Az ítélet szerint a francia állam több járványkezelési hibát is elkövetett a koronavírus első hulláma idején. Többek között nem volt megfelelő a kommunikáció, valamint a súlyos maszkhiány is nehezítette a koronavírus elleni védekezést. Az egyik felperes ügyvédje, Juliette Chapelle a sajtónak azt nyilatkozta, hogy csak részben elégedettek a bíróság döntésével.

Bűnösnek találta a francia államot a párizsi közigazgatási bíróság. A vizsgálat 34 egykori koronavírusos beteg vagy a vírusban elhunytak rokonai feljelentései alapján folyt az első hullám idején tapasztalt járványkezelési hiányosságokkal és mulasztásokkal kapcsolatban. A bíróság megállapította, hogy a francia állam felelős a koronavírus okán kialakult egészségügyi krízisért, mely 2020 tavaszán Franciaországot rendkívüli módon sújtotta. A bíróság szerint a francia vezetés hibát követett el azzal, hogy nem gondoskodott a megfelelő maszkkészlet biztosításáról a járvány terjedése előtt, ráadásul nem sokkal a járványt megelőzően, február 19-én Franciaország nagylelkűen felajánlott Kínának 17 tonna maszkot és egyéb egészségügyi védőfelszerelést.

#Chine #Solidarité | La France 🇫🇷 achemine 17 tonnes de matériel médical á destination des équipes soignantes de #Wuhan.
Opération @francediplo @CdCMAE soutenue par le @MinSoliSante, l’UE 🇪🇺, @LVMH et société civile.#Coronavirus

Communiqué 👇https://t.co/H9wnbsslA1 pic.twitter.com/SnN8yJePEo

— France Diplomatie🇫🇷 (@francediplo) February 19, 2020

Az akkori francia egészségügyi miniszter, Agnès Buzyn január végi kijelentése alapján olyan jól állt az ország, hogy szerinte ez a bőkezű adomány bőven belefért. A volt egészségügyi miniszter alaposan alábecsülte a járvány komolyságát, ugyanis 2020 január végén kijelentette, hogy nagyon kicsi annak az esélye, hogy a koronavírus elterjed a lakosság körében.

Ezzel szemben a járvány első hulláma idején Franciaországban rendkívül súlyos helyzet alakult ki, Buzynt pedig az elhibázott járványkezelés miatt 2021 szeptemberében beidézték a bíróságra, mások életének veszélyeztetése volt a vád ellene.

A francia kormány a kialakult maszkhiány miatt nem győzött kapkodni, Kínából rendeltek maszkokat, illetve a Munkaügyi Minisztérium engedélyezte azoknak az FFP2 típusú maszkoknak a használatát, amelyeknek fél éven belül járt le a szavatossági ideje. Emmanuel Macron államfő pedig március 3-án bejelentette, hogy lefoglalja az ország összes készleten és gyártás alatt lévő maszkját az egészségügyi dolgozók számára, amivel tulajdonképpen elismerte az országos szintű súlyos maszkhiányt.

A történtekről beszámoló Le Parisien kitér rá, hogy a mintegy 100 millió darabos állami maszkkészlet igencsak szűkösnek bizonyult a csaknem 70 milliós Franciaország számára. Rendkívül nagy kihívást jelentett például az egészségügyi és a kereskedelmi dolgozók megfelelő ellátása, a karantén idején ugyanis nekik muszáj volt dolgozniuk, ráadásul munkájukat folyamatosani emberek között végezték.

A bíróság a maszkhiány mellett kifogásolta a kormány kommunikációját és a tájékoztatás hiányát és módját is. A járvány kezdetén ugyanis az akkori kormányszóvivő, Sibeth Ndiaye egy interjúban kijelentette, hogy csak a fertőzötteknek kell maszkot hordani, hozzátéve, hogy ő politikusként nincs is vele tisztában, hogy hogyan kell a maszkot helyesen viselni.

„A partir de 2011, il a été considéré que nous n’avions plus besoin de stock de masques”

Sibeth Ndiaye explique pourquoi nous sommes aujourd’hui en pénurie de masques pic.twitter.com/lHRn7WV7yQ

— BFMTV (@BFMTV) March 20, 2020

A kormány kezdeti hozzáállására rácáfolt az a későbbi rendelkezés, mely kötelezővé tette a maszk viselését először zárt térben, majd 2020 nyarától gyakorlatilag mindenhol.

Az egyik felperes ügyvédje, Juliette Chapelle a sajtónak azt nyilatkozta, hogy csak részben elégedettek a bíróság döntésével. Hiányolják például, hogy nem világított rá a bíróság az összes ok-okozati összefüggésre, ezért végigviszik az ügyet és fellebbeznek a határozat ellen.

A közigazgatási bíróság tudniillik kimondta, hogy az áldozatok megbetegedése és az állam által elkövetett hibák között nem bizonyítható a közvetlen okozati összefüggés, ezért elutasította a kártérítési igényeket. A Le Parisien úgy tudja, hogy a felperesek egy kártalanítási alap létrehozását követelték az áldozatok számára. A pert 2020 májusában indították a francia állam ellen.