Németország minél hamarabb szabadulna az orosz energiahordozóktól, a szövetségi kormány a napenergia elterjesztését sürgeti. Csakhogy a kabinet a technológia miatt a kínai függőséget növelné. Egy szakértő szerint ez ugyanannyira kockázatos, mint az orosz függőség.

Az ukrajnai háború kezdete óta a német szövetség kormány egyre sürgetőbbnek érzi, hogy elhagyja az orosz energiahordozók importálását. Mind a kőolaj, mint a földgáz esetében Németország él a legnagyobb függőségben, ha az orosz importról beszélünk. Nem csak az orosz invázió készteti Olaf Scholz kancellárt arra, hogy felhagyjon a nem megújuló energiahordozókkal, hanem a Zöldek kormánykoalíciós tagsága is megköveteli, hogy a németek rohamtempóban átálljanak az olyan megújuló energiaforrások, mint a szél- és napenergia.

A német gazdasági és éghajlatvédelmi minisztérium nemrég egy olyan intézkedéscsomagot terjesztett elő, ami jelentősen felgyorsítaná a megújuló energiaforrások elterjedését országszerte – annak ellenére, hogy a legtöbb helyen még kiforratlan a technológia, és a legtöbben nem is engedhetik meg maguknak, hogy napelemre váltsanak. Robert Habeck gazdasági miniszter is szinte minden felszólalásában a megújuló energia elterjesztését sürgeti.

Der Ausbau der #ErneuerbarenEnergien ermöglicht es uns, gegen die Klimakrise anzuarbeiten und unsere #Energiesicherheit zu steigern. Diese doppelte Dringlichkeit adressiert das heute vom Bundestag in 1. Lesung diskutierte #Osterpaket. Bundesminister Robert #Habeck|s Rede dazu 👇 pic.twitter.com/16Tb18Lxd9

— Bundesministerium für Wirtschaft und Klimaschutz (@BMWK) May 12, 2022

A napenergiát tekintve 2030-ra 200 gigawatt telepített teljesítményt szeretnének elérni a jelenleg rendelkezésre álló mintegy 57 gigawattal szemben. 2020-ban és 2021-ben is nagyjából 5 gigawattnyi napelemparkot telepítettek és az előrejelzések alapján 2022-ben is hasonló mértékben nő a kapacitás. Vagyis 2023-tól kezdve évente minimum 18-19 gigawatt kapacitást kellene telepíteni, hogy a célt elérjék, ez több mint háromszorosa a mostaninak.

Sok német gyártó azonban csak a modulokat szereli össze, a napelemek Kínából érkeznek. Összehasonlításképp, az ukrajnai háború előtt Németország 55 százalékban függött Oroszországtól a földgáz tekintetében, ha pedig a napelemeket vizsgáljuk, akkor Németország nem kevesebb, mint 95 százalékban függ Kínától. Volker Quaschning klímaszakértő szerint ez legalább ugyanolyan kockázatos, mint az orosz fosszilis energiától való függés.

„Láttuk, milyen gyorsan változhat a geopolitikai helyzet. Ki tudja garantálni, hogy öt év múlva is jó viszonyban leszünk-e Kínával? És ha onnan nem kapnánk több napelemet, akkor az energetikai átmenet számunkra halott lenne”

– magyarázta a professzor. Kézenfekvő megoldás lenne az, ha Németország önellátó lenne a napelemek előállítása terén, de az elmúlt években fokozatosan leépítették és bezárták azokat az üzemeket, ahol ilyen technológiát használtak. Az újranyitáshoz rengeteg befektetőre lenne szükség, de a bizonytalan hosszútávú működés miatt senki sem mer pénzt áldozni erre a célra – így továbbra is marad a kínai befolyás.

A napelemekhez szükséges speciális üveget ráadásul olyan üzemekben állítják elő, amelyek a legnagyobb mértékben fogyasztják a földgázt. Évente mintegy tízmillió négyzetméter speciális üveg készül például napelemes rendszerek számára Tschernitzben. Ha Németország betiltaná az orosz földgázimportot, akkor rengeteg pénzt kellene arra áldozni, hogy úgy alakítsa át az üzemeket, hogy azok a sokkal drágább amerikai cseppfolyós gázt használják fel. Európa egyik legnagyobb hatalma így valóban elszakadna az orosz energiahordozóktól, helyette azonban Kínától és az Egyesült Államoktól tenné magát függővé.