Több szakszervezet közös közleményt adott ki, melyben azt írják, hogy szükségállapot alakult ki az állattenyésztés területén, az országot sújtó rendkívüli szárazság miatt milliárdos veszteséggel számolnak. Az ágazatban egyre kevesebb állattenyésztő tevékenykedik, a szakszervezetek hiányolják a megfelelő kormányzati támogatásokat.

Nagy bajban vannak a francia állattenyésztők, a Szarvasmarha Tenyésztők Országos Szövetsége (FNB), a Kecsketenyésztők Országos Szövetsége (FNEC), a Juhtenyésztők Országos Szövetsége (FNO) és a Francia Tejtermelők Országos Szövetsége (FNPL) közös közleményt adott ki, melyben felhívják a figyelmet az ágazatot sújtó nehézségekre, a szakszervezetek szerint szükségállapot alakult ki.

#secheresse
État d’urgence absolue pour l’élevage de ruminants.
Retrouvez le communiqué de presse commun de la #FNEC avec #FNB, #FNPL et #FNO. pic.twitter.com/k8BwDfE0UT

— FNEC (@EleveursChevres) August 26, 2022

A szövegből kiderül, hogy a Franciaországot sújtó, nyár eleje óta tartó történelmi aszály súlyos következményekkel jár a kérődzők tenyésztésére, az állattenyésztők óriási veszteségekkel számolnak. A károkat nehéz pontosan számszerűsíteni, de az első számítások szerint kolosszális veszteséggel kell a tenyésztőknek szembenézniük, a kármentéshez milliárdokra lesz szükség.

Az első becslések szerint 2-4 milliárd euró szükséges a termeléskiesés és a takarmányvásárlás kiadásainak kompenzálására, miután a szárazság miatt tönkrementek a rétek és a legelők és nincs elég eleség az állatoknak.

A szakszervezetek felhívják rá a figyelmet, hogy miközben lángokban állnak a legelők, a francia államnak nem lenne szabad elfordítania a tekintetét és foglalkoznia kellene a problémával, ha továbbra is minőségi hús- és tejtermékek előállítását szeretné.

A közlemény arra is kitér, hogy Franciaországban a kérődzők szaporodási területeinek fokozatos eltűnése manapság már nem csak képzelgés, hanem nagyon is reális. A csökkenés több éve tart, ám az utóbbi pár hónapban a történelmi szárazság miatt meredeken felgyorsult az ütem. A szakemberek kiemelik, hogy az országban az elmúlt tíz év során a szarvasmarha-, juh- és kecsketenyésztők 24 százaléka, tehát majdnem a negyede hagyott fel a szakmával.

A szöveg ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kérődző állatokat tenyésztők már a mostani példátlan méretű aszály előtt is nehézségekkel küzdöttek, mivel folyamatosan nőnek a költségeik, ám azokat egyszerűen nem lehet a vevőkre tovább hárítani.

A közleményből az is kiderül, hogy a francia állattenyésztők szerint nem megfelelőek a kormány által nyújtott támogatási intézkedések. Bár az agrárminiszter több olyan intézkedést is bejelentett, amelyek a gazdálkodókat kívánják támogatni az aszály következményeivel szemben, ez nem elég, feltétlenül ki kell őket egészíteni, vélik a szakszervezetek, hozzátéve, hogy a helyzet súlyosságával arányos állami támogatást kell felajánlania a kormánynak az állattenyésztők számára.

Ehhez mindenekelőtt az szükséges, hogy a francia mezőgazdasági és élelmiszerügyi miniszter haladéktalanul törölje el azokat a felső határokat, amelyek a mezőgazdasági katasztrófaprogramból származó segélyekhez való hozzáférés szabályaiban vannak meghatározva. A szakszervezetek szerint a bizonyítandó forgalomcsökkenésre vonatkozó 13 százalékos küszöbértéket csökkenteni kell, a kompenzált veszteségekre vonatkozó 28 százalékos határértéket pedig nagyon nagy mértékben meg kell emelni.

A közlemény végén a szakszervezetek kiemelik, hogy mindenki számára nyilvánvaló, hogy a Közös Agrárpolitika keretében történő segélykifizetések előlegeiről szóló első bejelentések az állattenyésztőket sújtó katasztrófa mértékére való válaszlépésnek csak a kezdetét jelentik.