A nagyvárost uraló bandák elítélt vezetői egytől egyig bevándorló hátterű személyek. Jelenleg az országban nagyjából 5000 olyan személy van, aki aktívan bandabűnözésből él.

A Svédországban évről évre növekszik a bandákhoz kapcsolódó bűncselekmények száma. A tömeges és ellenőrizetlen bevándorlásnak köszönhetően pedig a hatóságok egyre több terület felett veszítik el az uralmukat, ahol a migránsbandák veszik át a hatalmat.

„Sok bevándorlónak nem elég, hogy egy kevésbé fejlett országból érkeznek Svédországba, és élvezheti az ezzel járó előnyöket. Izgalomra és gyors meggazdagodásra vágynak” – mondja Amir Rostamis kriminológus.

Rostamis példának tekinti magát arra, hogy aki akar, az más életet is választhat. A férfi Iránban született, családjával bevándorlóként került Svédországba, és a bevándorlók által uralt és „érzékeny területnek” minősített Frölunda negyedben nőtt fel, ahol most is él. Elmondása szerint neveltetése tele volt a bűnözővé válás kockázati tényezőivel, de ahelyett, hogy a bűnözés útjára lépett volna, a tanulást választotta.

A migránsbandákat illetően a kriminológus kiemelte, hogy a biznisz családon belül öröklődik. Rostamis szerint „az apák és más rokonok megtanítják a fiúkat bűncselekményeket elkövetni. A társadalom számára szinte megoldhatatlan feladat, hogy ezeket az egyéneket tisztességes életre térítse, és sokkal több erőforrást igényel, mint amennyi rendelkezésre áll, vagy mint amennyi észszerűen elkülöníthető a feladatra”.

A rendőrség becslése szerint az úgynevezett kitett területeken az aktívan bandabűnözésből élők száma meghaladja az ötezer főt, közülük csaknem ezren Göteborgban élnek. A rendőrség szerint szinte mindegyik nyilvántartott bűnöző bevándorló hátterű.

A számítások szerint nagyjából 15 év alatt, minden egyes bevándorló bűnöző átlagosan 25 millió svéd koronába kerül az adófizetőknek. Ez összesen 125 milliárd svéd korona pénzügyi terhet jelent a társadalom számára. Ehhez jön még a társadalomnak az adók formájában elmaradt befizetés, amelyhez ezek az emberek hozzájárultak volna, ha tisztességes életet választottak volna a bűnözés helyett.

Az elítélt bandavezérek mindegyike első vagy második generációs migráns. Tizenketten közülük jelenleg is töltik a börtönbüntetésüket, egyikőjük pedig szökésben van és bujkál.

A vezető figurák közös jellemzője a bevándorlói háttér mellett, hogy a legtöbb esetben már fiatal koruk óta életvitelszerűen bűnözők, visszaesők, és többször is enyhe büntetésre ítélték őket. A börtönből kikerülve azonban folytatták a bűnözést. Sok esetben olyan családokhoz és klánokhoz tartoznak, ahol generációk óta élnek az emberek a bűnözésből.