Az elmúlt tíz évben megduplázódott a franciaországi hajléktalanok száma, amihez jelentős mértékben hozzájárult a migránsok jelenléte is. Eközben soha nem volt még olyan alacsony az országban a lakáscélú beruházások száma, mint most, ráadásul több mint 4 millió embert sújt a lakhatási szegénység.

Rengeteg, mintegy 330 000 hajléktalan van Franciaországban, ez derül ki a lakhatási kirekesztéssel foglalkozó Abbé Pierre Alapítvány jelentéséből. Az alapítvány kiemeli, hogy az elmúlt évtizedben megduplázódott a fedél nélküli személyek száma az országban. Az alapítvány tanulmányi igazgatója, Manuel Domergue arról számolt be, hogy a fent említett 330 000 ember közül mintegy 200 000-en tartózkodnak sürgősségi szálláshelyeken, 110 000 bevándorló van a befogadó központokban és mintegy 27 000 olyan hajléktalan személy van az országban, akik az utcán, a metróban, sátorban vagy egy autóban húzzák meg magukat. Az alapítvány becslése szerint a hajléktalanok, sürgősségi szállásokon vagy menedékkérők központjában tartózkodó személyek száma megközelítőleg 130 százalékkal nőtt 2012 óta, az INSEE francia statisztikai hivatal ugyanis ekkor készítette az utolsó jelentését a témával kapcsolatban.

Az Abbé Pierre Alapítvány az INSEE 2013-as adataiból azt is kiszámolta, hogy összességében mintegy 4,15 millió embert sújt a lakhatási szegénység, ide tartoznak azok, akik kényszerből másoknál húzzák meg magukat és azok is, akik túl kicsi, vagy az alapvető kényelmi eszközöktől mentes helyen élnek, ahol például nincs konyha, mellékhelyiség vagy fűtés.

A jelentésből az is kiderül, hogy még az előzőnél is nagyobb, 12,1 millióra tehető azoknak a száma, akik nem tudják kifizetni a rezsit és ezért kénytelenek otthonaikban fagyoskodni vagy a lakbér kigazdálkodása okoz nekik gondot. Az ország lakosságához viszonyítva a fenti szám nagyon nagy. A Statista.com legfrissebb adatai szerint Franciaország lakossága 68 millió, ami azt jelenti, hogy a 12,1 millió ember, akiknek nehézséget okoz a rezsi vagy a lakbér kifizetése, a teljes lakosság csaknem 20 százalékát teszi ki.

A 2022-ben jelentős ütemben felgyorsult infláció különösen az alacsony jövedelmű háztartásokat sújtja, amelyek a francia állam által nyújtott aktív szolidaritási jövedelem (RSA) elnevezésű segélyben részesülnek, valamint a gyermeküket egyedül nevelő szülőkre, akik könnyen mínuszban találhatják magukat a megnövekedett kiadások miatt. Miután rendezték a fent említett kiadásokat, könnyen előfordul, hogy nem jut pénz arra, hogy megfelelő módon étkezzenek, a leginkább nélkülözni kényszerülők tehát gyakran éheznek Franciaországban.

A kialakult helyzetért az alapítvány a francia kormányt okolja, 2022-ben ugyanis véleményük szerint a francia vezetés semmit nem tett a felsorolt problémák megoldása érdekében. Az infláció hatásainak mérséklésére bevezetett állami intézkedések, mint például az ársapka, nem voltak kellőképp célzott segítségek.

A jelentés arra is rávilágít, hogy a francia lakosságnak nyújtott támogatások és a lakásépítések ösztönzésére biztosított állami segítség drasztikus mértékben lecsökkent, 2021-ben a GDP összegének mindössze 1,5 százalékát tette ki, ilyen alacsony értékre 1991 óta nem volt példa, a lakáscélú beruházások tehát aggasztó mértékű zuhanórepülésben vannak Franciaországban.

A témával kapcsolatban interjút adott a Radio France-nak Christophe Robert, aki arról számolt be, hogy Emmanuel Macron megválasztása óta folyamatosan csökken a lakáscélú befektetések mértéke, évente 15 milliárdos veszteséget okozva a költségvetésben, beleértve azt a 4 milliárd euró összegű személyre szabott lakhatási támogatást (APL), amelynek célja az alacsony jövedelműek megsegítése.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy évről évre egyre kevesebb szociális lakást létesít a francia kormány. Néhány éve még ugyanis 150 000 szociális lakás építtetett a kormány évente, addig mára ez a szám 100 000 alá csökkent, 2022-ben már csak 95 000 volt.