Fel nem robbant bombák, szeméthegyek – ilyen Európa legfertőzöttebb tengere

Fel nem robbant bombák, szeméthegyek – ilyen Európa legfertőzöttebb tengere

A Balti-tenger ma Európa legveszélyesebb tengere. Egyes pontjain a túlhalászás, az ipar és a szemétdombok teszik veszélyessé, máshol pedig a tonnányi világháborús fegyverek és bombák teszik valóságos halálzónává.

NAGYVILÁG 2023. JÚLIUS 17. 12:57

Az európai tengerek fenekén heverő lőszerek nagy részét – hagyományos és vegyi lőszereket egyaránt – a 20. században több ország fegyveres erői szándékosan dobták a vízbe, így akarták ugyanis hatástalanítani azokat. Ennek csak egy töredéke származik katonai tevékenységekből, beleértve a tengeri harcokat és az aknákkal folytatott háborút. Csak 1975-ben tiltották be egy egyezmény aláírása során azt, hogy bárki bármilyen fegyvert a tengerbe dobjon.

A Balti-tenger a legveszélyesebb mind közül, több százezer tonna fel nem robbant lőszer hever a fenekén, ezek pedig azért is különösen veszélyesek, mert ha például egy hajó horgonya, esetleg egy halászhajó valamely eszköze beleütközik a bombába, akkor akár életeket is veszélybe sodorhat a felrobbanása. Ráadásul ha több bomba is fekszik egymáshoz közel, akkor egyetlen detonáció valóságos láncreakciót indíthat be, és a környező bombák, lőszerek is felrobbanhatnak.

Évek óta próbálják tengeralattjárókkal, búvárokkal feltérképzeni a tenger fenekét és a partmenti öblöket, de ekkora mennyiséget szinte képtelenség maradéktalanul megtalálni.

A vízbe dobott hadianyagok lassan elrozsdásodnak és veszélyes anyagot eresztenek a vízbe, például mustárgázt, ami az emberi egészséget is, de elsősorban a tengeri környezetet veszélyezteti.

E beltenger vízgyűjtő területén 85 millió ember él. Ez azt jelenti, hogy jelentős az ipar és a mezőgazdaság, nagy a forgalom, és így sok méreganyag, kipufogógáz és műtrágya kerül a Balti-tengerbe. A nehézfémek és növényvédő szerek áradatát időközben sikerült megfékezni, de a Balti-tengert trágyázó nitrátok, nitrogén-oxidok és foszfátok mennyisége még mindig túl nagy. A tonnányi szemét is rendkívül káros a tengeri élővilágra, szó szerint minden megtalálható a vízben, háztartási gépek alkatrészeitől kezdve, mindennapi használati tárgyakon át, csomagolóanyagokig és műanyag palackokig.

És ha még mindez nem lenne elég, a Balti-tenger állapotának helyreállítására tett minden erőfeszítést az éghajlatváltozás teszi semmissé. A magasabb vízhőmérséklet megkönnyíti az invazív fajok megtelepedését. A felmelegedés új kórokozók terjedéséhez vezethet, és kedvez az algák elszaporodásának, ami növeli a holt zónákat. A változás pedig gyors. A felmelegedés tekintetében a Balti-tenger messze az óceánok előtt jár. A víz évtizedenként 0,6 fokkal melegszik, háromszor annyival, mint más tengerek esetében. Az érintett országok bár mindent megtesznek azért, hogy a folyamatot valahogy lelassítsák, ez egyelőre sokkal nehezebb feladatnak tűnik, mint bármely más tó, folyó vagy tenger esetében.

NAGYVILÁG

Címkék:

Baltic countries, bombs, junk, sea