A magyar külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ Közgyűlése alkalmával tárgyalt kínai kollégájával, Vang Jivel. A politikus szerint a jó együttműködésből mindkét fél sokat profitálhat.

Szijjártó Péter helyi idő szerint szerda éjszaka New Yorkból jelentkezett be.

A külügyminiszter videóüzenetében leszögezte: egyetértettek abban kínai kollégájával, hogy egyik félnek sem érdeke a rossz kapcsolat Kína és az Európai Unió között.

„Lehet, hogy van olyan harmadik szereplő a világpolitikában vagy a világgazdaságban, akinek érdeke az, hogy rossz legyen a kapcsolat Kína és az Európai Unió között, de ez egészen biztosan sem az EU-nak, sem Kínának nem érdeke”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a jó együttműködésből mindkét oldal sokat profitálhat.

Ezután kiemelte, hogy a magyar-kínai együttműködés mindig a kölcsönös tiszteletre alapult, Peking soha nem támasztott semmilyen politikai feltételt gazdasági kérdésekhez, ami megalapozta a bizalmat.

„Erre a bizalomra alapozva mi nyugodt lelkiismerettel szorgalmazzuk azt, hogy az Európai Unió is hasonló, hatékony, kölcsönös tiszteletre alapuló és kölcsönös előnyökre irányuló együttműködést tartson fenn Kínával”

– jelentette ki.

Rámutatott, hogy egyes számítások szerint jelenleg a globális gazdasági növekedés mintegy harmada a kínai gazdasági tevékenységekből származik. A magyar-kínai kapcsolatokról szólva Szijjártó Péter elmondta, hogy Magyarország sokat profitál a kölcsönös tiszteletre és előnyökre épülő együttműködésből Kínával, ezért nemzeti érdeke ennek fenntartása. Példaként hozta fel, hogy Magyarországra 2020 után idén is Kínából érkezik a legtöbb beruházás, a napokban indul meg az ország valaha volt legnagyobb, 3000 milliárd forint értékű fejlesztése, amelyet ugyancsak egy kínai vállalat, a CATL hajt végre Debrecenben.

Tudatta, a kínai külügyminiszter, Vang Ji biztosította afelől, hogy a kelet-ázsiai országban nagyra értékelik a versenyképes beruházási és stabil politikai-gazdasági környezetet, ezért továbbra is ösztönözni fogják a kínai vállalatokat, hogy Magyarországra európai gazdasági hídfőállásként tekintsenek.

„A nagy kínai beruházások biztosíthatják számunkra, hogy egyfajta lokális kivételként, a recessziós európai gazdasági környezetben is növekedési pályán tudjuk tartani a magyar gazdaságot”

– hangsúlyozta a magyar külügyminiszter a Magyar Távirati Iroda beszámolója szerint.