Samuel Paty meggyilkolása óta egy rémisztő kifejezés is elterjedt a francia iskolákban.

Nyilvánosságra hozta a francia szenátus annak a parlamenti vizsgálatnak az eredményeit, amelyet azután indítottak, hogy 2020-ban egy csecsen iszlamista lefejezte Samuel Paty-t, egy középiskolai történelemtanárt, mert a szólásszabadságról szóló tanóráján Mohamed prófétáról készült Charlie Hebdo-karikatúrát mutatott be.

A francia iskolák állapotára vonatkozó megállapítások riasztóak, és azt mutatják, hogy a helyzet évek óta folyamatosan romlik

– hívja fel rá a figyelmet a The European Conservative hírportál.

Samuel Paty történelemtanár meggyilkolása után a vizsgálóbizottság a tanár húgának kérésére jött létre, aki akkor úgy érezte, hogy az oktatási rendszer nem tett semmit testvére meggyilkolásának megakadályozására. A tanárra ugyanis már korábban is nyomást gyakoroltak és megfenyegették, amire az oktatási minisztérium hierarchiájának figyelmét is felhívták, de eredménytelenül.

Két szenátor, az egyik a Les Républicains, a másik a Centrista Unió soraiból, március 6-án, szerdán hosszas meghallgatáson ismertette következtetéseit a szenátusban. Mint mondták,

Elítélik az erőszak látszólag feltartóztathatatlanul növekvő mértékét – ami jól ismert jelenség –, de mindenekelőtt az intézmények vakságát. A nemzeti oktatási hivatal számadatai nyilvánvalóan teljesen eltérnek a valóságtól, és az adminisztráció szisztematikusan olyan elfogultságot mutat, amelynek célja ezek minimalizálása.

Laurent Lafon, a két előadó egyike ezt a példát hozza fel:

Az Oktatási Minisztérium adatai szerint az alsó és felső középiskolákban tanító tanárok 0,2 százaléka állítja, hogy a tanév során fegyverrel fenyegették meg. Ez nagyon kevésnek tűnhet, de ez majdnem 900 tanárt jelent. Napi négy fenyegetést.

Az előadók beszámoltak arról, mivel szembesülnek a tanártok nap mint nap: a szülők rendszeresen fenyegetik őket, verbálisan és fizikailag is rájuk támadnak. Nem csak a tanárok érintettek: az oktatási személyzet, mint például az iskolaigazgatók és a nevelési tanácsadók is áldozatok.

Az erőszak növekedésével szembesülve a tanárok gyakran az öncenzúra stratégiáját alkalmazzák. Az érzékeny tantárgyak, például a természettudományok vagy a történelem esetében nem érintik a bajt okozó témákat, nehogy a diákok vagy a szülők megrovásban részesítsék őket, vagy kétségbe vonják az általuk tanított tartalmakat.

A radikális iszlám bagatellizálása az a jelenség, amely a legjobban aggasztja a szenátusi jelentés szerzőit. Megjegyzik, hogy a történelemtanár lefejezésére utaló „faire une Paty” kifejezés ma már mindennaposan előfordul, a diákok naponta használják.

Láttam egy tanárt, aki az egyik nap végén annak örült, hogy „ma nem kapott egy Paty-t sem” – mondta el az LR szenátora.

A feltárt problémák miatt a szenátorok 38 ajánlást fogalmaztak a helyzet javítása érdekében.