A brit Munkáspárt mielőbbi reformokat sürget az egészségügyi ellátásban, miközben a helyzet tarthatatlansága miatt komoly sztrájkhullám fenyegeti az országot.

Összeomlástól tart a Munkáspárt vezére

A brit nemzeti egészségügyi rendszer összeomlott, legalábbis így gondolja Keir Starmer, az ellenzéki Munkáspárt vezére. Állítása szerint a betegek ötöde azért kerül a sürgősségi osztályra, mert képtelenség belátható időn belül eljutni a háziorvoshoz. Ezt egy felméréssel támasztotta alá, amely szerint Angliában tavaly mintegy 4,5 millió beteg azért került a sürgősségi osztályra, mert nem kapott időpontot a háziorvosától.

A The Telegraphnak adott interjújában a munkáspárti vezető azzal vádolta a konzervatívokat, hogy egy olyan „hanyatlási ciklus” irányítói, amely az NHS, vagyis a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat végét jelentni.

Keir azzal is megvádolta Rishi Sunak miniszterelnököt, hogy „tétlenül ül”, miközben a további egészségügyi sztrájkok kockázata egyre nő. Szakértők szerint is belátható, hogy súlyos politikai következményekkel járhat, ha az orvosok és más egészségügyi dolgozók sztrájkhullámot indítanak, az emberek pedig huzamosabb ideig ellátás nélkül maradnak.

Ez egyébként az ország büdzséjének is rendkívül megterhelő jelenség, hiszen a sürgősségi ellátások nagyjából kilencszer drágábbak, mint a háziorvosi látogatások. Végső soron így a kormány a hibás rendszerrel elpazarolja azoknak az adófizetőknek a pénzét, akiknek az ellátására kellene fordítani a beszedett összeget.

A Munkáspárt korábban az egészségügy jelentős reformjára szólított fel. Az egyik ötlet szerint a központosított országos rendszer helyett a helyi önkormányzatokhoz és közösségekhez kellene igazítani az egészségügyi szolgáltatásokat. A kormány azonban visszavágott, és a miniszterek szerint ez a reform 15 milliárd font elpazarlását jelentené.

Ez vita éppen akkor kap újra nagyobb visszhangot, amikor a legnagyobb ápolói szakszervezet, a Royal College of Nursing (RCN) története legszélsőségesebb sztrájkjaira készül. A szakszervezet korábban kijelentette, hogy az alacsony fizetések hatására az elmúlt évtizedben több tízezer ápoló hagyta el a szakmát, és a súlyos munkaerőhiány pedig kihat a betegellátásra.

Külföldre menekülnének a brit orvosok

A munkakörülmények és az alacsony bérek miatt egyre többen vágyódnak el egy másik országba. A tengerentúli toborzók is egyre jobban megcélozzák azokat a dolgozókat, akik elégedetlenek az Egyesült Királyságban a fizetéssel és a munkakörülményekkel.

Az Általános Orvosi Tanács adatai szerint egy év alatt 25 százalékkal nőtt azoknak az orvosoknak a száma, akik olyan igazolást szereztek, amely lehetővé teszi számukra, hogy külföldön dolgozzanak. Tavaly 6950 kérelem érkezett a nyilvántartásba vett és engedéllyel rendelkező brit orvosoktól, szemben a 2021-es 5576 kérelemmel – körülbelül egynegyedük Ausztráliát célozta meg.

Hogy mekkora a hiány jelenleg a brit kórházakban, azt jól mutatja hogy az ország egyik legnagyobb akut kórháza nemrég 200 állást kínált fel a közelmúltban indított toborzási akciót követően, mert egyre nagyobb aggodalomra ad okot az egészségügyi dolgozók elvándorlása.

De egy nemrég végzett felmérés is azt támasztja alá, hogy rettenetes állapotban van az egészségügyi rendszer – már ami a dolgozókat illeti.

Egy 4500 angliai orvosjelölt körében végzett felmérés szerint minden harmadik orvos külföldön kíván dolgozni jövőre, a legnépszerűbb célpontok Ausztrália és Új-Zéland.

Megkérdezték például azt, hogy hogyan birkóznak meg a fiatal orvosok a valós fizetésük több mint húsz százalékos csökkenésével, miközben az élelmiszer-, energia- és bérleti díjak szárnyalnak. A megkérdezettek több mint hetven százaléka nyilatkozott úgy, hogy nagyon aggódik a megélhetési költségek drasztikus emelkedése miatt, tudatában annak, hogy mennyit keres. A fiatal orvosok közel fele olyan alapvető költségekkel küszködik, mint a bérleti díj, a fűtés és az ingázás – derül ki a brit orvosszövetség adataiból.

