problémát. Januártól a béreket 11-12 százalékkal indexálják. „Mi egy olyan ágazat vagyunk, ahol sok a kézi munka” – mondja Michael Gore, a Febev munkatársa – „ami azt jelenti, hogy 2023-ban különösen kemény lesz a helyzet”.

Belgiumban egyes ágazatokban különféle kollektív bérmegállapodások alapján a bérek követik az inflációt és az áremelkedést, hogy a fizetések vásárlóereje megmaradjon.

„A bérköltségeink a forgalom 12 százalékát teszik ki” – mondja Patrick Schifflers egy Liège melletti feldolgozóüzem vezetője. Ők összesen 275 dolgozót foglalkoztatnak, és 170 millió eurós forgalmat bonyolítanak.

„A bérindexálás 1,5 millióval többe fog kerülni nekem. Idén az energiaköltségeim 500 000 euróval magasabbak voltak, mint tavaly. A hozzávalók – fűszerek és pácok – ára és a csomagolási költségek – műanyag vákuumcsomagolás – 60 százalékkal emelkedtek. A szállítás, a tisztítószerek és a víztisztításhoz használt szerves termékek ára is emelkedett”

– tette hozzá Patrick Schifflers.

Az állattenyésztési ágazat problémái további áremelkedést okoztak. Az elmúlt két évben sok szarvasmarhatartó több okból is felhagyott a gazdálkodással. Az egyik a takarmány árának emelkedése volt, amely gyakran a teljes működési költség 60-65 százalékát teszi ki. „Ennek eredményeként a marhahús iránti kereslet meghaladja a kínálatot. Következmény: magasabb árak” – jegyezte meg a szakember.