Egyikük a kamerák előtt is elmondta, hogy korántsem leányálom egészségügyi dolgozónak lenni Nagy-Britanniában. “A házunk állandóan hideg. Ma éppen amikor elindultam otthonról, a termosztátot próbáltam minél kisebb hőfokra állítani” – mondta a fiatal férfi, aki így próbálja valamelyest csökkenteni a kiadásait. A fiatal orvos azt is hozzátette, hogy nem brutális emelésre vágynak, csupán arra hogy a bérek érjék el például a 14 évvel ezelőttieket. Úgy véli, hogy ez nem olyasmi, ami ellen harcolnia kellene a kormánynak.

“Ez az első évem, amikor képzett orvosként dolgozom, és soha nem gondoltam volna, hogy ennyire szegényen fogom tölteni. Az orvosi egyetemet két folyószámlahitellel és három hitelkártyával végeztem el és nem látom, hogyan tudnék egyhamar kimászni ebből a gödörből. Egy plusz műszakot kellett vállalnom, csak hogy megengedhessem magamnak, hogy megjavítsam a fényszórókat az autómon. Amikor augusztusban nem volt pénzem enni, hitelkártyát kellett kölcsönkérnem egy családtagtól”

– mesélte egy másik fiatal orvos. Az orvosszövetség szerint jövőre még több orvos számít arra, hogy ehhez hasonló áldozatokat kell hoznia, és még több adósságba kell kerülnie, csak azért, hogy kifizesse a számláit.

“Az állandó aggodalom, hogy hogyan fizessük be a számláinkat, sok fiatal orvost arra késztet, hogy megkérdőjelezzék jövőjüket az egészségügyi szolgálatnál. A fiatal orvosok az életüket tették kockára, hogy a világjárvány idején betegekről gondoskodjanak, de ezt a hozzájárulást figyelmen kívül hagyták, és a morál gyorsan zuhanni kezdett”

– mesélte két másik fiatal orvosjelölt a szövetségnek, amely egyébként úgy véli, hogy ha ezeknek az orvosoknak csak egy része is úgy dönt, hogy elhagyja az országot, az igazi katasztrófát jelent majd a betegellátásra nézve. “Egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak fiatal orvosok elvesztését, amikor az egészségügyi szolgálat már így is térdre kényszerült. Az orvosok által elmondott okok elárulják, milyen károsak voltak a reálbérek csökkentése, valamint a rossz munkakörülmények” – vélekedik az orvosszövetség.

A felmérésben résztvevő orvosok több mint háromnegyede elmondta azt is, hogy vannak olyan barátai és kollégái, akik az elmúlt 12 hónapban távoztak, és más országban vállaltak orvosi munkát, mert azok igazságosabb fizetést és jobb munkakörülményeket kínálnak. Rengetegen választottak teljesen más szakmát és nagyon sokan tartanak inkább egy nagyobb szünetet a karrierjükben – ami mellesleg éppen elkezdődött.

Nem sokkal korábban már nyilvánosságra hoztak egy másik riasztó adatot, amely azt mutatja, hogy a brit egészségügyi rendszer a teljesítőképessége határán táncol már hónapok óta.

Szívroham vagy agyvérzés esetén a mentőnek 18 percen belül ki kell érnie a beteghez. A brit egészégügyi szolgálat, az NHS által közzétett adatok azonban azt mutatják, hogy jelenleg átlagosan 40 perc telik el, mire egy mentőautó a riasztás helyszínére érkezik.

A mentőszemélyzetet is képviselő GMB szakszervezet felmérésében a válaszadók 85 százaléka mondta, hogy olyan késéseknek voltak tanúi, amelyek negatív hatással voltak a betegekre, beleértve a halált is.

“Amikor egy idős ember egész éjjel a padlón fekszik, és azt kell mondanunk, hogy órák múlva érünk oda, az ember elgondolkodik: lehetnének a saját nagyszüleink is. Hallod, hogy elájultak, hogy a légzésük egyre rosszabb. Ez nagyon rossz”

– mondja egy dolgozó egy dokumentumfilmben, aki a telefonközpontban kezeli a segélyhívásokat. Maga az NHS engedélyezte a film elkészülését, hogy elmagyarázza saját túlterheltségének okait. Az egészségügyi szakemberek hiánya más következményekkel is jár: jelenleg mintegy 6,6 millió ember várakozik országszerte valamilyen beavatkozásra, mert egyszerűen nincs orvos, sem ápoló, de sok esetben szabad kórházi ágy sincs. Márpedig a mentősök nem hagyhatják el a beteget addig, amíg át nem adják a kórházi személyzetnek, így közvetlenül az adott osztály ajtaja mögött a mentők hosszú sora áll – jelentős lemaradásban az újabb esetekhez. Ezek a mentősök ugyanis addig nem mehetnek ki új segélyhívásokhoz, amíg a beteget át nem adták, így ezen ponton a körforgás ismét az elejéhez érkezik – a mentősök képtelenek időben kiérkezni a helyszínre.